Hidrológiai tájékoztató, 1961

3. szám, december - Réfi Kádi Títusz: A Dunai Vasmű ipari vízellátása és az eddigi tapasztalatok

Külön tanulmányoztuk a fenti vízmennyiségek beszerzését

. A korábbi években végzett vízföldtani feltárásokra támaszkodva megvizsgáltuk a meglevő kuttelepen kivül a rácalmás! partszakaszt, a balparti, Szalkszentmárton - Vecsés térsegében lévő vizadó területet, a kisapostagi sziget adta lehetőségeket. Mennyiségi és minőségi szempontból szóbajöhet a rácalmási szigetcsoport /vas-mangán tartalmú/ vize - és a szalkszentmártoni vizadó kavicsréteg vize. /A kisapostagi sziget térségének vizadó kavicsrétegét a Vasmű ipari és fekáliás szennyvizei szennyezik./ Gazdaságossági vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy az emiitett területekre a nagyszámú kut és a nagytávolságú nyomóvezeték rendszer, vastalanitó berendezések, a nagy energia felhasználás miatt - víznyerő telepet telepíteni gazdaságtalan lenne. Maradt tehát a felszini vizvételezés lehetősége. A vízkivételi és tisztítómű telepitéséjt több'változatban vizsgáltuk meg és gazdaságossági összehasonlításokat tettünk a tisztítási lehetőségek, az elosztóhálózat hidraulikai viszonyai, továbbá a Dunába különböző helyen bevezetett ipari és háztartási szennyvizek szempontjából. 1./ Megvizsgáltuk a Szalki szigeti bejáró ut E-i oldalán lévő öblöt /l.ábra

/. Ez a hely előülepitési lehetőséget igért, de a bevezetett laktanyai szennyvizek következtében elszenynyeződött, továbbá a folyamszabályozási szempontból is halálra itélt terület felhasználását elvetettük. 2./ A meglévő kikötő medencéj

e szintén előülepitési lehetőséggel kecsegtetett, de a kikötő üzem olaj szennyeződése a medencébe ömlő szennyezett vizű patak, továbbá a városi Dunastrand következtében részletesen nem vizsgáltuk meg az itteni vízkivételi lehetőséget. 3./ Részletes vizsgálat tárgyává tettük a Szalki szigeten elhelyezett nagy Duna-ágnál történő vízkivételezés lehetőségét

. Tervezésünk szerint ugyan ide helyeztük el a tisztitomüvet és a nyomásfokozó berendezést is. E megoldás nagy előnye, hogy közegészségügyi szempontból tiszta Duna vizet hasznosit. Hátránya, hogy a vízzel ellátandó település E-i részén helyezkedik el, aminek következtében költséges nyomócsőhálózat kiépitése és költséges üzemeltetés szükséges a vízellátás biztosításához. 4./ Szintén részletes vizsgálatokat végeztünk a meglévő ipari vízkivételre támaszkodó tisztítótelepre is. KlOnye, hogy a vízkivételi mű mór meg van, igy a tisztitómü és a nyomásfokozótelep a település szintjén a "fennsikon" helyezhető el. A vizeiosztás hidraulikai szempontjai is lényegesen kedvezőbbek. Hátránya, hogy a vízkivételi mü igy kb. 1,5 km-rel a városi szennyvízbevezetés alatt van, tehát közegészségügyi szempontjai kedvezőtlenebbek. Ez utóbbi szempont ellenére a döntés a legutolsó változat mellett történt, figyelemmel a kedvező Dunaviz vizsgálatokra és elsősorban a már minden igényt kielégítő tisztitási technológiára, az igy jelentkező kb. 28 millió forintos beruházási és végül a jelentős üzemelési költségcsökkenésre. A viz szétosztását biztositó csőhálózat, tárolórendszer kialakítására több változat közül választottuk ki a legmegfelelőbbet, illetőleg rögzítettük le a fejlesztés irányelveit, 1965-ig, illetőleg a távlati fejlesztés időszakara. Ennek megfelelően szükség van ujabb alacsony tározó térfogatr

a, ki kell épiteni a vizmü központjá

t és a karbantartáshoz szükséges raktári st

b létesítményeket, s magas tartalékr

a is /2 db uj víztorony/ gondolni kell. A jelenlegi vízhiány gyors megoldására tervünk szerint két lehetőség adódik. 1./ Bőviteni kell a meglévő kuttelepet,mert ott megfelelő cső és gépkapacitás van arra, hogy az igy termelhető 1500 m3/nap többlet vízmennyiség a fogyasztókhoz elfuthasson. 2./ Keg kell épiteni ideiglenes jelleggel a Vasműben az ipari vízhálózatra támaszkodva egy kis viztisztitómüvet,amely közvetlenül a Vasmű ivóvízhálózatába dolgozna. Ennek jelentősege az,hogy igy a Vasmű szinte állandó ivóvizhiánya részben megoldódna,de ezen túlmenően alapadatokat.megfigyelési lehetőségeket nyújtana a leendő úgynevezett végleges viztisztitómü tervezéséhez és üzemeltetéséhez. Javaslatunk szerint még 1961-ben megkezdődik egy 2400 m3/nap teljesítményű 2 db zárt szűrőből álló viztisztitómü epitése. A röviden elmondottakból több következtetés vonható le. E helyen csak egyet kívánunk hangoztatni: ahhoz, hogy Dunaújvárosban korszerű, minden igényt kielégítő vízmüvet tervezhessünk, szűkség van még további adatgyűjtésre, azoknak helyes értékelésére, további megfigyelésekre, mert a kb 100 millió forintos beruházás gazdaságossága csak igy biztositható. A Dunai Vasmű ipari vízellátása és az eddigi tapasztalatok REFI KÁDI TITUSZ, Dunai Vasmű, Dunaujváros Az ipari vízrendszer ismertetése

. A Dunai Vasmű ipari vízrendszerét a Dunából két szivattyútelep taplálja. Az egyik telep t'artal ék. Az üzemi szivattyútelep végső kiépítésében az eredeti tervek szerint 2 db Q = 1000 1/ sec, H = 100 m és 5 db Q = 1.300 l/sec, H = 75 m jellemzőjü szivattyúból áll. A H = 75 m emelőmagasságu szivattyúk egyike egy tengelyen kapcsolt a hajtó villanymotoron kivül 4 m3/ nap viznyelesü Francis turbinával is, mely hasznositja a gyárból visszafolyó kb 45 m-es esésmagassággal rendelkező, hűtésre már felhasznált vizet. Még nem eldöntött, de lehetséges, hogy a H = 75 ta nyomómagasságu szivattyúk számának rovásara eggyel több H = 100 m emelőmagasságu szivattyú kerül beépítésre, az eredeti vízmérleg Időközben történt megváltozása miatt. A telepre a viz durva rácsokon és szalagszűrőkön keresztül jut a szivattyúk szivócsonkjához. A tartalék szivattyútelepen 3 db Q = 1.300 l/sec, H = 75 m jellemzőjü szivattyút építettek be. Ezen a telepen finomszűrők /szalagszűrő/ nincsenek. 11