Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 4. szám
Lénárt László: Urbancsek János hidrogeológusra emlékezünk 97 volt a számos vonal menti szelvény, amiket 1978-ban a VIII. kötetben tömbszelvények egészítettek ki. 1980-ban, a IX. kötetben az 1825-1962. közötti, eddig a részleges adathiány miatt nem közölt kutak adatai kerültek pótlólag közlésre, a lehető legteljesebbé téve az ismereteinket az első kútfúrástól kezdve 1962-ig. 1981-1986. között adták ki a X -XI. köteteket. Természetesen egy ilyen nagy munka nem készülhet el előzmények és konkrét igények nélkül. 1960-ban az Országos Vízügyi Hivatal a földhő felhasználására készített munkatervet, majd az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság meghirdette geotermikus energiahasznosítási programját. Urbancsek János szerint a tervezett mélyfúrási kútkataszter összerendezett adatai a fenti célok megvalósítását alapjaiban segítették és támogatták. Ezt a véleményt az OVF elfogadta, a munka lehetőségét jogszabályilag és munkaerővel biztosították, aminek következtében Urbancsek János tudását, szervező-vezető képességeit maximálisan kihasználva a kataszter mintegy 5 000 oldalon elkészült és közkinccsé vált. A kútkataszter szükségessége ma is élő probléma. Hosszú ideig a VITUKI végezte a gyűjtés munkáját, annak igencsak vitatott megszüntetéséig. Az utolsó „hivatalos VITUKI adat” 1994-ből származik és 56 849 kutat lajstromozott hazánkban. A kútkataszterek további elkészítését a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI), majd az átszervezések után a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSz), illetve a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SzTFH) végezte/végzi. Ma viszont a legnagyobb gond az, hogy nagyon sok mélyfúrású kútról a hatóságnak nincs tudomása, vagy pontos információja, így a szükséges döntésekhez nincs minden esetben megfelelő mennyiségű és minőségű új információ. A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatnál 2012 óta történik ivó- és öntözővizet adó rétegek szisztematikus, nagy felbontású térképezése. Az adatbázis építés neve „Urbancsek-alprogram” és a cél az „Urbancsek-adatbázis” kiépítése, a 11 kötetes Urbancsek életmű „online” hozzáférésének megszervezése, melyben oroszlánrészt vállal Püspöki Zoltán és munkacsoportja. Az erősen személyes indíttatású megemlékezést szeretném néhány fontosabb életrajzi adattal kiegészíteni, alapjában véve Dobos Irma „eurogeológus” munkássága, publikációi alapján. Urbancsek János 1938-tól tanítói majd két tanári diplomát szerzett, valamint 1947-ben doktorált Horusitzky Ferencnél földrajz, ásványtan és földtan tárgyból. Ipari tevékenysége után 1951-ben a Magyar Állami Földtani Intézetbe került geológusként, ahol síkvidéki földtani térképezést végzett. 1954-ben a Ceglédi Mélyfúró Vállalathoz helyezték, ahol 1956-ban főgeológusi beosztást kapott. 1958-ban megalakult az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat, ahol a Vízföldtani Osztályt vezette. Fő feladata a mélyfúrási kútkataszter összeállítása volt. 1961 végére 34 302 kút adata szerepelt a kataszterben, mely 1963-ban mindenki számára elérhetővé vált. Urbancsek János 1968-tól az Országos Vízügyi Hivatalban dolgozott szakmai vezető pozíciókba, majd innen ment nyugdíjba 1980-ban. A szakmai társadalmi szervezetekkel - Magyarhoni Földtani Társulat, Magyar Hidrológiai Társaság, Magyar Földrajzi Társaság, Felszín Alatti Vizekért Alapítvány - a kapcsolatot haláláig tartotta. A Magyar Hidrológiai Társaság 1963-ban Bogdánfy Ödön emlékérmet, 1983-ban Vásárhelyi Pál díjat adományozott szakmai munkásságáért és publikációs tevékenységéért. A Felszín Alatti Vizekért Alapítvány Kuratóriuma 2003-ban ezüstpohárral ismerte el szakmai érdemeit. Állami kitüntetései közül a legmagasabb a „Munka Érdemrend ezüst fokozata” volt. Összesen 44 önálló publikációja jelent meg, melyek közül kiemelkedőek a már jelzett kataszterek. Szakmai munkásságának szerves részét képezi az Alföld Földtani Atlaszban megjelent 13 térképe. Részben társszerzőként 16 kéziratos jelentése található a Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárban. Urbancsek János egész életében olyan munkát végzett, ami nemcsak saját korának, de az utókornak is szólt. Ezt a munkát köszönöm meg most én is a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara, a Felszín Alatti Vizekért Alapítvány és a Magyar Hidrológiai Társaság, valamint a saját nevemben. Dr. Lénárt László geológus mérnök Dr. Urbancsek János életéről, szakmai munkásságáról az alábbi visszaemlékezésekben olvashatunk, illetve hallhatunk részleteket: Dobos I. (2006). Dr. Urbancsek János (1919-2006). A Felszín Alatti Vizekért Alapítvány. Ezüstpoharasok. http.//fava.hu/silvercv/urbancsek Janos.pdf Dobos I. (2008). Dr. Urbancsek János (1919-2006). Földtani Közlöny. 138. évfolyam, 4. füzet. pp. 419^423. Dobos I. (2010). Dr. Urbancsek János (1919-2006) sírkőavatása. Hidrológiai Közlöny. 90. évfolyam 3. szám. pp. 64-65. Gimes J. (2019). Dr. Urbancsek János születésének 100. évfordulója. Rádióriport Dr. Tóth Álmossal. Kossuth Rádió. 2019.10.24. Felfedező. Budapest. Nehézipari Műszaki Egyelem Évkönyv (1977/78). Meghívott előadó. Dr. Urbancsek János, Magyarország hidrogeológiája. p. 55. Nehézipari Műszaki Egyetem Évkönyv (1978/79). Meghívott előadó. Dr. Urbancsek János, Magyarország hidrogeológiája. p. 55. Nehézipari Műszaki Egyetem Évkönyv (1979/80). Meghívott előadó. Dr. Urbancsek János, Magyarország hidrogeológiája. p. 43. Nehézipari Műszaki Egyetem Évkönyv (1980/81). Meghívott előadó. Dr. Urbancsek János, Magyarország hidrogeológiája. p. 60. Püspöki Z, Fogarassy-Pummer I, Szöcs T.} Gál N., Maigut V., Angyal J., Pálóczy P. (2019). Ivó- és öntözővizes rétegeink nagy felbontású rétegtani tagolása fácies korrelációs és klimatosztratigráfiai módszerekkel. NosztalGeo 2019 konferencia. Szeged. Urbancsek A., Urbancsek J. (2019). Meghívó Dr. Urbancsek János születésének 100. évfordulóján tartandó ünnepi megemlékezésre.
