Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 4. szám
98 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 4. szám Események Az alábbiakban a 16. Ivóvízbiztonsági szakmai napról számolunk be. 16. Ivóvízbiztonsági szakmai nap 2022. október 4. Az MHT Vízminőségi és víztechnológiai Szakosztály, a Vízellátási Szakosztály és a Magyar Víziközmű Szövetség rendezésében, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék továbbá a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium támogatásával került megrendezésre a 16. Ivóvízbiztonsági szakmai nap. Tematikája volt az ivóvízellátási lánc kockázatfelmérése, valamint a megelőző és az alkalmazott kockázatkezelésre alapozott üzemeltetése, az üzemeltetői tervezési és fejlesztési irányok az ivóvízellátó rendszereknél, valamint a népegészségügyi követelmények. A 16. IVÓVÍZBIZTONSÁGI SZAKMAI NAP ELŐADÓI AJÁNLÁSAI 1. A különböző hatóságokjogszabályi kockázatelemzési követelményeinek összehangolása a vízbiztonsági terv helyességét és az üzemeltetésben történő hatékony alkalmazását segíti elő. A kezelői rutin napi gyakorlattá válik, mely a kockázatok csökkentésében jelentős szerepet játszik. 2. A Gördülő Fejlesztési Terv (GFT) készítésére vonatkozó jogszabályi előírásból kimaradtak fontos feladatok, amelyek eredményeinek beépítése a GFT-be jelentősen javítaná a fejlesztések költséghatékonyságát, valamint az ellátás biztonságát. Lényeges a rendszerek kapcsán, hogy a hibastatisztikák szisztematikus kiértékelése műszaki és gazdasági szempontból, az illetékes népegészségügyi szerv által jóváhagyott vízbiztonsági terv figyelembevételével történjen. Az ellátásbiztonság mennyiségi fenntartása miatt a közműves ivóvízellátást érintő Tervnek aktuális adatokat tartalmazó vízigény-számításon, illetve - ha a fejlesztés indokolja - hálózathidraulikai modellezésen kell alapulnia. 3. A magasabb szintű ivóvízminőség-felügyelet érdekében kockázatértékelésen alapuló vizsgálatok, monitoring rendszerek és értékelés szükséges, végig vezetve a teljes vízellátó rendszeren a nyersvizek vízgyűjtő területeitől a fogyasztói csapig. A kockázat alapú szemlélet és gondolkodásmód beépítése a mindennapi munkafolyamatokba egyaránt feladatként jelentkezik a szolgáltatóknál, az ellenőrző hatóságnál, az érintett államigazgatási szerveknél és a megvalósítás csak szoros együttműködésben képzelhető el. 4. Kutatás-fejlesztés az ivóvíz klorát ion koncentrációjának minimalizálása témakörben, egyetemek, kutatóintézetek, víziközmű vállalatok, ipari partnerek, népegészségügyi szervezet együttműködése keretében. A szakmai szervezetek bevonása annak érdekében, hogy megfelelő platformok biztosításával segíteni tudják az együttműködést. 5. Az ivóvízbiztonsági tervek (VBT) folyamatos aktualizálása a közüzemi ivóvíz szolgáltatók feladata. Az üzemeltetői javaslat, hogy az Ivóvízbiztonsági terv a veszélyelemzés és kockázatértékelés folyamatos aktualizálásakor, illetve felülvizsgálatakor a Nemzeti Népegészségügyi Központ főosztálya szempontrendszerének ajánlása, a népegészségügyi hatósági ellenőrzések elvárásai a víziközmű szolgáltatók felé tájékoztatásra kerüljön. 6. Feltétlenül szükséges lenne a vízbiztonsági tervekben foglaltak és a folyamatirányító rendszerek összehangolása. Mind a megelőző, mind a korrekciós tevékenységek naprakész információk alapján lehetnek a leghatékonyabbak. Egy veszély lehetséges okai automatikus úton is megjelenithetők lennének és azonnal beavatkozási javaslat is adható. Felmerül, hogy a vízbiztonsági terv üzemeltetés hatósági felügyeleti díjai a vízkészletjárulékból leírhatók legyenek, továbbá, hogy a hatósági felülvizsgálatok gyakorisága az egyszerűbb ivóvízellátó rendszerek esetén akár 10 év is lehetne. 7. A 2184/2020 módosult EU „ivóvíz irányelv" magyar nyelvű szövegéből kiindulva az új hazai rendelet és a kapcsolódó jogszabályok módosítását előkészítő munkacsoport tervezete szerinti kötelezettségek és feladatok a lakosságot kiszolgáló ivóvízellátási lánc egyes szereplői számára nem, vagy alig körvonalazódnak. A célszerű időbeni tájékoztatás szolgálhatja, hogy a kötelező alkalmazás határidejére az ivóvízbiztonságot a korábbiaknál jobban szolgáló kötelezettségek teljesítésére az ivóvízszolgáltatók tájékozottak és felkészültek is legyenek. 8. Ivóvízkezelő létesítmény megvalósításához, megújításához kapcsolódó szakfelügyelettel megbízott szakembernek az ivóvízkezelésben képzettnek, elismerten és igazoltan jártasnak kell lennie az ellenőri, terv felülvizsgálói feladatok ellátásához, a kivitelezés, az üzembe helyezés és a próbaüzem ellenőrzéséhez, továbbá a kivitelezésre vállaltjótállási időszakban és az utó felülvizsgálati eljárásban felmerülő szakkérdések kezeléséhez. A rendezvény közérthető anyagai a Magyar Hidrológiai Társaság Vízminőségi és víztechnológiai Szakosztályának felületén érhetőek el: https://tinyurl.com/4xydhemv Dr. Borsányi Mátyás a Vízminőségi és víztechnológiai Szakosztály elnöke
