Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 1. szám
72 A könyv kiemelkedő szerepet játszik a hazai tározás biztonságos tervezésében. Rendkívül fontos ugyanis, hogy miközben sokszor részben árvízvédelmi céllal létesítünk tározókat azok a jövőben ne árvízi veszélyhelyzet kihirdetésétől váljanak ismertté, hanem az adott térség biztonságos és esztétikus vízbázisaként gondoljon rájuk a közvélemény. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság kérte fel dr. Kőris Kálmánt egy szakkönyv és segédlet elkészítésére. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján a könyv keretein belül kimunkálásra került dombvidéki kisvízfolyásaink katasztere, felmérve a jellemzőiket, értékelve a viselkedésüket. Minden védekezéshez kell egy támpont, jelen esetben az, hogy kisvízfolyásainkon mekkora árvizekre és milyen tartóssággal számolhatunk. Számos olyan esetet látunk, amikor egy villámárvíz levonulás pánikszerű ijedtséget vált ki a döntéshozókból. Választ keresnek a megoldásra, legyen az a meder bővítése, vagy záportározó építése. A döntéshozatalnál kiváló iránymutatást ad ez az egységes szemléletű könyv. A könyv szerzője dr. techn. Kőris Kálmán (BME), szakszerkesztő: dr. Balatonyi László PhD. (OVF), a könyv megírásában közreműködő szakemberek: Bálint Márton (VIZITERV Environ), Filutás István (VIZITERV Environ), Horváth Gábor (Dél-dunántúli VÍZIG), Kerék Gábor (Észak-dunántúli VÍZIG), dr. Kőris Kálmán iíj. PhD (BME), Kovács Péter (Észak-magyarországi VÍZIG), Simonies László (Közép-dunántúli VÍZIG), Somogyi Péter (Nyugat-dunántúli VÍZIG), Takács Zita (Közép-Dunavölgyi VÍZIG) és Varga György (OVF). Láng István főigazgató (Országos Vízügyi Főigazgatóság) előszavát követően a bevezető fejezet keretein belül áttekintésre kerül az árvízhozam számítás történetisége a múlt század elejétől Bogdánfy Ödön módszerén keresztül, Korbély Sándoron át egészen a racionális módszertanig. Az „Árvízi adatgyűjtemény, és az adatok statisztikai feldolgozása” című első fejezet dombvidéki kisvízfolyások éves nagyvízhozamának adatgyűjteményét, az idősorok, függetlenség- és homogenitás vizsgálatát és az árvízhozamok eloszlásvizsgálatát tartalmazza. A második fejezet, „Az új árvízszámítási segédlet”, a hidrológiailag feltáratlan magyarországi hegy- és dombvidéki kisvízfolyások különböző előfordulási valószínűségű árvízhozamainak meghatározására alkalmas. A segédlet a hegy- és dombvidéki területeket hat régióra osztja fel, melyek a következők: Észak-magyarországi lefolyási régió, Budapest-környéki lefolyási régió, Észak-dunántúli lefolyási régió, Középdunántúli lefolyási régió, Dél-dunántúli lefolyási régió és Nyugat-dunántúli lefolyási régió. Az alkalmazható vízgyűjtőnagyságok pedig 10-^6 000 km2 közöttiek. A könyv utolsó fejezete, a „Kisvízfolyások történelmi árvizei Magyarországon 1875-2020”, egy komoly hiánypótló összegzést tartalmaz. Ebben a páratlan értékű fejezetben került bemutatásra az a lista, ami a kisvízfolyásainkon levonuló jelentősebb árhullámokat tartalmazza. A fejezet a klasszikusnak mondható 1875. évi budapesti Ördögárok villámárvizével kezdődik, majd ezt követően huszonnyolc árhullám kerül ismertetésre. A Magyarország kisvízfolyásainak árvizei című szakkönyv két formában készült el. Egyrészt nyomtatott verzióban (ISBN 978-615-5825-02-06) 345. oldal terjedelemmel, másrészt elektronikus verzióban is (978-615-5825- 03-3) 753. oldalon, mivel az elektronikus verzió tartalmazza az egyes vízügyi igazgatóságok működési területére eső dombvidéki kisvízfolyások nagyvízhozamainak idősorát és a trendvonalakat tartalmazó grafikonjait, eloszlás függvényekkel és táblázatokkal. A könyv digitális formában az alábbi linken érhető el: https://vpf.vizugy.hu/reg/ovf/doc/koris_balatonyi.pdf Dr. Kertai István a Vízügyi Tudományos Tanács tagja VIZITERV Consult Kft. Szaktanácsadó Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 1. szám
