Hidrológiai tájékoztató, 1961

3. szám, december - Réfi Kádi Títusz: A Dunai Vasmű ipari vízellátása és az eddigi tapasztalatok

A gyár biztonságos vizellálása érdekében mindkét telep kétoldali elektromos betáplálással rendelkezik. A ket telepről kijövő összesen 5 db 0 1000 mm-es csővezeték az un. kis és nagy tolózárházban egyesül, ahonnét már csak 3 db 0 1000 mm-es csővezeték vezet a gyár területére, részben a föld felett - egy szakaszon völgyáthidaló vasbeton hidon - és részben földbe fektetve. A két telep közvetlenül az épületelemgyárat, erőmüvet, fokozással a salakfeldolgozó üzemeket, a kokszoló és vegyi üzemeket látja el ipari vizzel. Az erőműből a kondenzátorokban 10-12 C -kai felmelegedett viz egy része az 1.200 m3-es medencébe való befolyás előtt túlfolyón a vízturbinára folyik vissza, a másik része pedig a medencén keresztül a secunder szivattyútelep szivómedencéihez jut,ahonnét a telep szivattyúi szállítják az ipari vizet a kohó, ércelőkészitő, gáztisztitó, öntőgép, acélmű, tüzállótéglagyár, oxigéngyár, meleghengermű, öntöde, kompresszortelep és később a hideghengermű es a Szalmacellulóze gyár részére. A secunder szivattyútelepen 5 gépcsoport van, mely csoportok szivattyúinak jellemzői a rendeltetésnek megfelelően különbözők. Az előbbiekben felsorolt üzemekben felhasznált víz energiavisszanyerés végett a vízturbinára jut. A kokszoló és vegyi üzemek a szénmosó kivételével recirkulációs vizrendszerüek, igy csak pótvizet igényelnek. Az ipari vízellátással kapcsolatos eddigi tapasztalatok

. A vízrendszer üzembehelyezése után hamarosan korróziós jelenség és gyakori szövetszakadás volt tapasztalható a szalagszűrőknél. Első időkben gyakori szövetcserével igyekeztük a hibát kiküszöbölni, mely rendkivül költséges volt. Később a szakadásokat a minimálisra csökkentettük azáltal, hogy a finom rézszövetekre egy védő durva drótszövetet helyeztünk és igy a finom - és durvaszövet együttesen viselte a viznyomást.A korróziót - mely elektrolitikus jellegű volt azáltal szüntettük meg, hogy az egyes elemeket /szövetkeret, rézszövet, durvaszövet/ miniummal és szürkefestékkel az érintkezés helyein lefestettük. Ezáltal a korróziót sikerült minimumra csökkenteni. Gondoltunk arra is, hogy az egyes elemek közé műanyag szigetelést helyezünk, de kivitelezésre nem került sor. Jelenleg műanyag szűrőszövet alkalmazásával foglalkozunk. A hálózati tolózárak tömszelencéinek üzemközbeni tömítését gyakorlatilag sikerült megoldani a tolózár belsejében, az orsón elhelyezett gumigyűrű segítségével. A tolózár teljes nyitása esetén a gumigyűrű elzárja a tömszelencerést és igy üzemközben cserélhető a tömítés. A tolózárkupola szétfagyásának kiküszöbölését célzó elképzelésünk a kérdést tökéletesen nem oldotta meg,csupán a szétfagyások valószinüségi számát csökkentette. A fagyveszélyes helyeken lévő tolózárak kupoláit megfurtuk és ezen keresztül télen a zárt állásban lévő tolózárak kupoláit leürítjük.Ez a módszer akkor eredményes,ha a zárófelületek tökéletesen zárnak. Minden részletre kiterjedően még nem tisztázódott kérdés a csőhálózat un. algásodásának megakadályozása. Ez ügyben tárgyalásokat folytattunk több a témával foglalkozó szervvel. Jelenleg a tisztítást időszakos, klórozással egybekötött mosatással végezzük. A hidropneumatikus csőtisztítást nem alkalmazzuk a velejáró veszélyek miatt, különösen földbe fektetett öntöttvas csöveknél. Az algásodás megakadályozása céljából már gondoltunk csővezetékbe elhelyezett rézforgács vagy higanyjodid alkalmazására, de kipróbálása a velük járó veszélyek miatt - melyek mértékére nincs tapasztalatunk - ezideig nem került sor. Az iszaptalanitás sajnos a jelenlegi berendezésekkel /szalagszűrő 12.000 m3-es medence/ nem lehetséges kielégitően. Ezt a kérdést talán a távlati fejlesztéseknél sikerül majd megoldani. A reveülepitéssel kapcsolatban tapasztalatokkal még nem rendelkezünk sem az ülepités hatásfokára, sem a vízturbinára gyakorolt esetleges koptatóhatás mérvére vonatkozólag. Lényeges feladat az öntöttvas csővezeték szakszerű tömítése és a munkálatok lelkiismeretes műszaki ellenőrzése. **nem kellő gondossággal végzett toktömitések, az ólom elégetése azt eredményezte, hogy egész vezetékszakaszokat kellett újra tömíteni, mely a ráfordított munkaidő mellett a vízellátás biztonságának átmeneti csökkentése révén volt csak utólagosan elvégezhető. A kokszoló és a vegyiüzemek recirkulációs rendszere hibájának könyvelhető el, hogy a berendezések által igényelt friss szűrt viz mely egyszeri felhasználás után a recirkulációs rendszerbe kerül mint pótviz, több mint a recirkulációs rendszer indokolt vesztesége. Igy a jelentkező többletvizet időnként felhasználatlanul csatornába kell engedni. A tapasztalat azt mutatja, hogy a számított egyenleg a gyakorlatban kialakult vízmennyiségekből felállított egyenleggel nem egyezik. A Vasmű vízhálózatának műszerezése jó. A vízhálózaton 1 db. könyökmérőt is beépítettek. Ezzel kapcsolatban véleményünk az, hogy nagy átmérő mellett kis törés a kicsi differenciál nyomás miatt nem alkalmas mennyiség mérés céljára. Jegesedés és kásásodás okozta zavarok elleni védekezés

. A Duna beállása idején nincs különösebb nehézségünk. Zajlas idején a veszély már jóval nagyobb. A szivattyútelep előtti örvénylés a jégtáblákat és a jégtörmeléket a zsilipeknél lévő rácsokhoz hajtja és ezek részbeni eltömődését okozza. A teljes eltömődést a fésűk mozgatásával és kézi kaparok segítségével sikerült csak elkerülni. A telep északi sarkán lévő kőhányásból egy részt eltávolítottunk azon megfontolás alapján, hogy igy a telep előtti örvénylés oly mertékben lecsökken, hogy a jégtabla tovább tud úszni és nem sodródik vissza a rácsokhosí. Némi javulást eredményezett is, de a kérdést véglegesen nem oldotta meg. Véglegesnek tekinthető az 1961. telén javaslatomra, az üzem által magvalósitott, alábbi vázlat szerinti megoldás. 12