Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)

2022 / 2. szám

Illés Zs., Nagy L., Antal Ö.: Magyarországi árvízvédelmi töltések burkolat repedés felmérése 11 ez az érték meghaladja a 6,5-t, akkor erős aszályról beszél­hetünk. A térképen (12. ábra) I-től Vl-ig jelölték az aszá­lyossági zónákat, a számuk növekedésével, csökken a ve­szélyeztetettségük aszály szempontjából. Az aszálymentes (VI.) kategória esetén PA110% < 5, az enyhén aszályos (V.) kategória esetén PAI 10% = 5 — 6, az 1983-as térké­pen ezt a két kategóriát együttesen tüntettük fel. A mérsé­kelten aszályos (IV.) kategóriához PAI 10% = 6 — 7, a közepesen aszályos (III.) kategóriához PAI 10% = 7 — 8, az erősen aszályos (II.) kategóriához a kategóriához PAI 10% = 8 — 9, míg a nagyon erősen aszályos (I.) ka­tegóriához a PAI 10% = 9 — 10 tartozik. Magyarország legaszályosabb nagytája az Alföld, szinte teljes egészében az I. zóna része. Az aszályos területek alakulását mutatja a 12. ábra, 1983-ban és 2000-ben. Az aszályos területek ki­terjedése az Alföldön és a Kisalföldön is növekedett. Jelmagyarázat: ■■ VI. aszálymentes ■i V. enyhén aszályos ■i IV. mérsékelten aszályos IQ. közepesen aszályos ■1 n. erősen aszályos ■i I. nagyon erősen aszályos 12. ábra. A PAI aszályossági index értékeinek területi eloszlása Magyarországon 1983-ban és 2000-ben (OVF adatbázis) Figure 12. Territorial distribution of PAI drought index values in Hungary in 1983 and 2000 (OVF database) A nagyon erősen aszályos övezet (I. zóna) megközelí­tőleg az ország területének 40%-át teszi ki, és ez a mező­­gazdasági terület arányát tekintve az összterület 75%-a, vagyis kb. 28 000 km2 (Pádfai 2004). Az aszály előrejelzéssel kapcsolatos kutatások napja­inkban is folynak. 2016-ban kezdődött meg az országos aszály monitoring rendszer kiépítése (Fiala és társai 2018). A megelőző kutatások eredményeképpen egy napi időlépéssel működő új aszályindex (HDI) került kifejlesz­tésre. A napi aszályadatok lehetővé teszik az ár- és belvíz­hez hasonlóan az aszályhoz tartozó védekezési fokozatok meghatározását is, illetve az érintettek tájékoztatását. A jelen tanulmányban bemutatott felmérés során külön rákérdeztünk, hogy a repedéssel összefüggő károsodás köt­hető-e árvízhez vagy szárazsághoz. A 2. táblázat tanúsága szerint az esetek körülbelül 1/4-ben (500 eset) a repedés megjelenése kapcsolható árvízhez. Az 500 esetből 361 ese­tet az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság szolgáltatott. 2. táblázat. A vízügyi igazgatóságok válasza arra, hogy a repedés megjelenése köthető-e árvízhez vagy szárazsághoz Table 2. Water Directorates answer whether the appearance of the crack is connected to flood or drought Vízügyi igazgatóságok Sorszáma 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. £ Rövidített neve EDU KDV ADU KDT DD NYUDU FETI EM TI KOT! ATI KO Kérdés: A repedés köthető-e árvízhez? Válaszok száma 563 29 361 59 86 60 259 130 186 152 29 73 1 987 Ifién 0 0 361 0 0 0 0 / 0 65 9 64 500 Nem 563 29 0 59 86 60 259 127 186 81 5 9 1464 Nincs válasz, nincs adat 0 0 0 0 0 0 0 2 0 6 15 0 23 Kérdés: A repedés köthető-e szárazsághoz? Válaszok száma 563 29 361 59 86 60 259 130 186 152 29 73 1 987 Ifién 0 12 0 0 0 0 259 12 0 49 11 57 400 Nem 563 17 361 59 86 60 0 116 186 103 3 16 1 570 Nincs válasz, nincs adat 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 15 0 17

Next

/
Thumbnails
Contents