Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)

2022 / 2. szám

64

Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 2. szám

(https ://tinyurl. com/5bn84ayd)

Figure I. Ganzepoot layout (https://tinyurl.com/5bn84ayd)

Az Yser környéki terület tehát csatornákon keresztül összeköttetésben áll délen a Dunkerque körüli és északon az Ostende körüli csatornákkal. Ez azt jelenti, hogy bármilyen beavatkozás történik a területen, a hatás ezeken a csatornákon keresztül messzire elérhet.

Hoyaa <i* la nioil A ■'< * »■

Hm Tmé <»i *mUi

Ut l>onJ> »• ••■■ la Oliinmlr IV* cumi v#* í.a 6»l>rw» l

3. kép A halál árka „ Trench of death ", lövészárok az Yser jobb parti töltésén (https://tinyurl.com/4ucm5rs5)

Picture 5. „ Trench of death " at Yser river right bank dike (https://tinyurl.com/4ucm5rs5)

A történelmi komplexitás egyik kulcsa volt a Spanyolzsilip. Az elnevezés a németalföldi szabadságharc (1568- 1648) idejében történt spanyol építésre utalhat. A Spanyolzsilip Nieuwpoort nyugati oldalán található (3. ábra), a hozzá csatlakozó polder víztelenítő csatorna (az Arkevaart) délről megkerüli Nieuwpoortot. A múltban a Veurnevaart torkolata volt itt, mielőtt azt átvezették a Ganzepootra. Az Arkevaartnak nem volt gátja és kiönthetett a polderbe, azonban a vasúti töltéstől nem messze egy bújtatóval ment át a Veurnevaart alatt (3. ábra). Ebből következik, hogy amikor a tenger dagálykor bejut a Spanyolzsilipbe, elvileg valóban megtalálhatja a víz a polder felé vezető utat, azonban szemben kell haladnia azzal a minimális lejtéssel, amit a tenger felé alakítottak ki (https://tinyurl.com/5bn84ayd). A háború idején a problémát az jelentette, hogy a katonaság nem rendelkezett ismeretekkel sem a Westhoek területének hidrológiájáról, sem

a Ganzepoot műtárgyairól és azok az alkalmazottak, akik ezt ismerték, már nem voltak a helyszínen (https://tinyurl.com/5bn84ayd).

AZ YSER KÖRÜLI HARCOK

Az Yser folyó környéke, a Westhoek, természetes akadályt képzett a német előrenyomulás útjában: a közel sík terepet kisebb-nagyobb csatornák szeldelték át, az egész vidék a tengertől visszahódított terület, a dagály vízszintje alatt fekvő polder volt. A tengervizet a csatornák torkolatánál épített árvízkapuk és zsilipek rendszere tartotta vissza attól, hogy betörjön a szárazföldre. Az egész rendszer központja Nieuwpoort városa közelében volt, ahol az Yser és számos nagyobb csatorna a tengerbe vezető csatornába ömlött.

2. ábra. Hadmozdulatok 1914. október második felében az Yser csatában (https://tinyurl.com/y6h224mh) (A szerző szerkesztése) Megjegyzés:A világoskék szín mutatja az elöntött területet Figure 2. Movements in the second half of October 1919 at the Battle of Yser (https://tinyurl.com/y6h224mh)

(Edited by author)

Note: The light blue color shows the flooded area

A belga hadszíntéren a német katonai vezetés Calais és Dunkerque kikötőit akarta elfoglalni. Ezen kikötők elfoglalásával megszakíthatták volna a legrövidebb kapcsolatot Franciaország és Nagy-Britannia között. A kikötők megszállása után a német katonák lerohanhatták volna a francia és az angol erőket Eszak-Franciaországban. A németeknek ehhez először ki kellett űzniük a belga csapatokat Belgiumból. Erich von Falkenhayn tábornok, német vezérkari főnök újraszervezte a 4. hadsereget a III. Tartalékhadtest betagozásával, amely Antwerpen elfoglalása óta a rendelkezésre állt, és még négy új tartalékos hadtestből, amelyeket augusztusban soroztak be Németországban, de a kiképzésük, a fegyverük, a felszerelésük és a vezetésük hiányos volt (https://tinyurl.com/y6h224mh).

Október elején a belga hadseregnek el kellett hagynia az antwerpeni erődítményt, visszavonult az Yser folyóhoz. A brit haditengerészet október 3-án vonult fel a francia