Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 4. szám
Szűcs P. és társai: A vízgazdálkodás szerepe a klímavédelemben 17 hoz, azok felszín alá beszivárgó hányada jelentősen elmarad a kiegyenlített csapadékeloszlás esetén tapasztalhatótól, ezzel a felszín alatti vízkészletek deficitjét okozva. Vízhiányt okozhat a vízkészletek nem fenntartható hasznosítása is. A felszín alatti és felszíni vizek egyre konkuráló hasznosítása és túltermelése, valamint a különböző célú, összehangolatlan fejlesztések egyidejűleg a vízhiány gyakori okai számos régióban. Vízbőség: A klímaváltozás egyik igazolt hatása számos régióban a csapadék éves eloszlásának változása. A klímaváltozás hozzájárul a csapadék intenzitásának növekedéséhez és a csapadékesemények eloszlásának szélsőségessé válásához. Az emelkedő globális átlaghőmérséklet hatására a légkör egyre nagyobb mennyiségű nedvességet képes megtartani, ami magasabb potenciális csapadékmenynyiséghez vezet, ezáltal növelve az árvízveszélyt. A hirtelen, nagy intenzitású csapadékesemények áradásokhoz, villámárvizekhez és az épített környezet csapadékvíz gazdálkodási infrastruktúráinak elégtelenségéhez vezetnek. Az árvíz azonnali hatásai és az okozott kár mértéke függ a vízgyűjtő területet borító vegetációtól, a talaj borítás/fedett térszínek arányától, a talaj típusától, nedvességtartalmától, valamint az árvízvédelmi gátak és egyéb műtárgyak meglététől, állapotától. Vízminőségi kihívások: Az éghajlatváltozás és a globális átlaghőmérséklet emelkedés közvetlenül hat a földi vízkészletek minőségére, mivel a vízhőmérséklet emelkedése - az emberi tevékenység hatásaival együtt - a vízminőség romlásának egyik vezető tényezője. A mezőgazdasági tevékenységből és a háztartási szennyvízből származó tápanyag (pl. a foszfor és nitrát) szennyezés jelenleg is a vízkészletgazdálkodás egyik problémája. Az éghajlatváltozás következtében a nagyobb intenzitású csapadék hozzájárulhat a tápanyag bemosódás növekedéséhez, és ennek következtében a víztestek eutrofízációjához. Tengerszint emelkedés, parti zónák érintettsége: A tengerparti területeken találhatók a világ legnépesebb és gazdaságilag legjelentősebb városai, amelyek népsűrűsége és mérete folyamatosan növekszik. A tengerparti zónák különösen kitettek az éghajlatváltozás okozta tengerszint emelkedésnek és a szélsőséges időjárási eseményeknek. A tengerszint emelkedésével az árapály-áradások kockázata is növekszik. Az évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt épült védművek elégtelennek bizonyulnak a megemelkedett vízszintekkel szemben, vagy nagyobb eséllyel sérülnek meg súlyos árvízi károkat okozva. Katasztrófavédelem felkészültsége: Az éghajlatváltozáshoz köthető károkozások növekvő mértékére kell számítanunk az elkövetkező évtizedekben. Az éghajlatváltozásra adott klímaadaptációs intézkedések skálája sokrétű, ám ezek legtöbbször csak mérséklik a katasztrófa hatásainak mértékét, teljesen nem akadályozhatják meg az események bekövetkeztét. A megelőző intézkedések és azonnali beavatkozások terén új megoldásokra van szükség a veszélynek kitett lakóközösségek felkészítése, az érintett emberek evakuálása, illetve a kritikus infrastruktúra elemek védelme érdekében. Ismert tény, hogy a klímaváltozás okozta vízgazdálkodási kihívások egyes régiókat más-más mértékben sújtanak. A WMO és partnerszervezetei által 2021 -ben készített tanulmány szemléletesen mutatja be, hogy Földünk mely régióinak kell már napjainkban is súlyos vízgazdálkodási problémákkal szembenéznie. A jelentés szerint 2018-ban 3,6 milliárd embernek nem volt hozzáférése megfelelő ivóvízhez legalább egy hónapban évente, 2050-re ez a szám várhatóan több, mint ötmilliárdra nő. Az elmúlt 20 évben a szárazföldhöz kötött édesvízkészletek (felszíni és felszín alatti, beleértve a talajnedvesség, a hó és ajég formájában tárolt vízkészletek is) mennyisége évente folyamatosan csökkent. A legnagyobb veszteségek az Antarktiszon és Grönlandon jelentkeznek, de számos alacsonyabb szélességi körön elhelyezkedő, sűrűn lakott területen is jelentős vízveszteség tapasztalható. A helyzetet súlyosbítja, hogy a földi vízkészleteknek mindössze 0,66%-a használható és elérhető édesvíz. A vízzel kapcsolatos veszélyek gyakorisága az elmúlt 20 évben megnőtt. 2000 óta az árvízzel összefüggő katasztrófák száma 134%kal nőtt az előző két évtizedhez képest, ugyanebben az időszakban az aszályok száma és időtartama is 29%-kal nőtt (WMO 2021). A VÍZGAZDÁLKODÁS SZEREPE A KLÍMAVÉDELEMBEN GLOBÁLIS LÉPTÉKBEN Bár a klímaváltozás okozta kockázatok leggyakrabban a vízgazdálkodás kérdéseihez köthetők, a fenti bemutatásból is látható, hogy a kockázatok gyakran átfogó, szektorokon átívelő hatásúak, amelyek egyszerre érintik az élelmiszerbiztonság, az ivóvíz-ellátás, az egészségügy, a társadalmi jólét és a gazdasági növekedés különböző területeit. A beavatkozási lehetőségek az évszázados, megörökölt gyakorlatoktól a legkorszerűbb és innovatív megoldásokig széles skálán mozoghatnak. A felszín alatti kőzetek pórusaiban történő mesterséges vízraktározás és vízvisszanyerés egy igen fontos beavatkozási lehetőség elsősorban az arid és szemiarid területeken, hogy a hosszabb száraz időszakok vízhiányos problémáit hatékonyan kezelni lehessen. Másrészt további kutatásokra és új tudományos eredményekre van szükség annak érdekében, hogy pontosítani tudjuk a felszín alatti vízkészletek fenntartható hasznosításával kapcsolatos ismereteinket (Buday és társai 2015). Az emelkedő átlaghőmérséklet hatására folyamatosan emelkedik a felszín közelében elhelyezkedő talajvizeink hőmérséklete, amely számos kedvezőtlen bakteriológiai és biokémiai folyamatot is elindíthat. A folyamatosan emelkedő tengervízszintek a sűrűn lakott tengerparti területeken okoznak egyre intenzívebb sósvíz benyomulást a szárazföld alá, amelyek komolyan veszélyeztetik a biztonságos, felszín alatti édesvízre alapozott ivóvízellátást. Fontos továbbá azt is megemlíteni, hogy a felszín alatti víz nagyon fontos elem a víz-energia-élelmiszer-klíma összetett kapcsolatrendszerben, azaz ilyen irányú kutatások folytatása is egyre indokoltabbá válik. A probléma összetettségét felismerve egyre több szakmai szervezet fogalmazza meg az egységes vízkészletgazdálkodási szemlélet (Integrated Water Resource Management: IWRM) szükségességét, ami vízgyűjtő léptékben, különböző szektorokat átfogó megközelítésben látja a klímaadaptáció előremutató lehetőségeit. A
