Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 3. szám
45 Szlabóczky Pál: Az alföldi Csörsz-árok vízgazdálkodási szempontú értékelése undulációt generáltak. Ezek tehát a mélyebb gyökerű geológiai emelkedések, illetve süllyedések, valamint a patak menti kavicsos törmelékkúpok, és abból eredő szél fújta homokvonulatok, ártéri iszap, réti agyag lerakódások. Korábbi feldolgozások (Bogárdi 1955) adatait felhasználva készült közelítő becslésünk szerint a Zagyva, Tama, Eger patakok csapadékos klímaperiódusú, görgetett hordalékból eredő törmelékkúp-építő intenzitása 1000 m3/év nagyságrendű. így egy-egy csapadékos évezredben keletkező, térszínemelő törmelékkúp nagyságrendi volumene millió m3-es, ami pl. 2 m-es átlagos rétegvastagsággal fél millió km2-es terület törmelékes térszín emelkedését jelenti. Mindezek elemzésével rekonstruálható a Csörsz-árok nyomvonalának régebbi történeti korú 2. ábrán látható hossz-szelvénye. A feltételezett történelmi időszakra kiadódó hosszszelvény esésének nagyságrendje a meder túlnyomó szakaszán 0,1 %o, ami a mederbeli (1 dm/km) tározódás, vízvisszatartás, talajvíz táplálás szempontjából kedvező, de jelentős hordaléklerakódással jár. Az ilyen eróziós/akkumulációs lokális, méteres nagyságrendű térszín emelkedést okozó deponálódások utolsó fázisa a fémkorszakok kohászati tüzelő-, majd a népességnövekedéssel járó legelőszerzések miatti nagyterületű erdőirtások nyomán keletkezhettek. üledék rakódott le, ami 15 ezer év alatt évezredenkénti több, mint másfél méteres térszín emelkedést jelent, vagyis a süllyedés mértékét a feltöltődés valamivel meghaladta az Ős-Tisza öblözeteiben. HIDROMETEOROLÓGIAI ÉRTÉKELÉS A közelítőleg 4000 km2 nagyságú vízgyűjtőről számítható fajlagos lefolyási alapérték (VIZITERV 1965, Szesztay 1966) napjainkra meghatározott tartomány alsó 2 1/s.km2 értékét véve figyelembe (az egykori nagyobb erdősültség, növényi fedettség miatt) 250 millió m3/év adódik, ami valamivel több, mint 10%-os lefolyást jelent 600 mm/év esetén. A jelenidőszaki 600 mm/év csapadékátlagtól eltérő holocénkori száraz (fútóhomok) periódusokban 400 mm/év, csapadékos (kavics, fekete agyag) periódusokban 800 mm/év szélső átlagokat feltételezve az 1. táblázatban szereplő vízhozamértékek is megközelítően ilyen irányba változnak. Az ároképítés időszakában minden bizonnyal feltételezhető hegység előtérisíkvidéki erdőirtások jelentősen megnövelték a lefolyás mértékét és a hordalékszállítást is. A holocénkori évezredes léptékű, jelentős klímaváltozású periódusokon belül természetesen olyan kisebb évszázados - évtizedes szélsőségek is adódtak, amelyek néhány emberöltő alatti kitapasztalásával ezeket ellensúlyozó vízgazdálkodási munkálatokat generáltak. Az egész alföldi történelmi árokrendszer az egymás mellett ismétlődő szakaszaival a Sumer öntöző csatornarendszerekkel mutat rokonságot, amit hordalékos, szélviharos feltöltődésekkel, esetleg a tápláló vízfolyások medervándorlásaival magyaráznak. A Csörsz-árok keleti, tiszai torkolatánál a közelmúlt évszázadokban olyan geológiai térszínváltozások és mederáthelyeződések zajlottak, amelyek elrejtették az árok vonalát, torkolatát. Az Ároktő térségi kútfúrások során mintegy 25 méter holocén kori áthalmozott folyóvízi Tehát évente átlagosan 100 millió m3 nagyságrendű víztömeg ömlött a Csörsz-árok közel 2000 km2-nyi síkvidéki környezetére, elöntve az 500 knr-nyire becsült mélyebb fekvésű területeket. Beszivárgási és párolgási veszteségeket is figyelembe véve 0,2 m átlagos döntési vízmélység adódik, ami 1 m közeli mély fekvésű területi szintkülönbségek esetén 0,l-0,5m elöntési mélységet jelent, ±50%-os hibával, tehát 75 cm-es maximum vízmélységgel. A Csörsz-árok vízgyűjtőjéről számítható árvízi vízhozamértékeket az 1. táblázat foglalja össze. I. táblázat. Hidrológiai becslő számítások eredményei Table I. The results of rough hydrological calculations Vízfolyások Vízgyűjtő nagysága Középvízhozam Különböző valószínűségű árvízi hozamok KNQ [m3/s] [km2] KÖQ [m3/s] NQso [m3/s] [M.mfdl NQ2 [m3/s] Qöo [m3/s] [M.m3/dJ Eger és Csincse, Laskó nélkül 2050 2,5 63 5,5 120 150 13 150 Tárná és Laskó 2150 5,0 90 2,8 140 220 19 220 Összesen: 4200 370 Megjegyzés: KÖQ, NQ,„, NQ2 (VIZITERV 1965, Szesztay 1966, Juhász J. 2011 nyomán) Quo: 60 mm/d extrém csapadékból: (hegyvidéki 80 mm/d, síkvidéki 40 mm/d megoszlással) visszamaradó 35 mm/d lefolyás, 10 napos becsült árvízi eloszlás tetőző másodnapi napi értéke. NQ értékek indexei 2, 50 %-os valószínűségi árvízi hozamot jelentenek. Note: KÖQ=middle flow, NQso=50% probability of high flow, NQ2=2% probability of high Jlow (VIZITERV 1965, Szesztay 1966, Juhász J. 2011) Quo: from 60 mm/d extreme precipitation (distribution of momtainous=80 mm/d; of lowland=40 mm/d) remaining 35 mm/d surface runoff, peaking on the second day of the estimated 10-day flood distribution. Indices of NQ: Flood yield with a 2, 50% probability. A Tarna-Laskó rendszer vízgyűjtőjéről árvízkor érkezik 220 m3/s, amiből a Csörsz-árok nyugati ágában levezetődik 24 m3/s, így a túlfolyási többlet 196 m3/s. Az Eger pataki rendszer vízgyűjtőjéről érkezik 150m3/s, amiből a Csörsz-árok keleti ágában levezetődik 28 m3/s, így a túlfolyási többlet 122 m3/s. (Megjegyzendő, hogy a vízgyűjtő alapú Csermák-képlet szerinti vízhozamok árvízhozamok, Eger-patakra és Csincsére 185 m3/s, Tárná- és Laskó-patakokra 300 m3/s-nek adódik, a rekonstruált vízgyűjtő területekből kiindulva.)
