Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)

2022 / 3. szám

62 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 3. szám 3. kép. A hódgát feletti és alatti patakszakasz A bal partot végigjárva hosszas keresgélés után si­került a csalánnal, szederindával és ártéri japánkeserűfűvel benőtt rekettyésben megtalálni a je­lenség okát, egy hódgátat, amely közel másfél méterrel emeli meg a patak vízszintjét, mintegy 250 m-es vissza­­duzzasztást okozva ezzel. A ránézésre tákolmánynak tűnő, főként a japánkeserűfíí szárából összehordott gátat a hódok mesteri módon sárral egészítették ki, így gyakorlatilag vízzáróvá téve azt, aminek következtében az alvízi oldalon már csak pangó víz volt látható. A patak jobb (vasút felőli) partját bejárva feltárult, hogy a mintegy 15 hektáros búzatábla je­lentős, hozzávetőleg 1,5 hektáros részén a visszaduzzasz­­tott patakból kiáramló víz miatt nem tudták elvégezni az aratást, mint ahogy ezt a drónfelvétel szemléletesen mu­tatja (5. kép). KÖVETKEZTETÉS Az Aranyhegyi-patak alsó, mintegy 6,5 km-es szaka­szának átmeneti kiszáradása jórészt a hódok természetát­alakító tevékenységének a következménye. Bár hódot a te­rület bejárásakor nem láttam, jelenlétük bizonyítékát vi­szont igen (6. kép) 4. kép. A hódgát 5. kép. A hódgát miatt elárasztott búzatábla 6. kép. A hódok nyomai

Next

/
Thumbnails
Contents