Hidrológiai tájékoztató, 1961

3. szám, december - Hírek, ismertetések

A vízellátási beruházások tervezésénél minden esetben nagy gondot kell forditani aspecializáció, a kooperáció és a kombináció gazdaságosságának vizsgálatára. A specializációt ugy értelmezzük, hogy minden egyes fogyasztót lehetőleg a saját igényeinek megfelelően elégítsünk ki /ivóvíz, ipari viz/. A kooperáció és kombináció lehetőségeín^a következőket értjük: pl. a viszonylag legtöbb ráfordítást igénylő vizfajtának több lepcsőben való elérése, a durvább igényű fogyasztóknak a megfelelő közbenső fokozatokból történő kielégítése. A Mohács Pécs-i vizmü 30000-35000 m3/nap dunai nyersvízzel fogja szolgálni az ipart és csak 10000 m3/ nap viz kerül tisztításra a lakosság ivóvizigényének biztosítására. A megtakarítás további lehetősége az egyik fogyasztó által már felhasznált viznek más, kevésbé igényes fogyasztó által történő felhasznál

as a. Ilyen pl. a Dunai Vasmű ipari vize, mely felhasználás után a Szalmacellulozegyárba megy át.Különösen vizszegény területeken igen gazdaságos megoldás a hütőviz lehűtés utáni recirkuláltatása. Dunaujváros hazánkban az első olyan település, ahol a lakosság szociális igénye teljes, vagy majdnem teljes mértékben kielégitett. Itt minden lakás a konyhai vizfogyasztó helyeken kivül fürdőszobával épült és minden fürdőszobába gáz-vizmelegitő került. Ezenkívül a lakások 2/3-a távfűtő hálózatba is bekapcsolódott. Ettől még eltér a közkutas vizellátásu úgynevezett falusias település, ahol ma az összlakosságnak kb 18-20 %-a lakik. A vizellátottságnak ez az aránya természetesen^a távlatban lényegesen csökken, hiszen ma még mezőgazdasági jellegű település már a közeljövőben elveszti eredeti jellegét és a tervek szerint a falu kertvárossá alakul át. Az Óváros lakosságának túlnyomó többsége már ma is ipari dolgozó, aki igényli a városi település szociális berendezéseit és ennek megfelelően várható, hogy rövidesen itt is megvalósul a teljes közmüvesités és ezen belül megépül a teljes ivóvízhálózat is. Ezen tények feltótlen figyelembevételével kell megkeresnünk az ivóvizmü bővítésének azokat a lehetőségeit, amelyekkel a vizmü létesítményei olymódon fejleszthetők, hogy a mai és a közeljövőben jelentkező vizigények biztosítása mellett a távlati fejlesztésre is irányt mutatnak. Ebből a célból: a./Részletesen tanulmányozni kell a meglévő ivóvizigény összevetcit és össze kell gyűjteni a várható vízszükséglet alaptényezőit. b./ Meg kell vizsgálni a vizbeszerzés lehetőségeit. c./ Javaslatot kell tenni a vizeiosztás módosítására a vízbeszerzési lehetőségek figyelembevé telével. d./ Meg kell határozni a várható közelítő beruházási és üzemeltetési költségeket, hogy a lehetőségek költségkihatásait összehasonlíthassuk. A város és a Vasmű - ivóvizfogyasztás tekintetében - nehezen hasonlítható össze egyéb hazai lakótelepekkel, vagy üzemekkel. A város évek óta súlyos vízhiánnyal küzd, tehát a várható vízfelhasználás még a korábbi években kialakult fogyasztási értéknél is nagyobb lesz. Utalni kell arra, hogy a fogyasztás központjában elhelyezkedő víztorony gyakran hosszú hetekig nem tölthető fel, igy a viztoronyhoz közeli városrész III. emeleti fogyasztóinál már egyáltalán nincs meg az előirt víznyomás és ennek következtében a fogyasztás mértéke a valósagos igénynél kisebb. A Vasműben még ennél is rosszabb a helyzet,hiszen a gyártelepen - elhelyezésénél fogva - a víztoronyénál mindig csak kisebb nyomás alakulhat ki, aminek viszont az a következménye, hogy a fogyasztóhálózat legtávolabbi részén - a kokszmüben és a tűzállótéglagyárban - sok esetben csak 8-10 m-es vizoszlop nyomás van. Ez a tény szintén kihat a fogyasztás alakulására. A mérési eredmények alapján megállapított 164 l/fő/nap érték magában foglalja az Óváros közkutas fogyasztását is. Részletes és több évre visszanyúló adatok azonban a falura nincsenek, mert a vízhálózat egy része csak 1959-ben épült, de megállapítható, hogy az óvárosi település fejlődése következtében a jövőben a jelenleginél nagyobb fogyasztás lesz és megállapítható még az is, hogy az ottlévo közkutas vízellátási rendszer következtében jelentkező kisebb fogyasztás, kismértékben ugyan, de rontja a szükséglet szerinti fogyasztási átlagot. Az elmondottakból kifolyólag a lakosság által elfogyasztandó vízmennyiséget a jövő tervezésekben 220 l/fő/nap értékben kell megállapítani. A Vasmű fejlesztési programja csak nagyvonalakban ismert, de számítani lehet arra, hogy a fejlesztés jelentős részét a meglévő üzem nagymértékű bővitése és ezenkívül ujabb nehézipari jellegű üzemek telepitése teszi ki. A fejlesztés mértékének kisebb része lesz könnyűipari jellegű. Az előző elvet figyelembevéve itt is a fogyasztási tényszámokból kell kiindulni. Az ivóvizfelhasználás 1959. evi átlagát tekintve fajlagosan 6500 fő dolgozó létszámra vetitve /2600 : 6500/ = 400 l/fő/nap. A várható létszám 20000 fő lesz. Tekintettel arra, hogy a fejlesztés a meglévő gyártelephez hasonló üzemeltetésű lesz, a várható szükséglet fajlagos értékét 400 l/fő/nap mennyiségben kell meghatározni. Az előadottak alapján összefoglalva megállapítható, hogy a vízellátással kapcsolatos beruházási program kialakítása és megvalósitasa során nem voltunk eléggé tekintettel arra, hogy Dunaujváros szocialista jellegű település és ennek megfelelően minden tekintetben, - igy a vízellátást illetően is, - magasabb követelményeknek kell megfelelnie. Ez^összefügg azzal, hogy az egész település jellegenek és fejlődésének kérdései nem voltak előre eléggé tisztázottak. Részben ebből következik, és ezzel függ össze, hogy olyan vízellátási normák alapján építettük ki Dunaujváros vizbeszerzését és rendszerét, amely nem felel meg a követelmenyeknek és ebből adódóan esetenként komoly zavarok keletkeznek. * A Nemzetközi Hidrológiai Szövetsé

g /IASH/ 1961. október 11-e és október 20-a között Athénben tartotta ezévi symposiumat, amelynek tárgya "a felszin alatti vizkészlet becslésé-nek módszerei különös tekintettel az arid zónák problémáira" volt. A kérdéscsoport fontosságának megfelelően a symposlumon több, mint 120 hldrológus vett részt és a beküldött 77 tanulmány közül mintegy 60 dolgozatot mutattak be. Hazánk két tanulmánnyal szerepelt, s mindkettő bemutatásra került. Dr. Ubell Károly 14