Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)

2022 / 4. szám

72

Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 4. szám

Beszivárgási, utánpótlódási vizsgálatok a hegységben

A Tokaji-hegység felszín alatti vizeinek utánpótlódása a hegység magasabban fekvő területein lehulló csapadék beszivárgásából származik, azonban a hegység beszivárgási viszonyainak vizsgálatáról nem történt részletes kutatás ezt megelőzően. A hidrodinamikai modell beszivárgási viszonyainak, és így utánpótlódásának meghatározása érdekében terepi vizsgálatokat végeztünk a hegységben. A Guelph permeabiméterrel kapott eredményeket, valamint a területről származó egyéb földtani és vízföldtani paramétereket felhasználva a beszivárgási viszonyokat a HELP (Hydraulic Evaluation of Landfill Performance) szoftver alkalmazásával határoztuk meg. Az andezites és riolittufás területeken meghatároztuk a beszivárgás sokéves átlagértékét, melyet felhasználtunk a modell elkészítése során.

A TOKAJI-HEGYSÉG HIDROGEOLÓGIAI MODELLJÉNEK ELKÉSZÍTÉSE

Az előzőekben bemutatott terepi geofizikai és hidrogeofizikai vizsgálatok eredményeinek felhasználásával lehetőségünk nyílt felépíteni a Tokaji-hegység regionális hidrogeológiai modelljét (Fejes és társai 2013). A modell fő célja a hegységben működő áramlási rendszerek megértése, a termálvizek feláramlási zónáinak vizsgálata és a hegység vízmérlegének elkészítése a kinyerhető vízkészletek meghatározása céljából. A hidrogeológiai modell felépítésének első lépése a földtani modell elkészítése. A földtani modellhez 173 db fúrási rétegsort, több sekély és mély geoelektromos geofizikai vizsgálatot, szeizmikus vizsgálatokat és a területről ez idáig készített szerkezetföldtani térképeket használtunk fel. A földtani modellhez felhasznált kutakat a 9. ábrán mutatjuk be.

9. ábra. A Tokaji-hegység földtani modellje a modellalkotáshoz felhasznált fúrásokkal és kutakkal (Fejes szerkesztése) Figure 9. The geological model of the Tokaji Mountains with the boreholes and wells used to create the model (Edited by Fejes)

A modellezett terület domborzatát SRTM digitális műholdképről vettük át (70. ábra), amely természetesen a modell felső határa is egyben.

10. ábra. A modellezett térrész felső rétege (Fejes szerkesztése) Figure 10. The upper layer of the modeled area (Edited by Fejes)

A vizsgált térbeli test alsó határát, az alapkőzet mélységét geofizikai mérések alapján készítettük el és digitalizálással helyeztük be a GMS programba. A modellezett terület összetettsége miatt egyszerűsítettük a geológiai felépítést és összesen 4 db eltérő vízföldtani paraméterekkel rendelkező modellréteget alakítottunk ki. A rétegek esetén megkülönböztettük az alapkőzetet, az arra települő repedezett miocén vulkánit réteget, a hegységperemi völgyek-