Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 4. szám
15 Madarász T. és társai: A Környezetgazdálkodási Intézet jelene és jövőbeli elképzelései magyar nyelven is piacképes tudást biztosít. A fejlesztési törekvés ez esetben a tananyag korszerűsítésére és az újszerű oktatási módszerek bevonására irányul. Ezek között említendő a terepi képzési elemek szerepének növelése (pl. tervezett terepi mérőhely fejlesztése), a projekt szemlélet beépítése a képzésbe, új digitális tanulási módszerek alkalmazása, személyre szabott mester-tanítvány szemléletű oktatás és a kontakt órákra alapozott szemlélettel szemben az irányított témafeldolgozás módszerének preferálása. Az MSc képzésben a levelező formátumú képzés bevezetése - bár nem tekinthető ideálisnak a jelenlegi hallgatói elvárásokra reagálva középtávon megkerülhetetlen. A levelező képzés ma - főleg a COVID pandémia alatt szerzett tapasztalatok alapján - online képzéssé alakítható, úgy, hogy a klasszikus, személyes jelenléttel folyó konzultációs alkalmakat a labor és gyakorlati órák lebonyolítására kell felhasználni. A Munkavédelmi és Munkavédelmi Szakmérnök Szakirányú Továbbképzési programunk mellett 2022. szeptembertől a Tűzvédelmi szakember és Tűzvédelmi Szakmérnök program indítására is engedélyt kaptunk az Oktatási Hivataltól. A szakirányú továbbképzési programok valós piaci igényt szolgálnak ki és indításuk a kar számára is nagy jelentőségű. A képzéshez szükséges kompetenciákat csak kis részben tudja biztosítani az intézetünk, de az oktatóink ilyen irányú felkészültségének a fejlesztése is indokolt lehet, ha a képzési létszámok a jelenlegi szinten maradnak. Az Intézet által képviselt tudományterületek művelői számos globális kihívással szembesülnek napjainkban, amelyre az oktatási programjainknak is reagálniuk kell. A nemzetközi kutatási trendek követése, a kutatási irányok naprakész ismerete minden kutatóval szemben kötelező elvárás. A nemzetközi kutatási pályázatok - bár pénzügyi jelentőségük elmarad egyes hazai forrásokétól - egyéni szakmai előmenetelben, kapcsolatok kiépítésében és a nemzetközi láthatóság támogatásában elengedhetetlenek. A fiatal kutatókkal és különösen a vezető kutatókkal szemben elvárás, hogy nemzetközi szakmai fórumokon is képesek legyenek az egyetemet képviselni és saját kutatási pályájukat építeni. A klímaváltozás által gerjesztett szélsőséges hidrológiai jelenségek a világ mind nagyobb részén okoznak ivóvízbiztonsági kockázatot és látható, hogy a Kárpát-medence sem mentes a kihivásoktól. A korszerű környezeti monitoring technikák bevezetése, a megfigyelő hálózatok által generált nagy mennyiségű adatok továbbítása, tárolása és elemzése megkerülhetetlen részévé vált a mérnöki-szakmai felkészülésnek. A szélsőségek által kikényszerített és az adatelemzésekre alapozott szakmai döntések korábban nem támogatott vízgazdálkodási technikák megismerését és felvállalását fogják kikényszeríteni. A hidrogeológia terén egyre szélesebb körben elfogadottak a célzott felszín alatti vízutánpótlás (Managed Aquifer Recharge, MAR) nem hagyományos megoldásai is. Ezzel együtt megnő a szakma felelőssége a hazai vízgazdálkodási döntésekkel kapcsolatban, feladatunknak tekintjük, hogy ezekben a döntésekben a szakmaiságot az Intézetünk tagjai felelősséggel képviseljék. A geotermia hidrogeológiai aspektusaiban tudatosabb szakmai jelenlét elvárható a KGI munkatársaitól, ugyanakkor korábbi és jelenlegi nemzetközi projektjeink kapcsán Karunk elismert a geotermikus rendszerekhez kapcsolt nyersanyag kinyerési technikák terén (pl. CHPM eljárás), amely egyre szélesebb támogatottságot kap szakmai körökben. Folytatnunk kell a tudatos nyitást a viziközmű ágazat irányába is, ahol komoly műszaki kihívást jelent az infrastruktúra elemek felügyelete és az üzemelés biztonság kérdése. Egyben megkerülhetetlen a digitalizáció és az okos rendszerek ismerete. Az Intézetünk kutatási eredményei alapján célunk, hogy a geotechnika és a felszín alatti környezetvédelem határterületén született környezetvédelmi geotechnika vezető hazai kutatóhelye maradjunk. ÖSSZEGZÉS A Miskolci Egyetem, mint az egyik modellváltó hazai felsőoktatási intézmény jelentős változásokon megy át napjainkban. Számos, a gazdálkodást érintő beavatkozás elengedhetetlen az egyetem korszerűsítése és a piaci igények kielégítése miatt. A Műszaki Földtudományi Kar és a Környezetgazdálkodási Intézet vezetése számos oktatás- és kutatásszervezési intézkedést vezet be a hallgatói létszám növelése, az oktatási portfolió korszerűsítése és a kutatóhely nemzetközi láthatóságának fokozása érdekében. A 2022-es év csapadékszegény időszaka, az ebből fakadó aszályok és a helyenként kialakult vízellátási problémák a laikus és a szakmai közvélemény számára egyaránt újból nyomatékosították a felelős vízgazdálkodás fontosságát, a hazai felszín alatti vízkészletek védelmének jelentőségét és a klímaváltozás okozta kitettségek kezelésének szükségességét. Ezen kihívásokat szem előtt tartva az Intézet személyi állományára és oktatási-kutatási előzményeire alapozva, valamint korunk egyre sürgetőbb megoldásokat igénylő problémáit tekintve újabb harmincöt évre kívánunk magunknak a „hidrotanszék” jelenlegi és jövőbeli munkatársainak, a Műszaki Földtudományi Karnak és a Miskolci Egyetemnek kiemelkedő oktatási és kutatási sikereket és Jó szerencsét! A szerzők bemutatása a 93-95. oldalon.
