Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 4. szám
16 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 4. szám A vízgazdálkodás szerepe a klímavédelemben Szűcs Péter*-**, Madarász Tamás* **, Ilyés Csaba* ** * Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Környezetgazdálkodási Intézet, 3515 Miskolc, Miskolc-Egyetemváros (Email: hgmt@uni-miskolc.hu) ** Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium (E-mail: hgszucs@uni-miskolc.hu, hgilyes@uni-miskolc.hu) Kivonat A fenntartható természeti erőforrásgazdálkodás témakör az egyik legsikeresebb és legismertebb kutatási területe a Miskolci Egyetemnek. A fókuszterületen belül különösen fontos szerepet játszanak a felszín alatti vízkészletekkel és a talajtannal kapcsolatos, nemzetközi színtéren is látható kutatások. Ezen kutatások egy jelentős része már évek óta a szélsőséges időjárási viszonyok hatásainak a vizsgálatához, valamint a klímavédelemhez kötődik. A jelen tanulmány keretében bemutatjuk azokat a globális és hazai trendeket és beavatkozási lehetőségeket, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy a víz- és talajgazdálkodásnak kitüntetett szerepe lesz a következő évtizedekben a klímavédelemben. Kulcsszavak Vízgazdálkodás, klímaváltozás, hatás enyhítés, beavatkozás. The role of groundwater management in adapting to climate change Abstract Sustainable natural resource management is one of the most successful and well-known research areas at the University of Miskolc. Within the focus area, research on groundwater resources and soil science, are probably the most seen in international context. A key part of these research areas for years has been related to better understanding the effects of extreme weather conditions and climate change mitigation. In this study, we present global and domestic trends and intervention options that clearly demonstrate that water and soil management will play a prominent role in climate protection in the coming decades. Keywords Groundwater management, climate change, effect reduction, mitigation. A KLÍMAVÁLTOZÁS OKOZTA GLOBÁLIS HATÁSOK, KIHÍVÁSOK A hidrológiai ciklus részét képező felszín alatti vízkészletek nélkülözhetetlen elemei a világ vízfelhasználásának. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy földi léptékben az ivóvízellátás több mint 50 százaléka, míg az öntözési céllal felhasznált vizek 43 százaléka a felszín alól származik (Szűcs 2017). A felszín alatti vizek emellett persze jelentős szerepet játszanak patakok, folyók és tavak természetes víz-utánpótlódásában, valamint a vizes élőhelyek és egyéb ökológiai rendszerek fenntartásában. Globális léptékben sajnos nagyon komoly problémaként merül fel a felszín alatti vízkészletek túlhasználata elsősorban arid és szemiarid területeken. Kiemelt példaként említhető az a tény, hogy az utóbbi 50 évben megháromszorozódott a felszín alatti vízkivétel nagysága a Földön (Szűcs és Mikita 2016). A klímaváltozás és a szélsőséges időjárási viszonyok jelentős mértékben hatnak a hidrológiai ciklus különböző elemeire, így a felszín alatti vízkészletekre is (Darabos és társai 2016). Ilyen hatások lehetnek például a természetes utánpótlódás és a tárolt vízmennyiség csökkenése, a kiszámíthatatlan hatású villámárvizek gyakoriságának növekedése, vagy akár a vízminőség kedvezőtlen irányú változása. Nagyon fontos tehát, hogy az eddigieknél pontosabban ismerjük ezeket a recens természeti folyamatokat a monitoring hálózatok dinamikus fejlesztésével, másrészt fel kell tárni azokat a vízgazdálkodási (műszaki, természettudományi, gazdasági, jogi és társadalmi) beavatkozási lehetőségeket, amelyek segítségével a felszín alatti vízkészletek is jelentős szerepet játszhatnak a klímavédelemben, legyen szó akár társadalmi adaptációról vagy a káros jelenségek hatásainak csökkentéséről (mitigációjáról). Mára egyértelművé vált, hogy a felszín alatti vízkészletek kulcsszerepet játszanak a társadalmi fejlődési folyamatokban. Ugyanakkor óriási különbségek vannak a rendelkezésre álló vízgazdálkodási eszközök és lehetőségek tekintetében a világ fejlett, fejlődésben lévő vagy leszakadt és elszegényedett régiói között. Az ENSZ Fejlesztési Programja (United Nations Development Program) 2018-ban összeállított tanulmánya szerint az elmúlt években a vízzel kapcsolatos katasztrófák (árvizek, aszályok és szélsőséges viharok) adták a globális katasztrofális események csaknem 90%-át. Az elemzés az éghajlati változáshoz kapcsolódó és vízgazdálkodást érintő kihívásokat az alábbi hat átfogó témakörbe csoportosítja (UNDP Cap-Net 2018). Klímaváltozás okozta bizonytalanságok és kockázatok: Az éghajlattal kapcsolatos bizonytalansággal és kockázattal való együttélés nem új jelenség a világ számos térségében. A szezonális árvizek például számos vízgyűjtő esetében a hidrológiai ciklus természetes velejárói. Az éghajlatváltozás azonban valószínűleg súlyosbítja a jelenlegi kihívásokat és fokozza ezeknek a mintáknak a súlyosságát és kiszámíthatatlanságát. Vízhiány. A vízhiány kialakulása két alapvető okhoz köthető: természetes és antropogén hatások. A természetes hatások okozta vízhiány egyrészt az átlag alatti csapadékösszegek következménye, ugyanakkor a vízkészletek csökkenését okozza a vízkörforgás egyensúlyának felborulása is. A nagy intenzitású, rövid záporok bár jelentősen hozzájárulnak az éves csapadékösszegek szinten tartásá
