Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 2. szám
12 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 2. szám A válaszok nagyjából 1/5-ben (400 eset) úgy ítélték meg a vízügyi igazgatóságok, hogy a repedés köthető szárazsághoz is, ezek nagy része a tiszai vízügyi igazgatóságokhoz tartozik. A 400 esetből 259 esetet a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságnál dokumentáltak, náluk az összes károsodás kialakulásában valamilyen formában szerepet játszott a szárazság. A 12. ábrán látható, hogy a FETIVIZIG területe az 1983. évben enyhén aszályos (V.), 2000-ben nagyrészt közepesen aszályos volt (III.). Az aszályosodás különösen érinti az észak-alfödi régió ezen részét. Jelentős számú esetet jelentettek a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság területéről, melyek erősen (II.), illetve nagyon erősen (I.) aszályosak. ÖSSZEFOGLALÁS Az árvízvédelmi töltések fokozottan ki vannak téve a környezeti hatásoknak, hiszen síkból kiemelt szerkezetek. A globális éghaj latváltozással összefüggő szélsőséges hidrometeorológiai folyamatok következtében a töltések vízháztartása több esetben felborulhat. Az árvízvédelmi töltés burkolata a víztartalom eloszlás változását kedvezőtlenül befolyásolja, az amúgy a töltés koronára jutó csapadék nem szivárog be, hanem lefolyik a rézsűn. Tehát a töltés burkolása a száradási folyamatokat felerősíti azáltal, hogy a nedvesség utánpótlást gátolja. Azok a száradási repedések, amelyeket Nagy (1994) leírt árvízvédelmi töltések esetén, a változó talajokból épült töltéseknél fokozottan jelentkeztek, ezért a hossz- és keresztirányú repedéseket, amelyek térfogatváltozás hatását mutathatják élesen el kell különíteni a burkolat nem megfelelő alapozásától, a felület tönkremenetelétől vagy a nem megfelelő terheléstől. A töltésburkolat károsodásához vezető szerteágazó okokat all. ábrán foglaltuk össze, melyek közül fontos kiemelni a helytelen úthasználatot, a viszonylag új földmű konszolidációját és a térfogatváltozó talajok hatását. A Tisza és mellékfolyóinak árvízvédelmi töltései nagyon sokszor térfogatváltozó (kötött) agyagokból épültek, ami miatt a tartósan vízhiányos időszakok után repedések jelentek meg rajtuk. Ezek a károsodások jelentősen csökkenthetik a gát állékonyságát, illetve védképességét. Újranedvesedés hatására a kialakult repedések nem biztos, hogy bezárulnak. Hasonló részletességű felmérés még nem készült hazánkban. Fontosnak tartottuk, hogy a területi különbségekre rávilágítsunk. A térfogatváltozó talajok következtében létrejövő töltésburkolat repedések a Tisza vidékére jellemzőek, míg az ország teljes területén jelentkező burkolat repedések mögött különböző okok húzódnak meg. Kevés olyan repedést tártak fel a szakemberek, amelyek a töltés tengelyére merőlegesen és mélyen futottak, a párhuzamos repedések a gyakoribbak. A párhuzamos vagy merőleges repedések leképezik a dokumentált repedések több mint 75%-át (5. ábra). Fényképekkel alátámasztva mutattuk be a fontosabb repedés típusokat. A burkolat felújítása nem oldja meg a töltés építési problémáit. A burkolat repedések csak indikátorai a töltésben lejátszódó folyamatoknak, mozgásoknak, ellenben nagyon jó indikátorai, sokkal jobbak, mint a burkolatlan földmű felszíne. A töltésszakaszok teljes helyreállításáig is folyamatosan nyomon kell követnünk a repedések alakulását, hiszen egy árvíznél ezek olyan folyamatokat indukálhatnak, amelyek a töltés tönkremeneteléhez, vagy akár gátszakadáshoz is vezethetnek. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A szerzők köszönettel tartoznak a vízügyi igazgatóságok munkatársainak a töltésburkolatok dokumentálásáért. A tanulmány az Innovációs és Technológiai Minisztérium által, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott Kooperatív Doktori Ösztöndíj Program szakmai támogatásával készült. IRODALOMJEGYZÉK Bashir, R., Pk, S, Beddoe, R. (2020). Effect of climate change on earthen embankments in Southern Ontario, Canada. Environmental Geotechnics, 2. 1-22. doi: 10.1680/jenge. 18.00068. Dafalla, M.A., Shamrani, M.A. (2011). Road Damage Due to Expansive Soils: Survey of the Phenomenon and Measures for Improvement. In: Design, Construction, Rehabilitation, and Maintenance of Bridges, GeoHunan International Conference, American Society of Civil Engineers, Hunan, China. 73-80. doi: 10.1061/47630(409) 10. Dyer, M., Utili, S., Zielinski, M. (2009). Field survey of desiccation Assuring of flood embankments. Proceedings of the Institution of Civil Engineers - Water Management, 3. pp. 221-232. doi: 10.1680/wama.2009.162.3.221. Fiala K., Barta K., Benyhe B.. Fehérváry /.. Lábdy J.. Sipos G., Győrffy L. (2018). Operatív aszály- és vízhiánykezelő monitoring rendszer. Hidrológiai Közlöny, 98. évf. 3. szám. pp. 14-24. ülés Zs., Nagy L., Antal Ö. (2021). Burkolt árvízvédelmi gátak repedései. Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Vándorgyűlése tanulmánykötete, https ://vdt. uni-nke.hu/videotar/38 VGY /index.html, (Letöltés dátuma: 2020. november 28.) Jouben, A. J. (2014). A Case Study of Pavement Failures in Central Texas due to Expansive Soils. The University of Texas at Austin, Austin, Texas. Kovács A., NagyL, BegidsánA. (2020). Árvízvédelmi gát repedésének vizsgálata multielektródás geoelektromos módszerrel. Hidrológiai Közlöny, 100. évf. 1. szám. pp. 54—60. Lazányi /., Horváth G. (1997). Deterioration of flood protection dikes due to shrinkage cracking. 14th International Conference on Soil Mechanics and Foundation Engineerings. Hamburg. 351-357. Mitchell, J. K. (1974). Fundamentals of Soil Behavior. 3rd ed. Wiley Publications, USA. Nagy L. (1994). Árvízvédelmi töltések repedései. Kárpát-medence vízkészlete és vízi környezetvédelme konferencia. Magyar Hidrológiai Társaság (MHT), Eger, 1-10. Nagy L. (2000). Az árvízvédelmi gátak geotechnikai problémái. Vízügyi Közlemények, 1. 121-146. Nagy L. (2006). Dike breaches in the Carpathian basin. Periodica Polytechnica Civil Engineering, 2. 115-124. Nagy L. (2010). 2009. évi töltésrepedések a Közép-Tisza gátjainál, Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése, 338-343.
