Hidrológiai tájékoztató, 1961

3. szám, december - Jani Sándor: A Mohács-pécsi vízmű

A Mohács-Pécsi vízmű JANI SÁNDOR, É.M. Mélyépítési Tervező Vállalat Péca környékének egyre inkább terebélyesedő, egyre tágabb körben vitatott vizellátási kérdéseit az uj Pécsi Hőerőmű vízellátásának kérdése indította el és tette országos fontosságúvá. A vizmüvel szemben támasztott teljesítmény igény a tervezés tartama alatt szinte évrőlévre növekedett a kezdeti 5000-10000 m3/nap mennyiségről a megvalósított 40000 m3/nap menynyiségre.E fejlődésnek még kezdeti állapotában voltunk, amikor eldöntötték, hogy a szükséges vízmennyiséget a mohácsi Duna-szakasz mentén kell beszerezni. Helyi vizmütelep létesítésével ugyanis már 20000 m3/nap vízmennyiség sem látszott biztosithatónak.Arinak ellenére,hogy a pécsi helyi víztermelést a tortyogói vizmütelep bővítésével és a pellérdi vizmü létesítésével /l.ábr

a/ a közel évtizedes időtartam alatt lényegesen sikerült fokozni,sőt ujabb kutatások a meglévő vizmütelepek korszerűsítésével, bővítésével a helyi víztermelés további növelésének lehetőségét támasztják alá, a szokatlan mérvű vizigénynövekedés messzemenően igazolta a távolsági vizmü mellett történő döntés helyességét. A vizmü által termelhető vízmennyiséget az alábbi fogyasztók szerint osztották fel: Pécsi Hőerőmű 21.000 m3/nap Pécs Város /ivóviz céljára/ 10.000 m3/nap Szénbányászati Tröszt 5.000 m3/nap Egyéb pécsi ipartelepek 4.000 m3/nap Összesen: 40.000 mj/nap A mohácsi vizmütelep 3 üzemrészből áll: vízkivételi mü /ismertetését lásd a következő cikkben/, víztisztító mü, nagynyomású szivattyúház. A víztisztító mü

. Általános ipari célra történő felhasználása érdekében,de abból a célból is, hogy a hosszú csővezetékben az alkalmazandó bármely vízsebesség mellett ne keletkezzék káros lerakódás, a Duna-vizet tisztítani kell. A Duna-víz .lebegőanyagtartalma a mohácsi szakaszon 30-600, maximumban mintegy 900 g/m3 mennyiségű. Átlagosan kb 1J0 g/m3. A tisztítás során a lebegőanyagtartalom maximálisan 40 g/m3 értékre csökken. A vízkivételi műből érkező nyersvíz először két párhuzamos elrendezésű homokfogó medencé

n halad át, melyek fenekén 6 db kúpos iszajagyüjtőt alakítottak ki, ahonnan a homokos iszap tolózár nyitással csatornán keresztül gravitációsan ürül a Dunába. A homokfogóból túlfolyással távozo viz terelőfalas zeg-zugos csatornában a lebegőanyagtartalomnak megfelelő mennyiségű koaguláló szerrel /aluminiumszulfát, 7-15 g/m3/ erőteljesen keveredik. A két pelyhesitő /flokkuláló/ medencebe

n a képződő iszappelyhek ütköztetését elektromotorral meghajtott lapátszerkezetek végzik el. Az ütköztetés által a pelyhek összetapadnak és igy a viz iszaptartalma gazdaságosabban ülepíthető. A pelyhesitő medencékből a viz a derítő medencékb

e kerül. A 8 medence közül 7 van üzemben, 1 pedig tartalék. A téglalap alakü medencék a vízszint alá a vízmennyiségnek megfelelő mélységig változtathatóan lenyúló válaszfalak által négyzet alakú rekeszekre vannak osztva. Az egyes rekeszekben a viz mintegy 0,6 mm/sec maximális sebességgel felfelé áramlik.

A "V" alaku kivágásokkal ellátott gyüjtovályukba a derített víz túlfolyik. A medence fenekén összegyűlő iszapot kotró berendezés tereli az iszapgyüjtő zsomp felé.Az iszap a gyüjtőzsompból gravitációsan üríthető a Dunába. Kivel a koaguláló szerrel kezelt vizben a mész-szénsav egyensúly esetleg megbomlott, a szükségnek megfelelően a deritőből távozó vizhez a mész-szénsav egyensúly biztosítása céljából nátriumhexametafoszfátot /0,3-0,5 g/m3/ kell adagolni. Igy a csővezeték belső korrózióját meg lehet akadályozni, illetőleg az esetleges túlzott m'rtékü karbonát kiválását meggátolni. Az üzemeltetés során a főnyomócső belső falán helyenként borsó-mogyoró nagyságú lerakódásokat tapasztaltak. Nem lehetetlen, hogy ezek a képződmények karbonát kiválással kapcsolatosak. Vizsgálatuk folyamatban van. A viz tartózkodási ideje a homokfogóban kereken 9, a pelyhesitő medencékben 22, a derítő medencékben pedig 80 perc. A viz a deritő berendezésből 2 db 500 m3-es medencéb

e távozik. Nagynyomású szivattyúház

. Ez az épülettömb magaban foglalja az igazgatási épületet és a villamos berendezés egyes létesítményeit is. A szivattyúházban elhelyezett szivattyúk teljesítményének lépcsőzése: 125, 250 és 500 l/sec. Mindegyik egység 100 %-os tartalékkal rendelkezik. A szivattyúházakban találjuk a 3 db légüstöt is, összesen mintegy 45 m3 térfogattal. Ezek rendeltetése vázlatosan elmondva az alábbi: Uzemközben a mintegy 40 km hosszú 700 mm átmérőjű csővezetékben áramló víztömeg hatalmas kinetikai energiát képvisel. A vízoszlop megállítása, lefékezése csak kellő óvatossággal, lassan következhet be, hogy elkerüljük a csővezetékben a káros nyomás lengést. Áramkimaradáskor azonban a hirtelen leállás elkerülhetetlenül bekövetkezik. Ilyenkor a csővezeték kezdeti szakaszán uralkodó mintegy 20 atmoszféra túlnyomás 1-2 másodperc alatt lecsökken 3-4 atmoszférára. A nyomásdegresszió mintegy 1000 m/sec sebességgel halad végig a csővezetéken. A csővezeték meglehetősen szabdalt terepen, dombot-völgyet harántolva halad Pécs irányába. A depressziós hullám következtében a vezeték bizonyos szint felett lévő szakaszain hirtelen vákuum képződik, ami a vizszál szétszakadására is vezet. Ennek következményei szinte beláthatatlanok, tekintettel a már emiitett hatalmas kinetikai energiára. Kezdetben légbeszivószelepek alkalmazásával kívántunk segíteni. Ez a megoldás azonban különböző okok miatt nem volt megnyugtató.A megoldás keresése legüstök alkalmazása felé hajlott. A helyesen méretezett légüstök a nyomás depressziót mérsékelik, éspedig oly mértékben, 15