Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 1. szám
Könyvismertetés 71 Kőris Kálmán és társai: Magyarország kisvízfolyásainak árvizei Kiadó az Országos Vízügyi Főigazgatóság, Budapest, 2021. Nyomtatott verzió: 345 oldal, 107 fénykép, 102 ábra és 106 táblázat. A könyv első az empirikus árvízszámításról szóló fejezete híven tükrözi a hazai módszerek gazdagságát. Mégis mi tette szükségessé új módszertan kidolgozását? Az elmúlt két-három évtizedben nyilvánvalóvá vált, hogy a hagyományos árvízszámítási módszerek már nem mindig alkalmazhatók. Olyan extrém árvizek keletkeztek kisvízfolyásainkon, amelyek korábban ismeretlenek voltak. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy az adatsorok bővültek és azokban már fellelhetőek a klímaváltozás hatásai, a szélsőségek irányába történő elmozdulás. Ez a tény időszerűvé és szükségessé tette, hogy az egyébként igen gazdag hazai empirikus árvízszámítási módszertan megújuljon. További indok, hogy ezen a területen a megelőzés, az előrejelzés és a védekezés is sajátos hozzáállást, speciális megoldásokat követel a vízügyi szakmától. Feladatok jelennek meg az önkormányzatoknál, hiszen sok esetben ők felelősek az árvízvédekezésért, azonban nincs elegendő vízügyi szakemberük. A megelőzés itt azt jelenti, hogy rendelkeznek olyan cselekvési (települési vízkárelhárítási) tervekkel, amelyek kész megoldásokat tartalmaznak a szélsőséges helyzetekre, így lerövidítik a beavatkozási időt. A létrejött tervezőműhelyek sokasága, azok egységes szemléletű gondolkodása különösen indokolja a módszertan megújulását. MAGYARORSZÁG SYÍZFOLYÁSAINAK ÁRVIZEI Napjainkban már rendelkezésre állnak az OMSZ radarképei, órás előrejelzései, amelyek nem csak a vízkészlet-gazdálkodási feladatainkat támogatják, hanem a szélsőségek elleni védekezést is. A vízügyi igazgatóságok szakembereinek műszaki irányítást is kell biztosítaniuk annak érdekében, hogy a beavatkozásokkal elkerüljék, vagy minimalizálják a kárt. A kisvízfolyásoknál hatványozottan igaz, hogy költséghatékonyabb a felkészülés és a megelőzés intézményrendszerének a megerősítése. A hirtelen megjelenő árvíz kevés időt hagy a gondolkodásra, a helyzetelemzésre, a megfelelő döntések meghozatalára. Felkészültnek kell lennünk, ismernünk kell vízfolyásainkat, a települési vízkárelhárítási terveket, és persze ismernünk szükséges a védekezésben résztvevőket is, a védelemvezetőket és a társszervek vezetőit. Vízfolyásaink így nem a veszélyforrásukról lesznek ismertek, hanem esztétikus megjelenésükről válhatnak kedvelné.
