Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 4. szám
Fejes Z. és társai: A Tokaji-hegység komplex hidrogeológiai modellje 73 ben és a vizsgált terület déli részén elhelyezkedő pliocén áramlási rendszer jobb szimulálhatósága érdekében, így üledékes képződményeket, valamint a felszíni kvarter ré- végül összesen 7 rétegből állt össze a földtani modell. A teget. Ezeket a rétegeket tovább bontottuk vertikálisan az modell térbeli felbontását a 11. ábrán mutatjuk be. 11. ábra. A Tokaji-hegység modelljének rétegtani felépítése (Fejes szerkesztése) Figure 11. Stratigraphic structure of the model of the Tokaji Mountains (Edited by Fejes) A modellezett térrész alakja egy szabálytalan sokszög, mely egy 48 x 77 km nagyságú téglalappal fedhető le, de komoly szerepet játszottak a lehatárolásban a feltárások és fúrások elhelyezkedése, valamint a hegység természetes határai is. A numerikus modell elkészítéséhez a területet 200 x 200 m-es cellákra bontottuk, így egy 372 sorból és 290 oszlopból álló rácshálót kaptunk. Minden modellréteg feküjét térben változónak vettük fel, oly módon, hogy a fúrási rétegsorok és a kutak vízföldtani naplóinak alapján kapott rétegvastagságokat interpoláltuk a modellezett területre. A korábban bemutatott vízföldtani paraméterek földtani modellbe való beillesztésével kialakithatóvá vált a Tokaji-hegység hidrogeológiai modellje. Az egyes földtani rétegekhez hozzárendeltük a szakirodalom (Ducci 2010), a terepi vizsgálatok és a laborban végzett számítások alapján kapott szivárgási tényező, porozitás és vízszint értékeket (7. táblázat). 1. táblázat. A modellezett terület földtani egységeinek h idrogeológiai paraméterei Table 1. Hydrogeological parameters of the geological units of the modelled area Megjegyzés: Kh-horizontális szivárgási tényező, Kv-vertikúlis szivárgási tényező, no-effektív porozitás Legend: Kh-horizontal hydraulic conductivity, Kv-vertical hydraulic conductivity, no-effective porosity Földtani egység Modellréteg Földtani képződmények Kh (m/d) Kv (m/d) n„(-) 1 1,4. Miocén (repedezett) képződmények 0,1-0,01 0,003-0,03 0,1 2 2. Kvarter képződmények 0,1-10 0,03-3 0,15 3 3. Pliocén képződmények 0,1-20 0,03-5 0,2-0,3 4 5-7. Miocén (tömör) képződmények 0,001 0,001 0,05 A modell északi részén áramlásmentes, míg a többi részen állandó nyomású határfeltételt állítottunk be a peremeken. A modellszámításoknál az alapkőzetet kvázi vízzárónak feltételeztük. A vertikális szivárgási tényezőket a vízföldtani jelleg alapján határoztuk meg, azon tapasztalatra támaszkodva, hogy a vető/törés zónák nyújthatnak lehetőséget jelentősebb vízforgalomra a vulkáni összletekben, illetve, hogy a vulkánitoknál az anizotrópia szerepe és mértéke kisebb. A megadott rétegeket vegyes tükrünek tételeztük fel, ami jelentősebb számítási igényhez vezetett ugyan, de nagyobb volt a modell szabadsági foka is. Az így kialakított modellben összesen 164 kút adatait használtuk fel, melyek kielégítik azon követelményeket, hogy rendelkeznek hidrogeológiai naplóval, végeztek bennük próbaszivattyúzást, valamint rendelkezünk ismeretanyaggal a vízadó kőzetükkel kapcsolatban. A rétegek nyugalmi vízdomborzatának elkészítésekor figyelembe vettük a fúrt kutak vízszint adatait, illetve a források felszínre bukkanásának helyeit. A magasabb területeken a nagyobb lefolyás miatt kisebb, míg a völgyekben nagyobb beszivárgási értékeket állítottunk be. Annak érdekében, hogy a beszivárgás minél jobban megközelítse a valós helyzetet, figyelembe vettük a hegység területén lévő vízfolyásokat is.
