Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 3. szám
4 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 3. szám Ökoszisztéma szolgáltatások koncepciója a vízgazdálkodásban O. Lakatos Boglárka12, Ungvári Gábor3 1 Országos Vízügyi Főigazgatóság, nemzetközi projekt referens, 2 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Katonai Műszaki Doktori Iskola, doktorandusz (lakatos.boglarka@uni-nke.hu) 3 Budapesti Corvinus Egyetem, Regionális Energiagazdasági Kutató Központ Vízgazdasági Csoport (gabor.ungvari@uni-corvinus.hu) Kivonat A tanulmány az ökoszisztéma szolgáltatásokkal történő gazdálkodás és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás vízgazdálkodási aspektusait tárja fel, az ökológiai és a vízgazdálkodási szemlélet egybefonódásának kezdetétől az Európai Uniós stratégiák és irányelvek legfrissebb hangsúlyain keresztül. Részletezi az ökoszisztéma koncepció ágait, azonosítási és értékelési módszereit, ezen kívül az emberi tájalakítások hatását az ökoszisztéma szolgáltatásokra, így mutatva rá az éghajlatváltozásnak való kitettség alkalmazkodási hiányterületeire. A Víz Keretirányelv által előírt Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben (VGT) a vonatkozó intézkedések és az ezekre vonatkozó Stratégiai Környezeti Vizsgálat javaslatait kiemelve válik láthatóbbá az ökoszisztéma koncepció hazai beépülésének fejlődése, az intézkedések célrendszere és hangsúlyai az első ciklustól a harmadik ciklusig terjedően. A hazai VGT ökoszisztéma koncepciójának hangsúlyait összehasonlítva más Európai Uniós országok intézkedéseihez képest is különbségek mutatkoznak ezen a téren. Kulcsszavak Ökoszisztéma szolgáltatások, táji vízmegtartás, természeti tőke, éghajlati adaptáció, Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv, Stratégiai Környezeti Vizsgálat. Ecosystem services concept in water management Abstract The paper explores the water management aspects of ecosystem services and their significance in adaptation to climate change, from the beginning of the interweaving of ecological and water management approaches through the latest emphasis of European Union strategies and directives. It details the branches of the ecosystem concept, its identification and evaluation methods, and the impact of human landscape constructions on ecosystem services, thus pointing out areas of adaptation deficits in exposure to climate change. In the River Basin Management Plan required by the Water Framework Directive, the relevant measures and the recommendations of the relevant Strategic Environmental Assessment are highlighted, and the evolution of the domestic integration of the ecosystem concept, the target system and emphasis of the measures from the first cycle to the third cycle become more visible. Comparing the emphases of the domestic River Basin Management Plan ecosystem concept with the measures of other European Union countries, there are also differences in this field. Keywords Ecosystem services, small scale water retention, natural capital, climate adaptation, River Basin Management Plan, Strategic Environmental Assessment. BEVEZETÉS Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban a felkészült, időben reagáló, a széles szakmai és társadalmi elfogadottságot és támogatást élvező és nem utolsó sorban költséghatékony intézkedésektől remélhetjük a kedvező és észlelhető hatást. A fenntartható célokat előtérbe helyező vízgazdálkodás jelentős potenciált képvisel az éghajlati adaptáció terén (Grizetti 2016a). A fenntarthatósági törekvések azonban megkövetelik, hogy az ökológiai, vízügyi, gazdasági, jogi és társadalmi igényeket együttesen kezeljék az erre hivatott intézmények. A vízgazdálkodás társadalmi, gazdasági igényeket (infrastruktúra üzemeltetés, vízkészlet rendelkezésre bocsátás) szolgál, ezek az igények bővülnek az ismeretek növekedésével és a társadalmi értékrend változása mentén a fenntarthatósági szempontokkal és az éghajlatváltozással járó követelményeknek való megfeleléssel. Mind az éghajlattal, mind a biológiai sokféleséggel foglalkozó tudományágak jelzik e területek szoros kapcsolatát (Miskó és Fogarasi 2019, Ashwani és társai 2020, Prakash 2021). Az éghajlati és ökológiai válság negatív társadalmi hatásai egymást erősítik, de megfelelő szemlélettel végrehajtott beavatkozásaink pozitív természeti és társadalmi hatások egymást erősítő folyamatai is lehetnének. Ennek a közös szemléletnek egy megközelítésmódja az ökoszisztéma szolgáltatások koncepciója. Erre a koncepcióra, mint integráló szemléletre érdemes tekinteni, ami összekapcsolja a természet jellemzőit és a rájuk épülő társadalmi-gazdasági hasznosításokat, emellett a természetre, mint rendszerfolyamatok összességére tekint, amely kölcsönös kapcsolatban van a társadalmi-gazdasági rendszerrel. Az ökoszisztéma szolgáltatások rendszerezettsége számos más lehetőség mellett egy tudományágakon és szektorokon átívelő platformot biztosít, hogy e kölcsönös egymásra hatások közepette a figyelembe veendő határok, korlátozó feltételek definiálhatóak legyenek. Ez a lehetőség adja a vízgazdálkodás szempontjából vett fontosságát is. A koncepciót egy kommunikációs formaként érdemes felfogni, lényeges tehát, hogy egy-egy ágazat értelmezni tudja a felé irányuló információigényt, ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy a saját szemléletének integritását biztosító elemeket ezen a platformon keresztül kommunikálni tudja. Az ökoszisztéma szolgáltatásokjelentőségéről és a vízgazdálkodással közös pontjairól Somlyódy {2000) már említést tesz, illetve a területre világszerte jellemző útkeresésről és a kérdések sokaságáról. Például, hogyan válaszol az ökológiai rendszer a különböző, egymást gyakran keresztező és erősítő hatásokra? Az általános elveken túl pontosan mi az az „ökológiai célállapot”, amit el szeretnénk érni/fenn szeretnénk tartani?
