Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 4. szám
20 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 4. szám Vízgazdálkodási szempontból nagyon fontos azoknak vizek természetes utánpótlódásának időbeli változásáról a vizsgálatoknak az elvégzése is, amelyek a felszín alatti adnak információt. 0-5 " Méntelek 2010 mért —Méntelek 2010 modellezett ——Méntelek 2014 mért ——Méntelek 2014 modelleteU 3. ábra. A ménteleki mért és modellezett 3H-koncentrációk 2010-ben és 2014-ben (Kompár és társai, 2017) Figure 3. The measured and modelled 3H concentrations in Méntelek in 2010 and 2014 (Kompár et ál. 2017) Innovatív környezeti izotóp vizsgálatokkal (5. ábra) rávilágítottunk arra, hogy az Alföld felszín alatti vízkészleteinek megújulása szempontjából kulcsfontosságú Duna-Tisza-közi hátságon és a Nyírségben 5-10 mm/év mennyiséggel csökkent az éves természetes utánpótlódás mértéke az elmúlt 10-15 éves időszakban (Szűcs 2017). Ez a jelenség is megerősíti azt, hogy Magyarországon is egyre inkább számításba kell venni azokat a vízgazdálkodási megoldási javaslatokat, amelyek a felszín alatti vízkészletek mesterséges utánpótlásával és vízraktározásával kapcsolatosak. A mesterséges felszín alatti vízpótlás tekintetében egyébként számos terv készült el és valósult meg eddig is hazánkban (Deepwater 2022). Megemlíthető az a korábbi projekt is, amely mesterséges vízpótlás alkalmazását tűzte ki célul a talajvízszint emelésére és az erdők ökológiai állapotának javítása érdekében Debrecenben. A Miskolci Egyetem részéről hidrodinamikai (MODFLOW) modellezés segítségével vizsgáltuk, hogy a javasolt szivárgó drének alkalmazásával milyen időléptékben és környezeti hatásokkal valósítható meg a talajvízszint mesterséges megemelése a debreceni Nagyerdő vízpótlása céljából (Szűcs és társai 2009). A tervezett mesterséges vízpótlás célkitűzése a következő volt. Egy 2-3 m-es talajvízszint emeléssel a feltételezhetően XIX. század végi, XX. század eleji természet közeli talajvíz állapotot lehetne visszaállítani, amely a természetes erdőállapotok megőrzése szempontjából ideális viszonyokat teremtene. A lehetséges műszaki megoldások között szerepelt: • felszín alatti szivárgó drének építése a Nagyerdőben, • szivárogtató tó létesítése a Nagyerdőtől északra, • besajtoló kutak alkalmazása, • vízpótlás a Keleti-főcsatornából (Balmazújváros). ÖSSZEFOGLALÁS Közleményünkben bemutattuk, hogy a klímaváltozás és a szélsőséges időjárási viszonyok gyakoriságának növekedése milyen globális kihívásokat és jelentős kockázatokat jelent. Bár a veszélyeztetettség mértékének megoszlása nem egyenletes, de a kiterjedt adatgyűjtés és a modellezési előrejelzések alapján kimondható, hogy Földünk egyetlen régiója sem nézheti közönyösen a klímaváltozás folyamatait. A hatások sem földrajzilag, sem szakterületileg nem lehatárolhatóak. A klímaváltozás kedvezőtlen folyamatai gyakran közvetlenül kapcsolódnak a globális vízkörforgás, a hidrológiai ciklus elemeihez, de hatásuk messze túlmutat a vízgazdálkodás kérdésein, az élelmiszerbiztonsági, az ökológiai, az életminőségi, a katasztrófavédelmi és az gazdasági kihatásai is rendkívül összetettek. A káros folyamatok nem ritkán antropogén hatásokkal együtt jelennek meg és veszélyeztetik az emberi életet és az épített, valamint a természeti környezetet. Kimondtuk, hogy nem szükségszerű, hogy a vízgazdálkodás és a talajgazdálkodás egymással szorosan összekapcsolódó kérdései csak elszenvedői legyenek a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak, hanem tudatos klíma-adaptációs stratégiák és intézkedések bevezetésével a kedvezőtlen hatások lokális és regionális léptékben tompíthatok. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy a mai korszerű adatgyűjtő eljárások óriási mennyiségű és globális lefedettségű adathalmazzal látják el a klímakutatókat és a döntéshozókat. Az adatokhoz és információkhoz való hozzáférés és azok információtartalmának korszerű adatbányászati és értelmezési módszerekkel való elemzése jelentős előrelépést jelenthet a káros folyamatok és trendek megismerésében és az ok-okozati viszonyok feltárásában. A bemutatott hazai vízgazdálkodási és talajgazdálkodási rutinok és egyes szabályozások felülvizsgálata, áttekintése szükséges annak érdekében, hogy szakmailag megalapozott és egyben klímatudatos szemlélet érvényesüljön döntéseinkben. Több hivatkozott tanulmány megállapításával összhangban a szerzők is megerősítik a széleskörű szakmai kitekintés fontosságát. A jó gyakorlatként említett integrált vízkészlet-gazdálkodási szemlélet túllát egy szűkebb szakma szempontrendszerén és más tudományterületek bevonásával képes szakmailag megalapozott döntéseket hozni. Jó példa erre a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karán a talajtani és vízgazdálkodási szempontok
