Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 4. szám
55 A karsztvízszint emelkedés veszélyének számszerűsítése Tata és térségének példáján Kovács Balázs*, Mikita Viktória*, Molnár Mária**, Modrovits Kamilla**, Gondárné Sőregi Katalin** * Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Környezetgazdálkodási Intézet, 3515 Miskolc, Miskolc-Egyetemváros (E-mail: kovacs.balazs@gama-geo.hu) ** Smaragd GSH Kft., Budapest Kivonat Magyarországon a Dunántúli-középhegység területén a bányászathoz kapcsolódó intenzív víztermelés 1988-tól fokozatosan, majd 1990-től hirtelen lecsökkent. Ennek következtében a karsztvízszintek emelkedni kezdtek, aminek kedvező hatásai - pl. elapadt források újraéledése vagy a Tapolcai Tavasbarlangban a víz megjelenése - mellett valós vagy potenciális kedvezőtlen hatásai is vannak. Egyes mélyebben fekvő, időközben beépítésre került hidrogeológiai szempontból kiáramlási területeken vizenyős térségek, beépítéseknél pincevizesedések jelentek meg, a korábbiakban nem tapasztalt helyeken források fakadtak. Ilyen szempontból különös helyzetben van Tata, „a vizek városa”, ahol a nagy tavak (Öreg-tó, Cseke-tó, Derítő-tó stb.) mellett korábban számos vízben gazdag patak futott és sok bővizű forrással (Fényes- források, belvárosi, angolparki és kálvária-dombi forráscsoportok) is rendelkezett. A bányászat hatására ezek jelentős része teljesen elapadt, majd napjainkra többségük ismét megjelent, ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) megbízásából a Smaragd GSH Kft. vezetésével „A Dunántúli-középhegységi karsztvízszint emelkedés okozta jelenségek állapotrögzítése, a várható emelkedés modellezése” címmel a KEHOP-1.1.0-15-2017-00010 számú projekt keretén belül külön megvizsgáltuk Tata és környékének karsztvízszint változásait, valamint ennek a vizsgálatnak a keretében értékeltük az emelkedés következtében kialakuló lehetséges veszélyeket. A pályázat szerint egy bináris (veszélyeztetett/nem veszélyeztetett) értékelést kellett elvégezni, azonban Tata esetében az ismeretek alapján egy fokozatmentes veszélyeztetettségi számítást is elkészítettünk, amelyek alapján a térség veszélyeztetettsége nagyobb felbontásban volt tanulmányozható. Kulcsszavak Karsztvíz, vízszintemelkedés, veszélyeztetettség, Tata, Dunántúli-középhegység. Possibilities of quantifying the risks of karst water level rise on the example of Tata and its surroundings Abstract In Hungary, intensive dewatering associated with bauxite mining in the Trans Danubian Range has been abruptly reduced since 1988- 1990, causing karst water levels to rise, with real or potential negative effects in addition to positive ones, such as the revival of dry springs or the appearance of water in the Tapolca Lake Cave. In some deeper located hydrogeological discharge areas, which have been built up in the meantime, wetlands have formed, meanwhile karstic water appeared in the basements of buildings, and springs have sprung up in places not previously experienced. In this respect, Tata, that also called as the ‘city of waters', is in a highlighted position, as it used to have a number of large lakes (Öreg-tó, Cseke-tó, Derítő-tó etc.), numerous streams and many springs with large fluxes (Fényes-springs, the springs in the town centre, in the English garden and on the Calvary). Due to mining, most of these springs dried up completely, but nowadays most of them have reappeared, so the General Directorate of Water Management (OVF) commissioned Smaragd GSH Ltd. to carry out a KEHOP-1. 1.0-15-2017-00010 project to investigate the changes in the karst water level in Tata and its surroundings and assessed the risks caused by the rise. The application required a binary (at risk/not at risk) assessment, but for Tata we also performed a step-free hazard calculation method based on the knowledge available, which allowed us to study the hazard of the area at a higher resolution. Keywords Karstic water, water level rise, risk assessment, Tata, Trans Danubian Range. BEVEZETÉS A bányászati víztermelés hatására a Dunántúli-középhegységben 1990-ig Nyirád térségében 80-120 m, a Bakonyban átlagosan 40-60 m, Tata térségében 40-50 m karsztvízszintsüllyedés alakult ki. A karsztvíz emelése az 1987. évi 850 mVperc hozamról 1991-re 400 m3/percre, majd 2004-re fokozatosan 220 mVpercre csökkent (Csepregi 2007), aminek következtében azonnal megkezdődött a karsztvíztározó visszatöltődése, amit a térségi monitoringkutak folyamatos vízszintemelkedései (7. ábra) is mutattak. A vízszintemelkedés üteme 2015-től csökkent, sőt 2018-2020 között a szintek süllyedni kezdtek, egy új dinamikus egyensúlyi állapot alakult ki. Mind a vízszint csökkenését, mind az emelkedését és az ezzel járó hidrogeológiai folyamatokat számos publikáció feldolgozta (Alföldi és Kapolyi 2007, Ballabás 2004, Horváthy és Lénárt 2009, Hydrosys 2013, Hydrosys és Smaragd GSH 2015, Maller 2012, 2018, Sashegyi 1976, Schmieder és Szilágyi 1988, Tóth 2002). A Smaragd GSH Kft. az OVF megrendelésére „A Dunántúli-középhegységi karsztvízszint emelkedés okozta jelenségek állapotrögzítése, a várható emelkedés modellezése” című KEHOP-1.1.0-15-2017-00010 projekt keretében előbb összegyűjtötte és rendszerezte a területre rendelkezésre álló földtani és vízföldtani adatokat (pl. rétegsorok, karsztvízszintek, termelési adatok, források adatai stb.) (Smaragd GSH2019), majd ezen információk alapján a teljes, határon is átnyúló viztest végeselemes hidrodinamikai modelljét készítette el (Smaragd GSH 2020a, b, c).
