Hidrológiai tájékoztató, 1961

3. szám, december - Kéri János: A Nógrádi Szénbányászati Tröszt ménkesi üzemének ivó- és fürdővízellátásáról

A chlamysos .homok, homokkő réteg porozitás vizsgálatát és a benne tárolt viz mennyiségének kb-j. megállapítását 1957-ben a Bányászati Kutató Intézet'végezte el. Adataik alapján a mértékadó szemnagyság 0.47 mm, a 0.1 mm-es frakció aránya 10 %.Ez az arány a homokot folyásra alkalmassá teszi. A chlamysos homokkőb'ől és a II. barnakőszéntelep alatti homokkőből vett mintákat vizsgálták meg. Mivel teljesen zavartalan mintát nem állt módjukban venni, a'kisérletet ugy végezték «1, hogy a száraz mintát vizzel telitették, rázással tömöritették, s ezzel szándékoztak megközelíteni a természetes települési viszonyokat. Igy ezek az adatok nem pontosak,.legfeljfebb csak tájékoztató jellegűek. A szemcseösszetételi görbe meredek lefutása folyásra való hajlamosságot jelez. A réteg kSzetfizikai jellemzői a következők; Chlamysos homok- Sí«^^?'!^ homokkő telep h°mokos reteg Víztartalom /telitve/ 27;6 % 28;46 % Fajsúly 2í64 g/cm3 * 2;64 g/cm3 Térfogatsúly lí8 g/cm3 lí85 g/cm3 Hézagtérfogat , 47.4 % 45.5 % Vizáteresztési tényező 1.17.10~^cm/sec 8.1.10~

4cm/sec Vizátereóztési tényezők szerint a chlamysos homok, homokkő még a jó vizveíető homokok közé tartozik, tehát vízszint süllyesztessel jól kiszárítható. A II. barnakőszéntelep alatti homok, homokkő már a jó és a rossz vizvezető homokok, homokkövek határán van. A fentebb ismertetett hidrológiai adatok a Kányási Béke-akna területére vonatkoztak, azonban hasonló a helyzet a Tiribesi akna területén is. Itt egyelőre a vizveszóly sokkal kisebb mértékű, mivel a chlamysos homokkő erre felé már elvékonyodik, s alig haladja meg a 2-3 méter vastagságot. A bányaszati feltárások egyre jobbéin a nagyobb mélységek felé haladnak,s ezáltal a vizcsepegések is egyre inkább szaporodnak, sőt a 10. számú osztói vízbetörés figyelmeztetés a jövőre nézve. Ismerve a ohlamysos homok-homokkő lencsés kifejlődését,a szénmező egyes területein a kányási vízbetörésekhez hasonlókkal itt is számolhatunk. Igen nagy nehézség a Nógrádi-medence déli részén a kutató fúrások hidrológiai adatainak hiánya. Kutató fúrásainkban az 1955-1960-as évek között hidrológiai megfigyeléseket általában nem végeztünk. Ez a helyzet 1960-tól javulófélben van, mivel a Kányás és a Tiribes akna területén azóta minden fúrásban hidrológiai megfigyeléseket is végzünk, sőt 1962-től a hidrológiai adatok kiértékelésénél a geofizikai vizsgálatokat is igénybe vesszük. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt Ménkesi üzemének ivó- és fürdővízellátásáról KÉRI JÁNOS, Nógrádi Szénbányászati Tröszt, Salgótarján Galyatetőtől É-ra Szuhahuta község irányában terül el a Ménkesi Bányaüzem. A fejlődő üzem barnakőszénmezeje D-felől nincs lehatárolva. Előreláthatólag benyúlik a Mátragerino vonaláig. Ez a tény amellett szól, hogy a ménkesi barnakőszénbányászat 25-30 éven keresztül nem szűnik meg. A mintegy 800-1000 főt foglalkoztató bányaüzem vízellátása egyáltalán nincs megoldva. Ebben az évben készült el egy 600 személyes fürdő terve. Az ehhez szükséges kb 50 m3/nap vízmennyiség biztosítása volt a feladatunk. Közel sem könnyű feladat, ha figyelembe vesszük a környék vízföldtani viszonyait. A cél az volt, hogy minél közelebb próbáljuk meg biztosítani ezt a vízmennyiséget. 38