Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 2. szám
72 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 2. szám számára az Yser-csata véget ért: megkezdődött az állóháború. November 10-én Diksmuide elesett, de a harcok tovább folytatódtak egészen november 22-ig. AZ ELÖNTÉS HIDRAULIKAI VIZSGÁLATA Van Pul (2014), az "1914. október. A tenger által megmentett királyság" című könyv szerzője szerint a Westhoek parti síkságai és polderei az Yser és a francia határ között legfeljebb három méterrel vannak a tengerszint felett. Egyes területek, például a Moeren, még annak is alatta vannak. Az árvíz 4,65 métert, a tavaszi dagály pedig 5,50 métert is elérhet, így egyértelmű, hogy az egész polder napi kétszer is elöntődne a védő dűnesor nélkül. A víztelenítés e komplex rendszerének adminisztrációját az úgynevezett "Wateringen or Polders" irányítja. Ezek olyan földtulajdonosok társulásai, amelyek védik területüket a tenger és az esővíz kiöntése ellen, és amelyek közül Nyugat-Flandriában még mindig 17 működik. Az elárasztás történetében fontos szerepet játszó "Noord Water Veurne" polder a legrégebbi, még a XII. századból származik. Ezen polder egyharmadának a vízszintjét a Nieuwpoort-i Ganzepooton keresztül szabályozzák (Lesage 2015). Alacsony tengerszint feletti magasságuk miatt a polderek dagályra természetesen érzékenyek voltak. Például 1879-ben, amikor a polderek utoljára árasztódtak el a szélsőséges időjárás miatt. Ezen kívül a Nieuwpoort körüli polder területét többször elárasztották katonai védelmi taktika céljából, például az 1647-es, 1658-as és 1740-es ostromok során. Az 1914-es évhez hasonló támadások 1740- től 1745-ig tartottak. Végül 1870-ben, a francia-porosz háború alatt megelőzőleg a Moerent árasztották el. Ezért azt lehet mondani, hogy 1914-ben a régió lakosságának nagy része ismerte a polderek védekező elárasztásának lehetőségét (Lesage 2015). 5,0 5. ábra. A hidraulikai modellnél alkalmazott Északi-tenger vízállás 1914. október 18 - november 5. között (van der Wee 2014) Figure 5. North Sea water level used in the hydraulic model 18. October - 5. November 1914 (van der Wee 2014) A 1914. évi elárasztásokat, és különösen a második elárasztást numerikusán van der Wee (2014) vizsgálta. A számítási modell bemenő adatai a vízszintek és vízállások (5. ábra), zsilip és csatorna méretek, küszöbök, polder terepszintek, zsilip nyitási és zárási időpontok voltak. A vizsgálat fontosabb megállapításai a következők voltak: • • A tengervízszint vízmagassága és a zsilip nyitvatarthatósági ideje az árasztás szempontjából október 28-án volt a legkedvezőtlenebb időpont (5. ábra). Ennek ellenére sikeresnek volt mondható. • A Springsas megnyitása (az első árasztás) még magas dagálynál történt, a polder elöntött részén átlagosan mindösszesen 20 cm-es vízmélység alakult ki. • Az elárasztás hatására a Spanyol-zsilipen keresztül messziről érkezik a víz, kicsi a zsilip kereszmetszete, alacsony a vízhozam (/. táblázat). így egy dagálykor mintegy 100-150 ezer köbméter víz folyhatott be. • A Noordvaarton keresztül az elárasztás hatása jelentős. A Noordvaart-zsilipein első alkalommal, amikor azt október 29-én elfordították, 1 568 000 m3 víz folyhatott a polderbe. Összességében az említett számítási modellek szerint október 29. és november 3. között 6 265 519 m3 víz került a polderbe négy dagály alatt, ami egyrészt a közvetlen befolyásnak, másrészt a nagy keresztmetszetnek tulajdonítható. • Az Oostvaart zsilip nyitása lehetséges alternatíva volt egy egyenletesebb feltöltéshez, 11 dagály alatt több, mint 5 millió köbméter tengervíz folyhatott volna be a polderbe (/. táblázat). A számítás bizonytalansága a korabeli adatok hiányából adódik, úgymint terepszintek, csatorna fenékszintje, a vízfolyások keresztmetszete és érdessége.
