Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 2. szám
csapatok érkezésének támogatására. Október 10-16 között számos találkozóra került sor a belga király és a szövetségesek között. Heves viták után úgy döntöttek, hogy a belga katonák nem vesznek részt ellentámadásokban, de "a végsőkig" ki kell tartaniuk a Yser frontján, ahogyan azt a király október 15-i parancsa előírta. Október 15-én mintegy 50-60 ezer belga katona vonult ki Antwerpenből és erős állást épített ki az Északi-tenger partján lévő mintegy 20 km széles síkságot keresztező Yser folyótól északra, a tengerparti Nieuwpoort és a Diksmuide-ba telepített francia egység között. Diksmuide városát 6500 francia tengerészgyalogos („Marins Fusiliers”) védte (https://tinyurl.com/y6h224mh). A visszavont belga erők megerősített mélységi pozíciókat alakítottak ki az Ysertől északra. Ennek az első védelmi vonala Westende, Nieuwendamme, Sint-Pieterskapelle, Leke és Vladsloo városok vonalából állt. Az előretolt állások Lombardsijdeben, Mannenkensverre-ben, Schore-ban, Keiem-ben és Beerstben voltak. Második védelmi vonalnak az Yser jobb partjának töltése volt kijelölve. Szerencsétlen módon az Yser jobb partján, mert a bal parton nem volt töltés. A németek első feladatként 3 hídfőt akartak kialakítani Nieuwpoort, Schoorbakke és Diskmuide városoknál. 1914. október 15-én a német hadsereg is elérte az Yser környezetét, és már másnap megtámadta Diksmuide (2. ábra) városát, de az Alphonse Jacques ezredes irányítása alatt álló francia erők megvédték a várost, ám súlyos veszteségeket szenvedtek. Ezen a napon a németek arra törekedtek, hogy kiűzzék a tüzérség nélküli francia tengerészgyalogosokat Diksmuide-ból (2. ábra)', ám a belgáknak volt tüzérségük, így megmutathatták a fegyvereik tüz-hatékonyságát, amellyel a franciákat támogatták (https://tinyurl.com/ycktp2mv). Október 17-én a német tábori tüzérség lőtte a kiépített belga védelmi vonalat a front teljes hosszán Diksmuide és a tenger között. Ezek a tüzérségi támadások voltak az október 18-tól 30-ig tartó csaták előzményei (https://tinyurl.com/3zxtfdtm). A német 4. hadsereg, Albert württembergi herceg irányítása alatt október 18-án, heves tüzérségi tűzzel kezdte meg támadását a belga állások ellen. A német erők Nieuwpoorttól a franciaországi La Bassée-ig tartó vonalon támadtak, Schore, Keiem és Mannekensvere külső részét elfoglalták. A Brit Királyi Haditengerészet hajói időszakosan sikeresen akadályozták, hogy a németek elfoglalják Lombardsijde-t. A part mentén állomásozó brit hadihajók ágyútüzének támogatásával a belgák visszaverték az első támadást. Miután a németek sikertelenül próbálták megtorpedózni a hadihajókat, azok a tengerparton visszavonultak Ostende magasságába (https://tinyurl.com/y6h224mh). A belga hadsereg ellentámadásának eredménye, hogy Keiem-t visszafoglalták ugyanazon az éjszakán (https://tinyurl.com/3zxtfdtm). Október 19-én a harc intenzitása az egész fronton megduplázódott, támadások és ellentámadások váltogatták egymást. A 4. Ersatz (tartalék)-hadosztály gyalogosai másodszor is megpróbálták bevenni Lombardsijde-t, miközben a német tüzérség Nieuwpoortot lőtte Nagy László: Katonai elöntés a Nagy Háború idején az Yser mellett ____________________________________________ (https://tinyurl.com/ycktp2mv). A Lombardsijde körüli dűnék stratégiai jelentőséggel bírtak, mivel a dűnékben elhelyezett tüzérség az egész frontot hosszában tűz alatt tarthatta. Este a császári csapatok újra elfoglalták Keiem városát. Időközben a belga hadsereg parancsnoka úgy döntött, hogy a Nieuwendamme poldert a Springsas-on keresztül el kell árasztani, hogy enyhítse a német nyomást a Sint-Joris és a környező területekre (2. ábra). Úgy gondolta, hogy ez megakadályozza a németek oldalsó tüzét, amikor azok elérik a csatornázott Yser partját. Ezt az elképzelést Thys mérnök kapitány terjesztette elő, aki később vezető szerepet kapott az árvíz fenntartásában a háború hátralévő részében (https://tinyurl.com/5bn84ayd). A következő napon a németek elfoglalták Lombardsijde-t. A belga csapatok visszavonultak, de még mindig az Yser jobb partján voltak, vagyis a három napos harc után a németek még mindig nem érték el az Yser-t (2. ábra). Október 21-én a német tüzérség általános tüzet nyitott. A tenger felől a brit flotta lőtte a német haderőt. Diksmuide-t ismét támadták a németek, de nem tudták elfoglalni a várost (https://tinyurl.com/3zxtfdtm). A belga hadsereg helyzete drámai volt a kimerültség miatt és várták az ígért francia 42. gyalogos hadosztály megérkezését. Az új erőkkel mindenki megdöbbenésére elsősorban a támadásra gondoltak, ahelyett, hogy a vasútvonal védelmének megerősítésében segítettek volna. A Ganzepoot még mindig a belgák kezében volt (h ttps://tinyurl. com/5 bn84ayd). AZ ELSŐ ELÁRASZTÁS 1914-ben a zsilipek főfelügyelője Gerard Dingens volt, akinek legfontosabb feladatát a zsilipeken keresztül a szárazföldi polderek vízgazdálkodásának szabályozása jelentette. Dingens a különféle források szerint kötelességtudó, de autoriter ember volt. Pozíciójából fogva vezető szerepet játszhatott volna az elárasztás történetében, de ez nem így alakult. 1914. október 19-én vagy 20-án valószínűleg a háború nyomása miatt az ott dolgozók elhagyták a zsilipek komplexumát, a Ganzepootot ágyúzták a németek. Sőt, ami még rosszabb, távozásuk után a katonai kormány nem tudta, hová mentek a dolgozók. Ezért nem támaszkodhattak a hidrológiai rendszer mélyreható ismereteire, miután eldöntötték az elárasztást (Lesage 2015). Mindazonáltal hasznos Dingens személyével foglalkozni. Nem szabad elfelejteni, hogy pozíciója miatt Dingens felelős volt a közel 30 000 hektáros polderterület vízszintjéért, és így közvetve a régió lakosságának megélhetéséért is. Például az is a feladata volt, hogy a polderek vízszintjét nyáron 2,20 méteren, télen 1,90 méter magasságban tartsa. Érdemes megjegyezni, hogy az 1914. évi kaotikus októberi napokban a polderek vízszintje még mindig a nyári szinten volt, azaz 2,20 méteren. Természetesen ez pozitív tény, tekintettel az azt követő elárasztásra (Lesage 2015). A brit tisztek már október 10-én kapcsolatba léptek Gerard Dingens-el a Nieuwpoorti zsilip-komplexum felügyelőjével. Megkérték őt, hogy Nieuwpoort védelme érdekében árassza el a Plassendale-csatorna és a parti dűnék közötti területet. A zsilip üzemeltetője azonban jobban ag-