Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)

2022 / 3. szám

46

Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 3. szám

Ez azt jelenti, hogy az egykori Csörsz-árok a nagy csapadék lefolyásokat követő nagyobb árvízi hozamainak csupán kb. 10-15%-át tudta csak elvezetni. Emiatt nagy túlfolyási szelvényű, oldalbukós kitorkolásokat kellett építeni, feltehetően tölgyfából, földből, esetleg kevés terméskőből, égetett agyag felületekkel. Az előbbieket igazolta az 1993-as Dél-hevesi ár- és belvíz (Fejes 2019), amikor is Erdőtelken 1 óra alatt 140 mm, 6 óra alatt 250 mm csapadék hullott július 1-én, 170 knr-t elöntve.

Az árokrendszer alkalmas volt medertározásra, illetve talajvizes beszivárgásos rétegbeli átmeneti víztározódásra is. Becslő számítás alapján ennek mértéke együttesen 100, illetve 200 napos leürüléssel 4-6 millió m3-nek adódik. Ezek az időtartamok a vegetációs időszak nagyobbik felét teszik ki, tehát mezőgazdaságilag nagy jelentőségűek.

Jelen időszakra vonatkozó vizsgálatok alapján (VIZITERV 1965, Szesztay 1966) a Csörsz-árok menti terület évi talajvíz forgalma 3-4 1/s/km2. Ebből adódik az árok menti 1 km széles sáv 25-33 ezer m3-es talajvíz forgalma (csapadék beszivárgás + talajpárolgás + felszín alatti elfolyás).

Az 1950-1960-as években végzett síkvidéki térképezés szerint a Csörsz-árok menti jelenidőszaki talajvíz helyzetet a 2. táblázat foglalja össze Juhász (1953) és Rónai (1961) nyomán.

Az árok mélysége valószínűleg 3-4 m volt, így átlagos csapadékú időszakokban alig lehetett benne talajvíz. A terület rekonstruálható vízrajzi képe alapján úgy becsülhető, hogy a Csörsz-árok mentén a víz átgondolt, tervezett visszatartásával és elvezetésével 4-5 ezer hektár hasznosított területen lehetett szabályozni a talajvízszint ingadozását és 50-60 ezer hektárnyi mélyebb fekvésű területet lehetett megvédeni az elöntésektől az ároktól délre elterülő 150-200 ezer hektárból, ami a növényi és állati eredetű élelmiszer és háztartási eszközök, ruházati alapanyag termelését biztosította a több ezer fős lakosság számára, ami 10 ha/fő nagyságrendű fajlagos termőterületet jelent.

2. táblázat. Csörsz-árok menti jellemző talajvízszint mélységek Table 2. Typical groundwater depths along Ditch Csörsz

Az árok 80%-a menti átlagos

Az árok 10%-a menti mélyebb

Az árok 10%-a menti magasabb

átlagos

3 m

4 m

2,5 m

minimális

1,5 m

2 m

1 m

maximális

4 m

5 m

3 m

HIDRAULIKAI ELEMZÉS

A vizsgálat tárgyát képező, kb. 95 km hosszú Észak-alföldi Csörsz-árok (Nagy-árok) 2. ábra szerinti vázlatos hosszszelvényének vízvezetési, lejtési szempontból két problematikus részlete (a mai terepviszonyok alapján) a Zagyvába, illetve a Tiszába torkolló szakasza, mivel a nyugatinál jelentős emelkedésű domb, a keletinél pedig feltöltődött, esés nélküli ártéri öblözet található. Az utóbbi Tiszadorogma és Ároktő közötti szakasz „esésvesztése” jól rekonstruálható az ellentétes süllyedési/feltöltődési vertikális geomorfológiai folyamatok fajlagos értékeivel.

2. ábra. A Csörsz-árok egyszerűsített vázlatos hossz-szelvénye Figure 2. Schematic section of Ditch Csörsz