Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 4. szám
96 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 4. szám Megemlékezés Lénárt László emlékezik Urbancsek János hidrogeológusra. Urbancsek János (1919-2006) hidrogeológusra emlékezünk az oktatásban betöltött szerepe és a „Magyarország mélyfúrású kutjainak katasztere l-Xl. kötet” című életműve kapcsán, a Fiumei Úti Sírkertben lévő sírjánál születésének 100. évfordulóján elhangzott beszéd gondolatainak felidézésével. Urbancsek János és felesége emléktáblája, Budapest, a XIV. kér. Fogarasi út 89. szám alatti ház falán (Fotó: Somogyi) Nagyon hálás szerepet kaptam, hiszen nekem most a jóról és a hasznosról, a jól végzett munkáról, egy szakmailag sikeres geológusról kell megemlékeznem Urbancsek János születésnapjának századik évfordulóján! Az általa adott jót és hasznosat én is bőségesen megtapasztaltam, annak ellenére, hogy ennek a jónak és hasznosnak a megálmodóját, kigondolóját és véghez vivőjét nem is biztos, hogy személyesen ismertem. Bizonytalanságomnak több oka is van. 1977. augusztus végén kerültem tanársegédként a Miskolci Egyetem Földtan-Teleptani Tanszékére - amit akkor Nehézipari Műszaki Egyetemnek hívtak - , ahol abban az évben Urbancsek János meghívott előadóként a „Magyarország hidrogeológiája” című tárgy oktatója volt. Urbancsek János a törmelékes, mélységi vízadókra koncentrált, mint geológus, én pedig mint a Bükk barlangjai környékén felnőtt geológus mérnök, a karsztokra, a karsztos vízadókra. De milyen érdekes is a sors! A Miskolci Egyetemen a tanszékvezetőm, Jeneyné Jambrik Rozália 1997-ben bekövetkezett halála után „rám maradt” a „Magyarország hidrogeológiája” című tárgy oktatása. Ehhez nagy segítséget jelentett Jambrik Rozália félkész jegyzete, melyben bőséges volt az Urbancsek Jánostól származó anyag és kutatási eredményeire való hivatkozás. Kiemelném, hogy Magyarország felszín alatti vízadóinak csoportosítása során 1977-ben Urbancsek János tektonikai és földtani-vízföldtani alapokon 27 negyedidőszaki vízföldtani egységet különített el, melyeknek a mélyfúrású kutak által nyújtott ismeretei a felszín alatti vízkutatás eredményesebbé tételéhez nagyban hozzájárultak. De nem csak előadásokat kellett tartanom a megadott tárgy keretében, hanem gyakorlatokat is. Ehhez a legnagyobb segítséget az 1963-ban indított „Magyarország mélyfúrású kutjainak katasztere” című kiadványsorozat hatalmas adattömege jelentette, melyekből a hallgatóknak kellett kibányászni a megfelelőeket az egyes kötetekből. Ez pedig nem volt könnyű feladat, hiszen az „Urbancsekbiblia” az 1963-1986. közötti időszakban 11 kiadást ért meg az Országos Vízügyi Hivatal (OVH) kezelésében. Megjegyzem, én is sokszor keresgéltem ezekben a könyvekben, amikor vízkutatással, vízbeszerzéssel kapcsolatos ipari feladatokat kellett megoldanom. Dr. Urbancsek János és felesége arcképe, előtte a „Magyarország mélyfúrású kutjainak katasztere” első 10 kötete (Fotó: Lénárt) Az első, 1963-ban kiadott két kötet általános földtanivízföldtani ismereteket nyújtott, mintegy „visszafelé” gyűjtötte össze a meglévő, mélyfúrással készült kutak szolgáltatta földtani-vízföldtani ismereteket, az 1962-ig fúrt 35 000 kút mintegy 33%-ának az adatait feldolgozva. Az első két kötetbe csak a "szakmailag teljes értékű" kútadatok kerültek be, bízva abban, hogy Magyarország hidrogeológiai viszonyainak tisztázására azok elégségesek lesznek. Később kiderült, hogy a részadatokat adó kutakat sem célszerű kihagyni az ismeretanyagból. Az 1966-1975. között kiadott III.-IV.-V.-VI. kötetek az 1962-1974. között fúrt kutak adatait dolgozták fel, egyre több helyrajzi, műszaki, vízföldtani, vízkémiai és karotázs adattal. Az 1977- ben kiadott VII. kötetben 54 873 kút adatát közölte a „Pannóniái medence mélységi víztárolói” címmel. Újdonság
