Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 1. szám
48 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 1. szám Fórum A Hidrológiai Közlönyben a Szakmai cikkek, illetve a Fórum rovatokban - szerkesztőségünk felkérése alapján - a Vízügyi Igazgatóságok szakembereinek tollából készült tanulmányokat közlünk, amelyekben bemutatják az Igazgatóságok működési területére jellemző vízgazdálkodási kérdéseket. Szintén felkérés alapján a Magyar Hidrológiai Társaság szakosztályai is készítenek tanulmányokat áttekintve szakmai területük múltját, jelenét és várható fejlődési irányait. Alábbiakban a Balaton vízszintszabályozásának történetét és a jelenleg folyó hatásmérséklő beavatkozásokat ismertető dolgozatot közöljük. A Balaton megváltozott vízszintszabályozása, hatásmérséklő beavatkozások Oláh Zoltán Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály (olahzoltan@kdtvizig.hu) Kivonat A dolgozatban a Balaton vízszintszabályozásának időbeli áttekintését, illetve a közelmúltban megváltozott vízszintszabályozás következtében szükségesnek ítélt beavatkozások megalapozottságát, valamint azok műszaki tartalmát mutatom be, részletezve a „Balaton levezetőrendszer korszerűsítése ” című KEHOP projektet. Kulcsszavak Balaton, éghajlatváltozás, vízszint, vízszintszabályozás, tószabályozás, Sió-csatorna, levezető-képesség, mértékadó árvízszint, töltésáthelyezés, Siófoki zsilip, hajózsilip, levezetőrendszer, korszerűsítés BEVEZETÉS A Balaton meder és vízkészlet kezelője a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, mely szervezet jogszabályban rögzített feladatainak végrehajtása során köteles betartani a tóra vonatkozó hatályos vízjogi engedélyekben, a tó vízszintszabályozási rendjére vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedélyben előírtakat. A 2003 óta hatályban lévő vízszint szabályozási rend szerint a Balaton vízállását a Siófoki vízmérce „0” pontjára vonatkoztatva (103,41 mBf) éves időléptékben a +70-110 cm közötti szabályozási sávban kellett tartani, amit a Balaton vízszintszabályozása (Siófoki leeresztő zsilip, hajózsilip és Balatonkiliti duzzasztó) H/6375-3/2002-12. számú vízjogi üzemeltetési engedély és a mellékletét képező üzemeltetési szabályzat írt elő. A 2000-es években (2000-2003 között és 2011 -2012- ben) azonban a tó természetes vízkészlet-változása negatív előjelű volt, így a rendelkezésre álló eszközrendszerrel többnyire nem volt tartható a vízszint-szabályozási előírás, különösen a legalacsonyabb vízállásra (alsó szabályozási szint) vonatkozó feltétel. A társadalom oldaláról egy új törekvés és igény mutatkozott meg, amely az alacsony vízállással jellemezhető időszakok ritkább előfordulását és a szélsőségesen alacsony vízállások elkerülését (de legalább mérséklését) jelentette. VÍZRAJZI ÉS TERÜLETI ADATOK A Balaton hazánk nyugati részén a Dunántúli - középhegység délkeleti lábánál fekszik, eredetileg a Sió vízfolyás vízgyűjtő területének része volt. A tó, területét illetően Közép-Európa legnagyobb tava. Földtörténeti keletkezését tekintve viszonylag "fiatal" képződmény, kora 18-22 ezer évre becsülhető. A tó és környéke páratlan természeti kincs, hazánk legkiegyensúlyozottabb éghajlatú és időjárású területén fekszik (OVF 2022). A siófoki vízszintszabályozó zsilip és a tó igen jelentős tározó hatásának következtében azonban a tó elméletileg is és gyakorlatilag is önálló vízgyűjtővé vált, a Zala folyó vízgyűjtőjével együtt. A tó teljes vízgyűjtőterületének nagysága 5 775 km2, ebből a Balaton jogi partvonal által határolt vízfelület kiterjedése 588 km2. Legfőbb tápláló vízfolyása a Zala folyó, mely a természetes hozzáfolyás ~65%-át biztosítja. A Zala folyó vízgyűjtőterülete 2 622 km2. A Balaton partvonalának hossza - kikötőket is beleértve - 235 km, víztérfogata ~2 milliárd m3 (KDTVIZIG 2008). A Balaton vízállás adatait a siófoki vízmérce „0”- pontjához viszonyítjuk, aminek abszolút magassága 103,41 mBf. A tó napi vízállásását az ún. „Balaton átlag vízállással” jellemezzük, ami a tó két vízmércéjén (Balatonakali és Tihany-rév) távmért vízállás adatainak átlagából származik. Az átlagképzés figyelemmel van a változás tendenciájára, valamint a légmozgás miatt bekövetkező esetleges vízfelszín kilendülésekre. A tó átlagos vízmélysége ~3,3 m, legkisebb szélessége Tihany és Szántód között 1,5 km, a legnagyobb Balatonaliga és Balatonalmádi között 12,7 km, átlagos szélessége 7,7 km. A Balaton vízgyűjtőterülete az I. ábrán látható.
