Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 1. szám
46 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 1. szám 4. ábra. Klebsormidium sp. BEAIDA 006IB fénytadaptációs paraméterének (Ik) hőmérsékletfiiggése Figure 4. Temperature dependence of the light adaptation factor (Ik) of Klebsormidium sp. BEAJDA 0061B Fotokémiai kioltás és nem fotokémiai kioltás, qP és qN A fotokémiai kioltás a fényenergia hasznosulásáról ad tájékoztatást a fotoszintézis során, míg a nem fotokémiai kioltás a fotoszintézis során bekövetkező energiaveszteségről. Mindkét paraméter 0 és 1 közötti értéket vehet fel. A qP értéke 0,37-0,74 között változott. Tendenciáját tekintve elmondható, hogy a hőmérséklettel együtt növekedett és legmagasabb értékét a 30-40°C hőmérséklettartományban érte el (5. ábra). Ezzel ellentétes tendenciát tapasztaltunk a nem fotokémiai kioltás tekintetében. Ennek értékei 0,30-0,66 között változtak; a legalacsonyabb értéket 30°C hőmérsékleten mértük. A qP és qN értékek összhangban vannak az ETR meghatározás során tapasztaltakkal, ahol a legmagasabb értékeket szintén 30°C és 40°C között tapasztaltuk. V) •(0 5. ábra. Klebsormidium sp. BEA IDA 0061B fotokémiai (qP) és nem-fotokémiai kioltásának (qN) változása a hőmérséklet fiiggvényében Figure 5. Temperature dependence of photochemical quenching (qP) and non-photochemical quenching (qN) of Klebsormidium sp. BEA IDA 006IB ÉRTÉKELÉS A kapott eredmények alapján megállapítottuk, hogy a vizsgált Klebsormidium sp. BEA IDA 0061B a 3-40°C közötti hőmérséklettartományban volt fotoszintetikusán aktív; 50°C hőmérsékleten viszont már egyáltalán nem mutatott fotoszintetikus aktivitást. A hőmérséklet emelésével az algatenyészet fotoszintetikus aktivitása fokozatosan növekedett egészen 40°C-ig, ahol 344 pmol foton m'2 s"1 fotoszintetikusán aktív megvilágításnál érte el maximumát. Az általunk vizsgált Klebsormidium sp. BEA IDA 0061B törzs magas a és alacsony L értékekkel rendelkezik, ami az alga alacsony fényintenzitásokhoz való kiváló adaptációjára utal. Ezt támasztja alá a magasabb fényintenzitáson jelentkező fotoszintetikus telítődés és/vagy fénygátlás is. Ezzel ellentétesen más, vízből és talajból izolált Klebsormidium törzsek még 1000 pmol foton nr2 s'1 PAR meghaladó fény esetén sem mutattak fénygátlást (Karsten és társai 2017). A tapasztalt eltérés feltehetőleg abból fakadhat, hogy az általunk vizsgált algatörzset időszakosan megvilágított barlangi sziklafelületről gyűjtöttük, ahol gyenge fényhez adaptálódott. Megállapítható továbbá, hogy fényoptimuma a hőmérséklet függvényében változik, amit a tenyésztési körülmények beállítása során figyelembe kell majd vennünk. A nagyüzemi tenyésztés során a magas hőmérsékleti optimum biztosítása gazdaságossági szempontok miatt nem kifizetődő, viszont mezőgazdasági felhasználás szempontjából előnyös tulajdonság, mivel így ez a törzs akár a nyári forróságban is képes lehet kolóniaképzésre a talajfelszínen, hasonlóképpen, mint más arid területekről izolált Klebsormidium törzsek (Smith és társai 2004; Bhatnagar és Bhatnagar 2005). KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A bemutatott projekt a 2018-1.1 .l-MKI-2018-00034 projekt, valamint részben az NKFIH-471-3/2021 és NKFIH KI20595 számú projekt támogatásával valósult meg.
