Hidrológiai tájékoztató, 1961
2. szám, augusztus - Bartos Sándor: A Magyar Hidrológiai Társaság lengyelországi tanulmányútjáról
már pontos képünk van egyes vízfolyásaink tisztaságáról, illetve szennyezettségéről. A folytatólagos vizsgálatok alapján felszíni vizeinket kategorizálni kívánjuk, felhasználhatóságuk és védelmük szempontjából csoportokba sorolva azokat. Világszerte és nálunk is súlyos egészségügyi problémát jelentenek a szennyvizek. A szennyvizhelyzet értékelése céljából az országban lévő közületi és intézményi szennyvízkezelések helyét és jellegét adatgyűjtéssel tisztázva kimutatta az Országos Közegészségügyi Intézet, hogy a legtöbb helyen korszerűtlenek és túlterheltek a berendezések. A szaporodó panaszok szükségessé tették különböző jogszabályok megalkotását, amelyek Intézetünk szakvéleményét minden szennyvízzel kapcsolatos kérdésben előírják. A berendezések ellenőrzése és a szennyvíztisztítási irányelvek, módszerek, szabványok kidolgozása, valamint a szakvélemények adása tekintetében Intézetünk az Országos Vizügyi Főigazgatóság szerveivel együttműködik. A fenol meghatározására javitott eljárást dolgozott ki az Országos Közegészségügyi Intézet, mely a gyakorlatban jól bevált. Az ipari szennyvizekkel kapcsolatban behatóan foglalkozva többek között ciántartalmú, söripari és sertésvágóhjdi szennyvizes tanulmányozására került sor. Jelenleg a szennyvizöntözéssel kapcsolatos egészségügyi problémák foglalkoztatják Intézetünket. Uj feladatként jelentkezett a vizeknek radioaktiv sugárzására történő vizsgálata. Ma már állandóan vizsgálja az Intézet radiológiai szempontból az ország területére hulló csapadékvizeket, ezenkívül az ország felszíni vizeiben és vizmüveinél az alapsugárzás felmérését is végzi. Foglalkozik az OKI a nyitott izotóp készítményeket felhasználó intézmények elfolyó szennyvizének radiológiai vizsgálatával is. Az Országos Közegészségügyi Intézet jelenlegi munkássága alapján szerepet játszik valamennyi jelentősebb hazai vizügyi kérdésnél, ha az az egészsegüggyel bármilyen módon összefüggésben van és a kor problémáihoz mindenkor alkalmazkodva, legjobb tudása szerint igyekszik hozzájárulni az ország vízellátásának tervszerű fejlesztéséhez. A Magyar Hidrológiai Társaság lengyelországi tanulmányútjáról Társaságunk ez évi programjának megfelelően tanulmányutat szervezett Lengyelországba a viii-létesitmenyek megtekintésére 1961. április 16-28 között. A tanulmányúton 27 fő vett részt: az Országos Vizügyi Főigazgatóság, a Vizügyi Igazgatóságok, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intezet,a Fővárosi és vidéki viz- és csatornaművek, a Mélyépítési Tervező Vállalat, a Vizügyi Tervező Iroda, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat és a Vizmüépitő Vállalat műszaki dolgozói. Útvonali Budapest-Balassagyarmat-Besztercebánya-Poprád-Jávorina-Zakopane-Krakow-KielceWarszava-Torun-Malbork-Gdansk-Oliwa-Sopot-Gdynia-Bydgoszcz-Byskupin-Gniezno-Poznan-Lodz-Czestochowa-Katowice-Oswiecim-Goczalkowice-Cieszyn-Zsolna-Trencsén-Nyitra-Érsekujvár-Komárom-, Budapest. A tanulmányúton 9 vízmüvet /2 épités alatt/ és 4 csatornamüvet, illetve szennyviztisztitót /I épités, 1 bővités alatt/ tekintettünk meg. A hosszú útvonal és a meglehetősen süritett program ellenére a tanulmányozott létesítmények alapos ismeretére mód nyilt, mivel a lengyel kartársak minden kérdésre kimerítő választ adtak. A 13 létesítmény megtekintése alapjan Lengyelország vízellátási és csatornázási helyzetéről tájékozódhattunk. Az összegyűjtött anyag feldolgozása után a közeljövőben részletes ismertetést adunk a.műszaki adatok közlésével együtt. E helyen röviden ismertetjük a szakmailag érdekes és tanulságos létesítményeket. A Tátrán keresztül Zakopanéb a érkeztünk, ennek karszt vízmüve a Kasprowy Wierchre vezető kötélpálya mellett fekszik, vizét mészkőbe hajtott táróból nyeri /nnn. 6o l/sec, max. 15o l/sec/. Szennyvizderitőjük az ellenkező oldalon a Gubalowka lábénál fekszik, festői környezetben.Gravitációs megoldású /homokfogó - kétszintes - ülepítő - tározó - adagoló - csepegtetítest - utóülepítő - fertőtlenítő, valamint iszaptározó medence/. A műszaki létesítmények megtekintésén kivül kirándultunk a Kasprowy Wierchre /1988 m/, ahol ott tartózkodásunk alatt is siversenyek voltak. Ugyancsak kirándulást tettünk a Gubalowka déli oldalára /1123 m/, ahonnan a Tátra nagy része látható és Zakopane látképében gyönyörkedhettünk. A következő nap már Krakowba n voltunk. A késő esti érkezés ellenére vacsora után városnézésre indultunk. Utazásunk harmadik napján Krakow vízmüveit tekintettük meg. A 45o.ooo lakosú városnak 4 vízmüve van: a/ Rudavai vizmü /58.ooo m3/nap/; b/ Bielanei vizmü /25.ooo m3/nap a Sanka patakból, +2o.ooo mj/nap a Visztulából; c/ Misztrzejowice i vizmü /8.000 m3/ nap/; d/ Dvubni a vizmü /3o.ooo m3/nap/. A 4 vizmü közül Nova-Hutát /a lengyel nehézipar uj bázisa/ ellátó Dvubnia vízmüvet ós a bielánei vízmüvet tekintettük meg. A Dvubnia vizm ü a lakó- és az ipartelep vízellátását fedezi.Vizét a Dvubnia patak felduzzasztott medréből nyeri, majd tisztítás után kerül a fogyasztókhoz. A telep korszerűen felszerelt igen szép laboratóriuma példás. A bielanei vizm ü Krakow legrégibb vizmüve,19ol-ben épült. Eredetileg parti szűrésű kutak létesültek /8Y db/, ezek teljesítményének fokozáséra dúsítást végeznek 80.000 m2 szürőfelületen. A kémiai tisztításra nem szoruló vizet klórozzák, illetve ózonizálják Krakowban a város és a vár gyönyörű műemlékeit, valamint Nova-Huta lakótelepet tekintettük meg. Krakowban találkoztunk az első magyar vonatkozású emlékkel, a Mária-templom toronyőrének óránkénti trombitajelének dallamát Báthory István erdélyi katonáitól származtatják. 49
