Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 3. szám
7 O. Lakatos B. és Ungvári G.: Ökoszisztéma szolgáltatások koncepciója a vízgazdálkodásban A Millennium Ecosystem Assessment (MEA 2005) kutatás legfontosabb eredménye, hogy egyértelművé tette, hogy az ökoszisztéma szolgáltatások a társadalmi jólét pillérei, mely pillérek a természet által biztosított alapokon nyugszanak függetlenül attól, hogy ezek az alapok pénzben kifejezhetőek-e a jelenlegi ismereteink alapján. A MEA négy alapvető ökoszisztéma szolgáltatás típust különböztet meg: a támogató, a szabályozó, az ellátó és a kulturális ökoszisztéma szolgáltatásokat. A felmérés eredményeit összefoglaló kiadvány (MEA 2015) alapvető hivatkozása az ökoszisztéma szolgáltatások kutatásainak. Ennek a megközelítésnek egy közgazdasági szemléletű tovább értelmezése a Biodiverzitás és Ökoszisztéma szolgáltatások Közgazdaságtana (The Economy of Ecosystem and Biodiversity, rövidítve TEEB) című jelentés, amely a világ számos országában dolgozott ki elemzéseket az országok állapotára (TEEB 2010). A felmérés bebizonyította, hogy az emberi tevékenység az ökoszisztéma szolgáltatások jelentős részénél a szolgáltatások hanyatlásához vezetett. Egy frissebb, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja által elkészített, Nemzeti Ökoszisztéma Szolgáltatások térképezése és értékelésének módszertani dokumentumában kaszkádmodellben próbálja meg leegyszerűsítve ábrázolni a természeti és a társadalmi-gazdasági rendszer bonyolult kapcsolatrendszerét (NÖSZTÉP 2018). A kaszkádmodell kiindulópontja a természeti rendszerek állapota, a végpontja pedig a társadalomjóléte (2. ábra). biofizikai ________ biofizikai biofizikai (biofizikai) (szocio-kulturális) (szocio-kulturális) szocio-kulturális szocio-kulturális (monetáris) (monetáris) monetáris monetáris 2. ábra. Ökoszisztéma szolgáltatások kaszkádmodellje (NÓSZTÉP 2018) Figure 2. Cascade model of the ecosystem services (NOSZTEP 2018) A természeti rendszerek állapota (1. szint) azért fontos, mert csak a megfelelő állapotban lévő rendszerek képesek arra, hogy a szolgáltatások széles körét nyújtsák az emberiség számára. Ez az állapot alapvetően meghatározza tehát a természeti rendszerek szolgáltatás-nyújtó képességét, az ökoszisztéma funkciók körét, az ökoszisztéma szolgáltatás kapacitást (2. szint). Ténylegesen igénybe vett szolgáltatásokká (3. szint) ezt a lehetőség halmazt azonban maga a társadalom formálja. Ennek a kölcsönhatásnak meghatározó eleme a jogrend, az erre épülő intézményrendszer, ami a hasznosításnak kereteket, szabályokat ad (Costanza és társai 2014). így válik a természeti lehetőség társadalmi szempontból értékessé. A jog és intézményrendszer minősége tehát lényeges szerepet játszik a természet nyújtotta lehetőségek hasznosításában. A másik oldalról az intézményrendszer az, ami befolyásolja, hogy az igénybe vett szolgáltatások milyen mértékben járulnak hozzá a társadalom különböző csoportjai esetében a jólét fenntartásához vagy növekedéséhez (4. szint). Mindegyik szinthez tartozhatnak biofizikai, szocio-kulturális és pénzbeli indikátorok, melyek segítenek jellemezni/számszerűsíteni az adott szolgáltatásokat. A MEA (2005) felmérés eredményei és a NÖSZTÉP (2018) kaszkádmodellje is leírja, bizonyítja az ökoszisztéma szolgáltatások komplex rendszerének az emberi életkörülményekre való ijesztően nagy és összeomlás-veszélyes hatását. A túlnépesedés, az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenésének problémája a fentiek tudomásul vételével már nem egy, a jövő érdekében megoldandó feladat, hanem a jelen jólétünk megőrzésének kihívása. Természeti tőke és a vízháztartási jellemzők Az ökoszisztéma szolgáltatás szemlélet kétségtelen előnye a társadalmi jólét jól értelmezhető jellemzőinek és az azok élvezetéhez szükséges természeti állapotok tudományos megalapozottságú összekapcsolása. A szemlélet első alkalmazási hulláma erre, a társadalmi igények kielégítése számára szükséges ökológiai helyzetek, állapotok feltárására, a kapcsolatok alátámasztására irányult. Az Európai Környezeti Ügynökség térképezési és ökoszisztéma szolgáltatás (Mapping Europe’s ecosystems) értékelési programjainak (MAES 2022) célja, hogy az egyedi eredményeken túllépve a stratégia alkotást kontinentális kiterjedtségében támogatni képes információ bázis és indikátor rendszer legyen elérhető arról, hogy a természet egy adott állapotához milyen társadalmi értékek és érdekek kapcsolódnak, mire kell, mint hatásra gondolni, ha a természeti állapotban egy beavatkozás változást okoz (MAES2013, 2014, 2016a, 2016b).
