Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 3. szám
3 Előszó A Hidrológiai Közlöny 102. évfolyam (2022) 3. száma fontos ökológiai kérdéseket vizsgál vízgazdálkodási szemmel, az ökoszisztéma szolgálatások vízgazdálkodási koncepciójától a hódok vízimémöki munkájáig vezetve bennünket. O. Lakatos Boglárka és Ungvári Gábor tanulmánya az ökoszisztéma szolgáltatások éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának vízgazdálkodási aspektusait mutatja be az ökológiai és a vízgazdálkodási szemlélet egybefonódásán keresztül. A közlemény bemutatja az ökoszisztéma koncepció hazai beépülésének fejlődését a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek első ciklusától a harmadikig, valamint kitekintést nyújt más európai uniós országok intézkedéseire is. Nyíri Emese és Török Gergely Tihamér közleményükben a folyók dinamikus egyensúlyi állapotát becslő eljárást mutatnak be, alkalmazva azt a magyarországi Felső-Dunára. Hazai viszonylatban újdonságnak számít a morfodinamikai modell felépítése és alkalmazása dinamikus egyensúlyi állapot vizsgálatára. A közlemény eszközt ad a folyómederben várható változások trendjének és nagyságrendjének számításához, támogatva ezzel a folyószabályozási tervezést. A települési folyószakaszok rehabilitációs potenciáljának hidromorfológiai szempontok alapján történő meghatározására ad vizsgálati-értékelési módszert Erdei Tímea Katalin, Boromisza Zsombor, Domokos Endre és Dávid Szilvia közleménye, mely részletesen bemutatja a többszempontú változatelemzés alkalmazhatóságát. A több szempontú változatelemzés általános keretet biztosít az összetett döntéshozatali helyzetek megoldására. A kutatási eredmények segítséget nyújthatnak a városi folyók rehabilitációjának előzetes tervezésében. Szlabóczky Pál írása egy nagyon jelentős, eddig jobbára deduktív jellegű (holisztikus) felismeréshez nyújt induktív - egzakt számításokon alapuló - alátámasztást, megerősítést. Már az 1800-as években felmerült az a gondolat, hogy az alföldi hosszanti sáncárkok (Csörsz-árok, Kis-árok, Ördög-árok) nem csupán hadászati-védelmi rendeltetés miatt készültek, hanem a síkvidék vizeinek szabályozásában is szerepet játszottak. Szlabóczky Pál egyszerű, gyakorlatias számításai, e táj struktúrák rekonstruktív mérnöki elemzése, a Csörsz-árok-szakasz „vízgyűjtő területének” hidrometeorológiai értékelése és az árokrendszer vízvezetési szempontú hidraulikai elemzése megerősíti - bizonyos szempontból alátámasztja - ezt a feltevést. Az árhullámok jellemzőinek kapcsolatba állítása a felszín alatti vízforgalommal fontos ismeret a modellezők számára. Wagner Flóra és Csorna Rózsa közleménye a Budapest lágymányosi mintaterületre ad módszert a talajvíz áramlás fajlagos vízhozamának meghatározására. A fajlagos vízhozam változása és a terület beépítése közti kapcsolat újabb ismeretet adhat a felszín alatti építmények felszín alatti áramlásokra gyakorolt hatásáról. A Vízgyűjtő-gazdálkodási terveket megalapozó „Jelentős vízgazdálkodási kérdések” napjainkban már külön fejezetben foglalkoznak a hódok által okozott problémákkal. Ezért érdemes odafigyelnünk a hódokra, valamint természetvédelmi és vízügyi szempontból is átgondoltan tervezni velük. Doroszlai Dénes oknyomozó cikke, mely a FÓRUM rovatunkban jelenik meg, egy terepbejárás során szerzett tapasztalatok alapján vázol fel egy hódproblémát. Ugyanebben a rovatban közöljük Juhász Erika hódkutató közleményét, mely a hódokat, mint meg nem értett mérnököket mutatja be. A FÓRUM a véleménynyilvánítás helye. Ezért készséggel adunk teret a megfontolt szakmai vitának, remélve, hogy ezzel hozzájárulhatunk a hóddal kapcsolatos konfliktusok szakszerű kezeléséhez, ökológiai és vízgazdálkodási értelemben egyaránt, vagyis egy országos hódstratégia megalapozásához. A véleményeket a „Tárgy: Hódok” megjelöléssel a hk@hidrologia.hu címre várjuk. Az 1956-os forradalom eseményei és az azt követő retorziók nem hagyták érintetlenül a vízügyi ágazatot sem. TÖRTÉNELMI PILLANATKÉP rovatunkban Konecsny Károly segítségével ismerhetjük meg, hogy a Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság szakemberei miként szenvedték meg az 1956-os történések következményeit. Ritkán esik meg, hogy a Hidrológiai Közlöny egy házi kiadású könyvet ajánljon, azonban Szlabóczky Pál „Hidrogeológiai Segédlet” című munkája nagyon jól használható az oktatásban is, demonstrálva a terepi megfigyelések és munka jelentőségét. A szerző munkája szakmatörténeti szempontból is egy értékes összeállítás. Az ESEMÉNYEK rovatunk a Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűléséről számol be. Köszönetemet fejezem ki a szerzőknek, a birálóknak és a szerkesztőbizottságnak, hogy munkájukkal segítették a kötet megjelenését. Dr Major Veronika a Hidrológiai Közlöny főszerkesztője Az ökológia és a vízgazdálkodás egyre szorosabb szálakkal kötődik egymáshoz. A sokasodó vízgazdálkodási problémák megoldása során az ökológiai szempontok figyelembevétele alapkövetelmény, mely bizony kihívást jelent a mérnökök és az ökológusok számára is.
