Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 4. szám
19 Egyértelműen látszanak a szélsőséges időjárási viszonyok hatásai a Bükk-hegységben található karsztvízkészlet esetében is (Kovács és társai 2015). A Miskolci Egyetem által már 30 éve működtetett Bükki Karsztvíz Észlelő Rendszer monitoring adatai egyértelműen alátámasztják ezt az állítást (Miklós és társai 2021). A bükki karsztvíz készlet jellemzése szempontjából az egyik legfontosabb figyelőkút az Nv-17-es jelű Jávorkúton. Ennek a megfigyelő kútnak a karsztvízszint adatsora az elmúlt 30 évből igen szemléletesen jeleníti meg az egyre gyakoribbá váló szélsőséges helyzeteket (7. ábra), amelyeket minden szemSzűcs P. és társai: A vízgazdálkodás szerepe a klímavédelemben pontból megfelelő hatékonysággal kezelni kell. Az egyre alacsonyabb minimum vízszintekhez tartozó időszakokban kritikussá válhat a térségi közműves vízigények biztosítása, míg az egyre magasabbá váló maximum karsztvíz szintek a villámárvizek előfordulásának gyakoribbá válásáért felelősek. Mind a két helyzet komoly kihívást jelent a vízgazdálkodással foglalkozó szakemberek számára. Új vízgazdálkodási módszerek bevezetése vált szükségessé Miskolc esetében is, hogy a szélsőséges helyzeteket a bükki karsztvízkészlet vonatkozásában megfelelő hatékonysággal kezelni lehessen. Vízszint (1992-2021)- csapadék (1992-2020) 520 100 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 2018 2020 tapadók |nim) ------Vizszlnt |mBfj Vizszlnt pótlás |mBf| — 1992-2021 átlag 7. ábra. Az Nv-17 monitoring kút közel harminc év hosszúságú vízszint adatainak alakulása a Bükk-hegységben (szerkesztve Lénárt L. adatai alapján) Figure 1. Evolution of the water level data of the Nv-17 monitoring well in the Bükk Mountains over a period of almost thirty years (edited based on the data of L. Lénárt) A hatékony klímavédelem alapvetése, hogy az adott térségben lehetőség szerint minél pontosabban ismerjük a lejátszódó természeti folyamatokat. Ennek elengedhetetlen eleme a megfelelő sűrűségű monitoring hálózat megléte, valamint a mért adatok feldolgozása és elemzése. A Miskolci Egyetemen a hidrometeorológiai adatsorok feldolgozása és értelmezése területén is jelentős új kutatási eredményeket értünk el az utóbbi időben (Szűcs 2017). Ezek közül is kiemelhetők azok az eredmények, amelyek hosszú idejű csapadék adatsorok statisztikai vizsgálatához és spektrális elemzéséhez kötődnek. (2. ábra). Az adott területre jellemző trendek feltárása mellett lehetőségünk van arra, hogy a meglévő mérési adatok birtokában akár jó megbízhatóságú középtávú (néhány éves) csapadék előrejelzéseket tegyünk, amely kiemelt jelentőséggel bír a megfelelő klímavédelmi intézkedések megtétele szempontjából. ■valid.l »ciklus “ 0.6567 ■Valid,1 Kciklus = 0.5321 2. ábra. A hosszú idejű csapadékadatsor spektrális analízise alapján történő évi csapadék mennyiség előrejelzés a 2010-2020 időszakra (Ilyés és társai 2018) Figure 2. Annual rainfall forecast for the period 2010-2020 based on the spectral analysis of the long-term rainfall data series (Ilyés et at. 2018)
