Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 1. szám
Futó P. és társai: Klebsormidium sp. BEA IDA 0061B fonalas zöldalga fotoszintetikus aktivitásának fény és hőmérsékleti optimuma 47 IRODALOMJEGYZÉK Albitech Biotechnológiai Kft. (2018). Alga oltóanyag. Kutasi J., Futó P., Bencsik A., Greipel E. szabadalmi bejelentése 2018. 12. 28-án. Száma: HU 1800183A2, Magyarország, pp. 1-39. Bhatnagar, A., Bhatnagar, M. (2005). Microbial diversity in desert ecosystems. Current Science, 89(1), 91-100. Borchhardt, N., Schiefelbein, U., Abarca, N., Boy, J., Mikhailyuk, 72, Sipman, Karsten U. (2017). Diversity of algae and lichens in biological soil crusts of Ardley and King George islands, Antarctica. Antarctic Science, 29(3), 229-237. Donner, A., Glaser, K., Borchhardt, N., Karsten, U. (2016). Ecophysiological Response on Dehydration and Temperature in Terrestrial Klebsormidium (Streptophyta) Isolated from Biological Soil Crusts in Central European Grasslands and Forests. Microbial Ecology, 73(4), 850-864. Eilers, P.H.C., Peelers, J.C.H. (1988). A model for the relationship between light intensity and the rate of photosynthesis in phytoplankton. Ecological Modelling, 42(3- 4), 199-215. Hori, K, Maruyama, F., Fujisawa, T, Togashi, T, Yamamoto, N., Seo, M., Sato, S., Yamada, T, Mori, H., Tajima, N., Moriyama, I, Ikeuchi, M., Watanabe, M., Wada, FI., Kobayashi, K, Saito, M., Masuda, T, Sasaki-Sekimoto, Y., Mashiguchi, K, Awai, K, Shimojima, M., Masuda, S., Iwai, M., Nobusawa, I, Narise, I, Kondo, S., Saito, H., Sato, R., Murakawa, M., Ihara, Y., Oshima-Yamada, Y., Ohtaka, K., Satoh, M., Sonobe, K, Ishii, M., Ohtani, R., Kanamori-Sato, M., Honoki, R., Miyazaki, D., Mochizuki, H., Umetsu, J., Higashi, K, Shibata, D., Kamiya, Y, Sato N., Nakamura, Y, Tabata, S., Ida, S., Kurokawa, K, Ohta, H. (2014). Klebsormidium flaccidum genome reveals primary factors for plant terrestrial adaptation. Nature Communications, 5(1), 3978. Kaplan, F., Lewis, L.A., Wastian, J., Holzinger, A. (2012). Plasmolysis effects and osmotic potential of two phylogenetically distinct alpine strains of Klebsormidium (Streptophyta). Protoplasma, 249(3), 789-804. Karsten, U., Herburger, K., Holzinger A. (2017). Photosynthetic plasticity in the green algal species Klebsormidium flaccidum (Streptophyta) from a terrestrial and a freshwater habitat. Phycologia, 56(2), 213-220. Lepossa A. (2002). A talajalgákra ható ökológiai tényezők. Botanikai Közlemények, 89(1-2), 187-202. Míguez, F., Holzinger, A., Fernandez-Marin, B., Garcia-PIazaola, J.I., Karsten, U., Gustavs, L. (2020). Ecophysiological changes and spore formation: two strategies in response to low-temperature and high-light stress in Klebsormidium cf. flaccidum (Klebsormidiophyceae, Streptophyta). Journal of Phycology, 56(3), 649-661. Hindi, F., Mikhailyuk, I. T, Sluiman, H. J. (2011). Phylogenetic relationships in Interfilum and Klebsormidium. Molecular Phylogenetics and Evolution, 58(2), 218-231. Smith, S.M., Abed, R.M.M., Gercia-Pichel, F. (2004). Biological soil crusts of sand dunes in Cape Cod National Seashore, Massachusetts, USA. Microbial Ecology, 48(2), 200-208. Starr, R. C„ Zeikus, J.A. (1993). UTEX—the culture collection of algae at The University of Texas at Austin 1993 list of cultures. Journal of Phycology, 29(2), 1-106. Üveges, V., Vörös, L., Padisák, J., Kovács, A.W. (2011). Primary production of epipsammic algal communities in Lake Balaton (Hungary). Hydrobiologia, 660(1), 17-27. A SZERZŐK FUTÓ PETER PhD hallgató, Pannon Egyetem, Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola; Albitech Biotechnológiai Kft. laborvezető. Kitüntetések: Legjobb fiatal szerző díj (Magyar Mikrobiológiai Társaság 2018. évi Nagygyűlése). Kutatási terület: biológiai talajkérgek szerepének vizsgálata; Talajalgák tenyésztése; Fitohormonok kimutatása algatenyészetekből. LENGYEL EDINA PhD, tudományos munkatárs, Pannon Egyetem, Természettudományi Kutatóközpont, Limnológia Kutatócsoport. Magyar Hidrológiai Társaság tagja (2017-től). Kitüntetések: MTA VEAB régió legjobb PhD munkája (2017), MTA VEAB Kiemelkedő Ifjú Kutatója (2020). Kutatási terület: Tavi és folyóvízi ökoszisztémák hidrobiológiái kutatása; Kovaalga fajok ökofiziológiai vizsgálata; Barna vizű tavak Chrysophyceae fajainak vizsgálata. BERNAT GABOR PhD, tudományos fomunkatárs, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Hidrobotanikai és Mikrobiális Ökológiai Kutatócsoport. Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium, alprojektvezető. 18 év külföldi kutatómunka után 2018- ban tért haza Magyarországra, mint MTA vendégkutató. Kutatási terület: Fotoszintetizáló mikroorganizmusok fény begyűjtése és fényadaptációja; Kromatikus akklimáció; Fajok közötti allelopatikus kölcsönhatások; A klímaváltozás hatása a balatoni fitoplanktonra. KUTASI JÓZSEF PhD, társtulajdonos és kutatás-fejlesztési vezető, Albitech Biotechnológiai Kft.; a Biofil Kft. tudományos főtanácsadója. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem címzetes docense. Több, mint 25 év szakmai tapasztalattal rendelkezik mezőgazdasági biotechnológiában; 15 állattakarmány-fejlesztési, talaj baktérium és talajoltóanyag fejlesztési és algakutatási know-how, illetve az ezekből létrehozott és forgalmazott termékek szabadalmi feltalálója.
