Hidrológiai tájékoztató, 1961

3. szám, december - Érdi Sándor: Csongrád és Szentes város vízgazdálkodásáról

Csongrád és Szentes város vízgazdálkodásáról ÉRDI SÁNDOR, É.M. Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat E rövid ismertetésben a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat által 1960-ban készitett tanulmány főbb adatait, eredményeit foglaljuk össze. A két város vízellátási rendszerének összekapcsolására gondolni, a Tisza széles ártere és a kedvező helyi vízbeszerzési adottságok miatt nem szabad. A városok vízgazdálkodási viszonyait csupán a megegyező sajátosságok és a földrajzi közelség miatt tárgyaljuk együtt. Csongrád jelenlegi vízellátási helyzete

. Csongrád jelenlegi összterülete 12,581 ha, ebből a belterület 954 ha. A varos területén az 1890-es évektől nap-jainkig tartó kútfúrások eredményeképpen 71 artézi kut található. Ebből a belterületre 41, a külterületre joedig 29 kut esik. Az artézi kutaknak e nagy száma, azaz a már évtizedekkel ezelőtt feljárt és felszinre hozott tetemes vizkincs, jellemzi elsősorban a csongrádi vizellátási viszonyokat, több más alföldi településünkhöz hasonlóan. A belterületi lakosok 61 %-a rendelkezik vizvezetéki bekötéssel,a lakóépületeknek pedig 62 %-a van vizvezetéki vizzel ellátva. De még ennél is kedvezőbb lenne a helyzet, ha a vizeiosztás hiányosságai nem akadályozták volna a fejlődést. Jelenleg a városban 28 kiskörzeti vizmü működik, melyek egy-két artézi kut vizét vezetik el a környező utcákba. A hálózatban mindenhol az artézi kutak természetes piezometrikus szintjei szolgáltatják a szükséges nyomást. A város kutjai olyan tetemes vízkészletet képviselnek, amely messze felülmúlja még a város távlati vizigényét is. A tanulmányban kidolgozott jelenlegi átlagos vizigény 1966 m3/ nap, a távlati csucsvizigén

y pedig 5990 m-Vnap

. " ~ Ezzel szemben a kutak 1959 evi számbavétele alapján számitott névleges vizadóképesség összesen: 14,300 l/

p, azaz 20.000 m3/nap

. S ez a hidrosztatikus nyomás hatására a felszinre kifolyó vízmennyiség! Természetesen a kutak vízkészletének nagy része műszakilag nem lenne hasznosítható,korszerű, központi vizmü számára a régi kutak korszerűtlen kiképzése miatt. A felszabadulás után létesített kutak között van öt olyan nagyteljesítményű kut, melyek a vízkészlet döntő hányadát, 66 %-át /9400 m3/nap vízmennyiséget/ szolgáltatják. Ezek bekapcsolásával indult meg a közelmúltban a város korszerű központi vizmüvének kiépítése /a Mélyépterv tervei szerint/. Szentes jelenlegi vízellátási helyzete

. Szentes, a korábbi megyeszékhely nagyobb területű és népesebb város Csongrádnál. Összes területe 21.917 ha, belterülete azonban csak 800 ha. Összes artézi kutjainak száma 149» kétszer annyi, mint Csongrádé, amelyből 80 található a város belterületén, tehát Csongrádhoz viszonyitva több mint kétszeres a kutsürüség. Ha a mai viszonyokat nézzük, azt látjuk, hogy a belterületi lakosoknak és lakóepületeknek egyaránt 51 %-a van vizzel ellátva. Az ellátottság aránya tehát a számos kut ellenére kisebb, mint Csongrádon, bár önmagában véve meglehetősen kedvező képet mutat. Itt is, akárcsak Csongrádon, alacsony nyomású kiskörzeti vízmüvek látják el a vizeiosztás szerepét. Jellemző a mult örökségeként mutatkozó nehéz helyzetre, hogy már az egész várost vízvezeték hálózza be, a becslés szerint 60 km-t kitevő régi /felszabadulás előtti/ hálózatot teljes egészében fel kell számolni ahhoz, hogy a város vízellátását korszerű alapokra lehessen helyezni. A belterületi kutakkal feltárt vízkészlet, azaz a kutak névleges kifolyó vízmennyisége a kutszámbavétel adatai alapján 17.200 l/

p, azaz 24.800 m3/na

p. Ezzel szemben a város jelenlegi átlagos vizigénye

, melyet részletes elemzés során kaptunk, 4140 m3/na

p,a távlati csúcsvízigén

y pedig 83?0 mj/nap. A jövő fejiödesi lehetőségét Szentes esetében is az jelenti, hogy a város egyes korszerű, nagyhozamu kútjait kiválasztva, azokra uj vizmühálózatot építünk ki. E célra elsősorban öt kut alkalmas, melyek összesen 4750 l/

p szabadon kifolyó vízmennyiséget szolgáltatnak. A korszerű vizmütervezés alapvető kérdése Szentesen az, hogy a város területén egyenletesen elszórt fenti kutakra telepitve önálló, illetve csak részben önálló körzeti vizmüvek telepitése, vagy teljesen központosított, egységes vizmühálózat építése lenne-e előnyösebb? Az utóbbi esetben csak a meglévő kutak, amelyeket már az utóbbi évtizedben fúrtak kifejezetten vizmü céljára, kihasználatlanul maradnának. A vizbeszerzés vízföldtani adottságai

. Csongrád és környékének átlag 83 m A.f-i, Szentesnek pedig 84 m A.f-i magassaga van. E két város alatt hazánk egyik legbővebb vizű artézi medencéje fekszik, melynek földtani felépítését számos fúrás alapján ismerjük. Ismeretes, hogy Csongrád térségében a mélyfúrású kutak zömmel 250-300- m, Szentes térségeben pedig 300350 m mélységüek. Nagyobb mélységbe már csak néhány mélyfúrású kut, pl. a csongrádi strand 1000 m-es, vagy a szentesi kórház 1736 m-es hévizú kútja hatol le. A két város és környéke földtanilag egységes terület, a nagy kiterjedésű Tisza-Körös törmelékkup szerves része. A terület felépitesében résztvevő pannónia

i retegösszlet 300-350 m alatt, a levantei rétegösszlet 250-300 m mélység alatt települ,a pleisztocé

n retegösszlet pedig a felszín alatt 250-300 m mélységig terjed. A felszint néhány meter vastag holocénkori öntésiszap és agyag borítja.' Nagy vizadóképességü pozitív artézi kut tapasztalat szerint csak a levantei, vagy a pannóniai képződményekre telepíthető. A 0-100 m talpmélységű kutak átlagosan 10-100 l/p, a 100-200 m mélységüek 100-300 l/p és a 300-400 m közöttiek 500-2000 l/p vizet szolgáltatnak. A nyomásviszonyokkal kapcsolatban a legfontosabb kérdés, mely a két város vízgazdálkodására vonatkozó elképzeléseket, sőt az egész alföldi artézi medence kiaknázási lehetőségeinek megítélését meghatározza, hogy megfigyelhető-e hosszabb idő alatt a rétegviz nyomasok általános csökkenése, azaz a rétegek bizonyos mérvű kimerülése? Sajnos erre a fontos kérdésre vonatkozó megbízható és hosszú időszakra kiterjedő mérési adatanyag Csongrád-Szentes területén nem áll rendelkezésre. A meglévő adatok között meg kell különböztetni azokát, melyek egy-egy régi kúton tapasztalható nyugalmi vízszint csökkenésre vonatkoznak, s melyek kétség42