Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 4. szám
53 Szász N. és Kolencsikné Tóth A.: Különböző szennyeződések hatása az agyagos talajok szivárgási tényezőjére A tiszta mintákon mért értékek korrelálnak a gyakorlatban jegyzett (1) alacsony szervesanyag tartalmú, kis plaszticitású, iszapos agyagokéval (5.00E-10 és 5.00E-08 m/s közötti tartomány). A detergenssel szennyezett minták műszerbe építése után szükségessé vált megnövelni a minta telítődési idejét. Általában ez egy 24 órás intervallum, azonban itt 48 órát vett igénybe, ugyanis korábbi mérések során 1 nap alatt nem tudott végbemenni a telítődés, így a szivárgási tényező mérése sem volt lehetséges. Látható, hogy az amúgy agyagos talajokrajellemzően alacsony szivárgási tényező értékét a detergens jelenléte két nagyságrenddel lecsökkentette. Az bizonyos, hogy mivel a víznél sűrűbb, viszkózusabb anyagról van szó, már önmagában emiatt is hatással lehet a szivárgási tényező csökkenésére. 0,35 • tO_2 • FO_l • ro_3 • DET_1 • OFT ? • DET_3 • TISZTA 1 • TISZTA_2 • TISZTA 3 2. ábra. A szivárgási tényező mérések során bekövetkező vízszint változások a különböző mintatípusokra vonatkoztatva (FO=Fékolaj, szénhidrogén): DET=Detergens Figure 2. Water level changes occurring during hydraulic conductivity measurements for different sample types (FO=Brake oil, hydrocarbon); DET=Detergent A szénhidrogénnel szennyezett talajminták esetében is hasonló módon történtek a mérések, azonban itt elegendő volt a 24 órás telítődési periódus. A detergenssel szennyezett mintákhoz hasonlóan itt is csökkenés figyelhető meg a szivárgási tényező értékét illetően, azonban ebben az esetben ez az érték egy nagyságrendbeli különbség. A 2. ábra is ezeket a jelentős különbségeket mutatja, a különböző típusú mintákban zajló vízszintváltozásokon keresztül. Korábbi szakirodalmakban is foglalkoztak hasonló vizsgálatokkal, ahol a szénhidrogénnel szennyezett talajok (agyagos-homokos talajok) esetében a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a szivárgási tényező csökkenésének oka mikroszkopikus szinten keresendő, ugyanis a szennyeződés burkot képez a szemcse körül -ami által egyébként a fajlagos felülete is csökken a szemcsének eltömítve a pórusokat (Safehian és társai 2018). Egyváltozós varianciaanalízis (ANOVA) Mivel az elvégzett varianciaanalízis egyváltozós, így két csoport került lehatárolásra a számítások során: tiszta és szennyezett minták. Tehát két kezelésszámmal (v) és három ismétlésszámmal (r) - amely az adott mintacsoporton belüli mérések ismétlésének száma - történt az analízis lefuttatása (2. táblázat). Az analízis során az úgynevezett F-próba alkalmazásával a szórásnégyzetek egyenlősége vizsgálható, amely segítségével megtudható, hogy a két csoport (tiszta és szenynyezett) között szignifikáns-e az eltérés. Ennek vizsgálata úgy történik, hogy az F-arány és az F5%-os inverz függvény értéke kerül összehasonlításra (gyakorlatban általában az F5%ost szokták választani), és az ezek között fellépő különbség szignifikanciáját vizsgálják. Ez arra enged következtetni, hogy a rendszerben olyan szisztematikus tényező -jelen esetben a detergens és szénhidrogén jelenléte - van, amely statisztikailag ténylegesen befolyásolja az adatsort (2. táblázat) és nem pedig csupán egy véletlenszerű tényezőről van szó. 2. táblázat. A varianciaanalízis során használt adatok összefoglalása Table 2. Summary of data used during variance analysis Ismétlés isml ism_2 ism 3 Tiszta - szivárgási tényező [m/s] 1,47E-09 1,61E-09 1.58E-09 Szennyezettdetergens - szivárgási tényező |m/s| 7,47E-11 6,58E-11 9,07E-11 Szén nyezettszén hidrogén - szivárgási tényező [m/s] 1,61 E-l 0 1/77E-10 1,62E-10 Kezelésszám (v) 2 Ismétlésszám (r) 3 F-arány F5% Tiszta / szennyezett detergens 1 046,2 7,70865 Tiszta / szennyezett szénhidrogén 1 169,1 7,70865
