Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 4. szám
54 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 4. szám Mindkét szennyeződés (detergens és szénhidrogén) esetében végzett analízis eredményeiből látható, hogy az összehasonlítás tárgyát képző értékek (F-arány és F5%) között nagyságrendbeli különbségek vannak, így az a konklúzió vonható le, hogy az eredmények között szignifikáns differencia figyelhető meg, és nem csupán egy véletlenszerűen jelentkező tényező befolyásolja az adatsort. ÖSSZEFOGLALÁS A talajba kerülő antropogén szennyeződések két jelentős csoportja a szénhidrogének és a detergensek (más néven tenzidek). Jelen méréssorozatban különböző típusú szenynyeződések adott talajtípus szivárgási tényezőjére gyakorolt hatásának vizsgálata történt meg. A szivárgási tényező vizsgálatok egy flexibilis falú permeabiméter segítségével zajlottak, amelyet ödométerrel történő konszolidáció előzött meg. Már a konszolidáció során rögzített „real-time” idő-elmozdulás görbékből is láthatóvá vált, hogy a szennyeződés hatására megváltozott a talajminta szerkezete a tiszta állapothoz képest. Ennek megfelelően a szivárgási tényezőben is változásokra lehetett számítani. A nyers adatok feldolgozása után kijelenthető, hogy mindkét szennyeződés szivárgási tényező redukcióját okozta, a detergens két nagyságrendi eltéréssel, míg a szénhidrogénnel eggyel. Mindkét anyag esetében ez a csökkenő jelleg a szerkezeti szinten végbemenő változások eredménye lehet. A sűrűbb, az agyagszemcsék felületéhez erősebben kötött szennyeződés hatására megnő az áramoltatott folyadék viszkozitása, valamint megjelenik a szemcsék körül egy szennyező burok, amely gátolja a folyadék természetes módon történő áramlását a talajpórusok között. A kapott eredmények további feldolgozása egytényezős varianciaanalízissel (ANOVA) történt. Az analízis megerősítésül szolgált az eredmények értelmezésében, miszerint a szivárgási tényezőben bekövetkező változások értéke egy szignifikáns statisztikai változás részei és nem csupán egy véletlenszerű hiba következményei. Az eredmények pontosabb értelmezése érdekében a jövőben a strukturális, mikroszkopikus szintű változások vizsgálata lenne célszerű. Ehhez az úgynevezett SEM (Schematic Electron Miscroscope) mérések elvégzése szükséges, amely segítségével vizsgálhatóvá válnának a talajszemcsék felületén végbemenő változások, legyen szó akár a fajlagos felület csökkenéséről, vagy akár a héj szerű szennyezőréteg képződéséről. Továbbá a tervek között szerepel a vizsgálatok kiterjesztése eltérő típusú (kövér és soványabb agyagok) illetve keverék talajokra (homokosagyagok, agyagos-homok) is. A különböző szennyezések által kifejtett hatásmechanizmusok vizsgálata fontos támpontul szolgálhat szennyezett területek rekultivációja, vagy a talajok pl. hulladéklerakók aljzatszigetelő rétegként történő felhasználása során. IRODALOMJEGYZÉK Baráth Cs., Ittzés A., Ugrósdy Gy. (1996). Biometria. Mezőgazda Kiadó. Devau, N., Le Cadre, E., Hinsinger, P., Jaillard, B., Gérard, F. (2009). Soil pH controls the environmental availability of phosphorus: Experimental and mechanistic modelling approaches, Applied Geochemistry. 24. pp. 2163-2174. Safehian, H., Rajabi, A., Ghasemzadeh, H.M. (2018). Effect of diesel-contamination on geotechnical properties ofillite soil, Engineering Geology 241 (2018). pp. 55-63. Stefanovits P., Filep Gy., Fiileky Gy. (1999). Talajtan. Mezőgazda Kiadó. pp. 12-14. Szabó I., K. Tóth A. (2019). Környezetvédelmi geotechnika. Miskolci Egyetem, ISBN 978-963-358-188- 9, Miskolci Egyetemi Kiadó - GEON System Kft. pp. 109-113. 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet a felszíni vizek védelméről. A szerzők bemutatása a 93-95. oldalon.
