Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 4. szám
14 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 4. szám Az elnyert és megvalósított pályázati projekteken túl számos nagyjelentőségű pályázat megvalósítására készülünk a 2023-as évtől kezdődően. Az egyetemi szintű „Green and Smart Campus” és TIP projektekben tervezett jelentős szerep mellett rangos feladatot vállalunk a Magyar Tudományos Akadémia által gondozott stratégiai vízgazdálkodási programban. Ezeket a kutatásokat társintézetekkel közösen valósítjuk meg, miközben a következő 3-4 évre továbbra is jelentősen hozzájárulunk az intézeti infrastruktúra fejlesztéséhez és a kutatási feladatok finanszírozásához. A pályázati források mellett az elmúlt néhány évben növekedni kezdett az Intézet vállalati megbízásainak volumene is. JÖVŐBELI ELKÉPZELÉSEK Az Intézet fejlesztési elképzelései nem függetleníthetők az Egyetem és a Kar stratégiai célkitűzéseitől, valamint a jövőbeli működési körülményektől. A Műszaki Földtudományi Kar Fejlesztési Stratégiája 2022-2030 időszakra” című programalkotó dokumentumot 2022 áprilisában fogadta el a Kar Tanácsa és a Szenátus. A fejlesztési elképzeléseket a Kar vezetése jól definiált fejlesztési célokhoz rendelte, amelyek közül kiemelten fontosak az alábbiak: • humánerőforrás fejlesztés, • alap- és mesterszakok tananyagainak korszerűsítése és oktatási módszereink teljeskörü felülvizsgálata, • láthatóságunk fokozása a nemzetközi kutatási hálózatokban. A Fejlesztési Stratégia helyzetértékelés fejezetében bemutatott adatok alapján elmondható, hogy az Intézet oktatói-kutatói átlagéletkora kedvező, elméletben évekre biztosított az Intézet oktatói humánerőforrás igénye. A munkatársak egyéni fejlődéséhez és szakmai közösséggé való formálódásához is átlagon felüli lehetőségek, anyagi erőforrások adottak. Az Intézet által művelt szakterületek szerinti lebontásban kedvezőbb a helyzet, mint 6-8 évvel ezelőtt, mivel mára a mémökgeológia területén felkészült, elkötelezett fiatal vezető kutató kapott felhatalmazást a szakterület újbóli megerősítésére, ily módon garantálható, hogy az Intézet a talajmechanikai, geotechnikai területen is erősítheti országos szerepét. Három fiatal kutató posztgraduális képzésben vesz részt, amellyel egyéni és intézeti kompetenciáinkat bővítik az építőmérnöki, a vízépítési és az infrastruktúra-építőmérnöki területeken. Az oktatói teljesítményértékelés legmarkánsabb elvárásai a minőségi publikációk számának növelése és az oktatási feladatok magas színvonalú ellátása, ami természetes módon kijelöli a következő évek prioritásait. Az intézetünk által felvállalt K+F+I feladatok és elnyert pályázati projektjeink száma indokolja a kutatói és technikusi, laboránsi létszám szinten tartását, sőt esetekben bővítését. Különösen indokolt a laboráns, technikusi kapacitások bővítése, mivel az előrevetített labor kapacitást a jelenlegi létszámmal nem tudjuk üzemeltetni. A projekt finanszírozású kollégák bérének fedezete a következő négy évre is biztosított, a PhD fokozatot megszerző, elkötelezett munkatársakra szüksége van az Intézetnek, ugyanakkor a követő évfolyamokon a 7 fő doktorandusz/doktorjelölt hallgató közül csak 1 fő magyar hallgatónk van. A külföldi doktorandusz hallgatók a PhD képzés szempontjából fontos mutatók, de az intézeti oktatói-kutatói utánpótlás szempontjából sajnos nem számolhatunk velük, nyelvi és egyéb korlátok miatt nem válnak aktív tagjaivá az Intézetnek. Az intézmény nemzetközi versenyképessége érdekében megkerülhetetlen a kutatási és oktatási infrastruktúra korszerűsítése és naprakésszé tétele. Az elmúlt években az Intézetben futó projekt forrásokból folyamatosan fejlesztettük, karbantartottuk a laboratóriumi eszközeinket és terepi mérőberendezéseinket. A terepi és laboratóriumi eszközök fejlesztésében igen jelentős előrelépésre számítunk a TIP pályázatba betervezett talajmechanikai és geotechnikai labor korszerűsítés, a hidrogeológiai eszközpark bővítés, a drón alapú környezeti monitoring képességeink kiépítése és az ezeket támogató szoftveres, adatfeldolgozó rendszerek beszerzése révén. Ezen felül több, mint 100 MFt értékű eszközfejlesztést tartalmaz az elmúlt hónapokban támogatásban részesült Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Labor pályázatunk. Az eszközbeszerzések tervezésekor oktatási és kutatási, labor és terepi mérési képességeink fejlesztése egyaránt fontos szempont volt. Az új környezeti monitoring eszközök beszerzése mellett fejleszteni és korszerűsíteni kívánjuk a harminc éves Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer (BKER) adatgyűjtő és továbbító elemeit. A több évtizedes adathalmaz nem csak kutatóink számára jelent nagy értéket, de alkalmas a klímaváltozás esetleges lokális hatásainak detektálására, vagy a környező településen élők ivóvízbiztonságával kapcsolatos döntéshozatal támogatására is. Oktatási programjainkkal kapcsolatban a leggyakrabban felmerülő kérdés a hallgatói létszámok kritikusan alacsony volta. A hallgatói létszámok növelésére jelentős erőfeszítéseket tesz a Kar és a legtöbb intézet, ennek ellenére az ismert demográfiai és társadalmi trendekkel szemben nehéz áttörést elérni. Programjaink vonzerejére gyakorolt legjelentősebb hatása a végzett hallgatóink és az őket foglalkoztató cégek elégedettségének/kritikai észrevételeinek van. Ezekkel együtt is mindenképpen időszerű az oktatási programjaink felülvizsgálata, ami az MFK által gondozott összes oktatási program esetében napirenden van. A környezetmérnök képzés (BSc és MSc) jelenlegi formájában idejétmúlt, az új szakmai iránykijelölésnek szakmailag megalapozottnak kell lennie, ugyanakkor követnie kell az aktuális piaci elvárásokat és a hallgatói igényekhez is igazodnia kell. Ezt szolgálhatja az építőmérnöki (civil engineering) elemek arányának növelése, esetleg önálló képzés beindítása és a környezetvédelmi geotechnika szerepének növelése. Kitörési irányt jelenthet a környezeti monitoring, a környezet diagnosztika és a kapcsolódó adatkezelési kompetenciák megjelenítése is a programban. A környezeti monitoring ma nem csak a természeti jelenségek és folyamatok megfigyelését foglalja magában, de az antropogén környezeti elemek, pl. a műtárgyak és az infrastruktúra okos felügyeletét és állapotvizsgálatát is. Az angol nyelvű MSc képzés főleg a fejlődő országokból fogad hallgatókat. Ameddig ez a hallgatói merítés elérhető, a képzés életképes. A magyar nyelvű BSc képzés esetében ez már nem mondható el. A hidrogeológus-mémök képzésünk angol és
