Hidrológiai tájékoztató, 1961

3. szám, december - M. Dr. Dobos Irma: Vízföldtani megfigyelések és újabb adatok Kondoros környékéről

Vízföldtani szempontból az üzem környéke nem tekinthető szerencsés területnek. Víztároló kőzetek a felszínhez közel alig vannak. A területen átfolyó "Ménkes-patak" jelenkori üledéke alig jöhet számitásba. A környéken a külszinen a barnakőszéntelep fekükőzetei vannak.Az üzemtől délre az alsó riolittufa, É felé az alsó tarkaanyag és a "glaukonitos" homokkő található. Ezek közül csak a "glaukonitos" homokkő jöhet számításba. A 20-30 m mély vizkutató fúrások 0,00 m-től 5,00 m-ig általában szürke, andezitgörgeteges agyagot és 5,00 m-től a "glaukonitos" homokkő csoporthoz tartozó szürke iszapos finomhomokot harántoltak. I960 nyarán 3 db fúrást tüztünk kij Ezeket lemélyités után általában 48 órai próbaszivattyuzásnak vetettük alá. " f Az 1. sz. fúrásnál szivattyúzás előtt gyenge vizkifolyást észleltünk. 4,80 m depresszió mellett 6 órán át 1,5 l/p,majd 5,60 méteres depresszió mellett 48 órán át 2,2 l/p vízmennyiséget kaptunk.A 2.,3 sz. fúrásnál hasonló körülmények között ugyancsak 2 l/p vízhozamot kaptunk. ' Amint az előbb közölt adatok alapján is látni lehet, általában a viztároló kőzet finomszemü 0,10 mm átmérőjű iszapos homok, ami ugyan tárol vizet, de nehezen adja le. Javaslatunk alapján 2 m átmérőjű aknakutak mélyitéséval kísérleteztek. Egyrészt a nagyobb szivárgási felület miatt, másrészt, hogy a kut egyben viztároló szerepet is töltsön be. Az egyik aknakutat 12 m-ig mélyítették. Nyugalmi vízszintje a felszíntől számítva 1,33 m volt. A szivattyúzást kis teljesítményű dugattyus szivattyúval végeztük, még ezt is folytószeleppel leszorítva, hisz legtöbb esetben 2-3 l/p vizet emelhetett csak egy-egy állandó vízszint mellett.A szivattyúzást 64 óráig végeztük. Az első 19 órában 6 m depresszió mellett 20-24 l/p volt a vízhozam, majd ez rohamosan csökkent és a következő 45 órán át 7 m depreszszió mellett 1,66-2,00 1/p-re csökkent a vizutánpótlás. A visszátöltődés ezt a kis vízhozamot igazolja, ugyanis a kut az eredeti nyugalmi vízszintjét c3ak 15 nap múlva érte el.A kuttól 60 m-re lévő figyelőkút vízszintje az egész szivattyúzás alatt állandó maradt. Ez a tény igazolja azt a feltevést, hogy a réteg áteresztőképessége és a kutak vízgyűjtő területe kicsi. Az utóbbi

r 50 m sugaru körön belül van. Külszini utánpótlást a homokos réteg két okból nem kap. Egyrészt rendkívül gyenge áteresztőképessége miatt, másrészt a D-felé 5-10 -al dölő rétegfejen erősen É-felé lejtő térszínén a csapadékvíz leszalad és nem szivároghat be a rétegbe. összefoglalva tehát az üzem környékén található glaukonitos homokkő felső részéből a yizkérdéa nem oldható meg

. A vízellátás vagy egy mélyfúrás sal, vagy kb 4-5 km távolságból a Zagyva völgyéből vezeteti vizzel oldható meg. Vízföldtani megfigyelések és újabb adatok Kondoros környékéről M. DR. DOBOS IRMA, Országos Vízkutató és Fúró Vállalat J A korszerű viZfeltárások sok uj ós megbízható adattal gyarapítják ismereteinket az Alföld mélyföldtani, de itt is elsősorban a pliocén és pleisztocénkori földtani képződmények települési viszonyairól. Az emiitett földtani képződmények települési viszonyainak tisztázása azért is igen lényeges, mert a megnövekedett ipari és mezőgazdasági vízigény kielégítésére ujabb és ujabb vízbeszerzési lehetőségekről kell gondoskodni, s az Alföldön csaknem kizárólag ezekből az üledékes kőzetekből lehet megfelelő mennyiségű és minőségű vizet nyerni. A gazdaságosság szemelőtt tartása feltétlenül megköveteli a helyes tervezést, a ennek elengedhetetlen feltétele a kérdéses területrész mindenoldalú ismerete, az összefüggések helyes értelmezése. Az Országos Vizkutató és Furó Vállalat az elmúlt évben Kondoros község területén két mélyfúrást létesített víznyerés céljából. A belterületen a lakosság ivóvízellátásának javítása érdekében egy 550,6 m mélységű kut létesítését javasoltuk. A kut a hozzáfűzött remenyeket teljes mértékben beváltotta. Műszeres vizsgálat alapján 415,8-440,0 m; 510,6-515,6 mj 516,6-519,2 m és 524,0-529,8 m között szürőztünk.s a felszín felett 0,5 m-es üzemi szinten, 480 l/p vízmennyiséget sikerült kitermelni. Ez az eredmény feltétlenül biztositja a község vizmüvesitését. A községi kut befejezése után került sor a Lenin Tsz. majorjának vízellátását biztosító mélyfúrású kut létesítésére. A két fúrás között alig 3 km távolság van, mégis az uj kut a várt eredményt nem hozta meg. A fúrás nagy mélysége /758,0 m/ részben a megváltozott földtani viszonyok következménye volt, részben a viz kitermelésének módja miatt tamadt igény, mivel a termelőszövetkezet pozitív ártézi kut létesítéséhez ragaszkodott. Több rétegpróba után a 645,0-650,0 m; 700,0-708,0 m ós a 723,9-729,5 m közötti melységszakaszokat kapcsoltuk bei s ezek csupán 90 l/p vízmennyiséget szolgáltattak a felszin feletti 0,5 m-es üzemi szinten. A kondorosi fúrások eredményét összevetve a távolabbi környék fúrásainak rétegsorával megállapítható,'hogy e medencerész süllyedése K-felé lassúbb, míg Ny-i irányban a Tisza felé igen gyors volt. A K-i részt főleg az agyagos kifejlődéaü üledékek túlsúlya jellemzi,melyek közé helyenként sűrűn váltakozó vékonyabb homokos kifejlődésü rétegek települnek. A Ny-i rész nagyobb vastagságú és durvább szemcséjű homok rétegeit vékony agyagos kifejlődésü szintek választják el. A két terület közti üledékképződési különbség mind a pliocén, mind a pleisztocén összleten belül végig kisérhető. Ehhez szorosan kapcsolódik a vízkitermelési lehetőség is. Nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is a legtöbb és legjobb vizet Orosházától, Szarvastól Ny-ra, DNy-ra lehet kitermelni a kisebb és nagyabb mélységből egyaránt. Az elvégzett vizsgálatokból megállapítható, hogy az előbbiekben vázolt, egymástól élesen elkülönülő területrész közti hatar a Kondoros községi ás a termelőszövetkezeti ártézikut között jelölhető ki, amelyet az ujabb kutak tervezésénél, a vizellátási kérdések megoldásánál feltétlenül figyelembe kell venni. 39