Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 2. szám
3 Előszó * A Hidrológiai Közlöny 102. évfolyam (2022) 2. számban IjjH megjelenő cikkek érdekes és változatos szakmai témákat W w érintenek. Az integrált vízgyűjtőgazdálkodástól a katonai elöntésekig különleges ^ m kérdéseket ölel fel kötetünk. Illés Zsombor, Nagy László és Antal Őrs szerzők egy, az egész országot felölelő felmérés alapján mutatják be az árvízvédelmi töltések burkolatain keletkező repedések jellemzőit. Az Európába is egyedülálló vizsgálat fontos hozadéka, hogy a repedés geometriája és a töltés anyaga alapján következtetni enged a repedés kialakulását előidéző folyamatokra. Vas László Tamás közleményében a folyami monitoring egyik jelentős pontatlanságokkal tarkított szegmensével, a lebegtetett hordalék mérésével foglalkozik, mely közvetett módon, optikai zavarosságmérővel határozható meg. A módszer nagy előnye, hogy a hagyományos technikához képest jelentősen javul a monitoring idő- és költséghatékonysága. A szonda és a kézi zavarosságmérő eredményei között meghatározott erős kapcsolat felhasználásával végezték el a nyers, regisztrált adatok korrekcióját, így számítva a lebegtetett hordaléktöménységet. A partmenti zavarosságmérések és a lebegtetett hordalék mintavételek alapján a partmenti lebegtetett hordaléktöménység és a teljes szelvényen átáramló lebegtetett hordalékhozam között találtak jó kapcsolatot. Az integrált vízgazdálkodás célja a vízproblémák hatékony, igazságos és fenntartható megoldása. Szilágyi Ferenc közleményében a Laskó-patak példáján keresztül elemezte a vízhasználatokat, az érdekellentéteket, és az ellentétek feloldásának lehetőségét. A kompromisszum hatékony megvalósítási módja lehet egy, minden vízhasználót képviselő vízgyűjtő szintű szövetség létrehozása, mely koordinálja a vízhasználók mennyiségi és minőségi igényeit, teret ad a kompromisszumok megkötésének, az érdekek összehangolásának, a támogatási lehetőségek megpályázásának. Fekete Árpád a Magyarországon egyre gyakoribbá és fenyegetőbbé váló a hegyvidéki területek árvizeinek modellezésével foglalkozik. A Baranya-csatorna példáján mutatja be a csapadék és a vízhozam egyidejű szerepeltetését a kétváltozós Markov-láncban. A magyar nyelvű szakirodalomban ez idáig nem ismert módszer szemléletes bemutatása és alkalmazása egy hazai vízfolyás (Baranya-csatorna) vízhozam adatainak előrejelzésében újdonságot jelent. A történelem ismétli önmagát. Minap az orosz-ukrán háborúban hallottunk a védelmet támogató katonai elárasztásokról. Nagy László a „ Katonai elöntés a Nagy Háború idején az Yser mellett" című dolgozatában olvashattunk a katonai elárasztás módszeréről, melyet az előző évszázadokban többször alkalmazták a mai Hollandia és Belgium területén. A Nagy Háborúban - az I. világháborúban- ez a módszer mentette meg Belgium utolsó részét a német megszállástól. A cikk különlegessége a 2014-ben elvégzett hidraulikai vizsgálat bemutatása, mely szerint a mai ismereteinkkel megtízszerezhető lett volna az elárasztás hatékonysága. Ki ne emlékezne a 2010. október 4-én bekövetkezett vörösiszap katasztrófára? Vajon, hogy emlékszik a természet? Erre kérdésre ad választ Kovács Krisztián, Kettinger Dóra, Lukács Balázs András, Boda Pál és Baranyai Olga ,, Vörösiszap katasztrófa után 10 évvel - állapotváltozások a Marcalon ” című közleménye. A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy körülbelül 2-3 évig tartó fokozatos javulás után nyerte vissza az élővilág a katasztrófa előtti állapotát. Az integrált értékelés szerint a Marcal állapota a VKI monitoring kezdete óta változatlanul mérsékelt, így a célként megfogalmazott jó állapot eléréséhez, hosszú távú fenntartásához további intézkedések szükségesek. Azonban elgondolkodtató az idegenhonos fajok megjelenése, mivel bolygatással a vizek sérülékenyebbé, kevésbé ellenállóvá válhatnak az invazív fajokkal szemben. így a vörösiszap szennyezésnek és az áradat levonulásának, illetve az azt követő beavatkozásoknak is lehet szerepe a terjedésükben. Lapszámunk ÉLETÚT INTERJÚ rovatában büszkeséggel tesszük közzé Somlyódy László akadémikussal készített rendhagyó interjúnkat szakmai életéről, sikereiről és pályafutása kritikus pillanatairól. Végül örömmel adtunk teret egy kitűnő könyv ismertetésének. Konecsny Károly ajánlásával ismerhetjük meg Nagy László „A GÁTSZAKADÁSOK KÖVETKEZMÉNYE- Gátszakadások a Kárpát-medencében” című könyvét. Láng István OVF főigazgató értékelése szerint: „Alapmunka, és a vízügyes szakemberek számára kötelező olvasmány. Szükséges ahhoz, hogy a gátakon való küzdelem irányítását a védelemvezető felelősen végezze, a jelenségeket megismerje". Köszönetemet fejezem ki a szerzőknek, a bírálóknak és a szerkesztőbizottságnak, hogy munkájukkal segítették a kötet megjelenését. Dr. Major Veronika a Hidrológiai Közlöny főszerkesztője
