Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 2. szám
Nagy László: Katonai elöntés a Nagy Háború idején az Yser mellett 63 megakadályozzák a tengervíz behatolását a polderekbe. Alacsony víznél nyitva vannak, hogy az összegyűlt többlet víz a szárazföld felől a tenger felé, a tengerbe áramolhasson. A hajózsilip biztosítja a hajók forgalmát. Az 1. és 2. képen látható Ganzepoot-zsilip rendszer (nevét a különleges helyszíni kialakítása után kapta) nem csak az elrendeződése miatt különleges, hanem az első világháborúban egyedi szerepet is játszott az Yser-csata idején. A belga tengerpart kikötője - Nieuwpoort - egy hosszú csatornával kacsolódik a tengerhez, melynek szárazföldi végében van a Ganzepoot (7. ábra, 2. kép). 2. kép. Ganzepoot (Libaláb) zsilipek ma, a tenger felől fényképezve (https://tinyurl.com/4ucm5rs5) Megjegyzés: A kép bal alsó részén lévő hengeres épület Albert király emlékműve Picture 2. Ganzepoot locks today, photographed from the sea. (https://tinyurl.com/4ucm5rs5) Note: The cylindrical building at the bottom left of the picture is a monument to King Albert A Ganzepootban több vízrendszer találkozik (7. kép, 1. ábra). A polder lecsapoló csatornák megfelelően mélyvezetésűek. A három hajózható csatorna pedig logikusan magasabb, mint a vízelvezető, víztelenítő csatornák, de szintén különböznek egymástól. Az Yser jelentősebb mennyiségű vizet szállít, mint a Plassendale-csatoma és a Veurnevaart. Azt is meg kell állapítani, hogy a két hajózható csatorna fenékszintjének és vízszintjének is közel vízszintesnek kell lennie, ugyanakkor az Yser és a polder lecsapoló csatornák fenékszintje hasznosan kicsit lejthet a Ganzepoot irányába. Ezeknek következtében a Ganzepootba befolyó csatornák műtárgyai eltérő küszöbszinttel rendelkeznek. Mivel a küszöbszintek adottak, feltételezhetjük, hogy a várható vízhozamhoz illesztették a műtárgyak vízszintes méteretét (a hajózsilipeknél a hajók méretéhez is kellett igazodni). Az Yser vízgyűjtő rendszerét 1861 és 1880 között-tehát még az első világháború előtt - teljesen megváltoztatták. A nagyszabású projekt célja a jobb vízelvezetés és a hajózás javítása volt. Ez a rendszer azonban nem volt tökéletes, mivel elsőbbséget a hajózás élvezett és nem a polderek víztelenítése. Ennek ellenére a rendszer elég rugalmas volt ahhoz, hogy bőséges csapadék esetén a hajózható vízi utak is víztelenítésre kerülhessenek. Ezek a víz kormányzási művek kulcsszerepet játszottak a Nagy Háborúban, és elősegítették az Yser-völgy folyamatos elárasztását (https://tinyurl.com/45fywaap). A Ganzepooton keresztül a tengeri kikötő hat különböző csatornával van zsilipeken és árvízkapukon keresztül összekötve. Ezek északról az óramutató járásával megegyező irányban haladva a következőek (7. ábra): • A Nieuw Bedelfverlaat (Koldus-kijárat): egy kisméretű víztelenítő csatorna a dűnék melletti polderekben összegyűlt víz elvezetésére. • Gravensas (Grófok-zsilipe), hajózsilip: a Nieuwpoort-Plassendale összeköttetést biztosít egészen Ostenden keresztül Genttel és Brugge-el vízi úton. A Scheldt vize táplálja, ennek az ún. Plassendale-csatomának (2. ábra) a szintje magasabb, mint az Yseré (https: //tinyurl. com/ynp3cwkx, https://tinyurl.com/5bn84ayd). • Springsas (Ugró-zsilip): a Nieuwendamme-patak az Yser egykori kanyargós vízútja, amely segítette a Nieuwlandpolder víztelenítését. A zsilipet 1820-1822- ben építették. Ekkor két csőből állt, amelyek mindegyike 36,50 méter hosszú és 4,30 méter széles volt. Az Yser ezen szakasza a XVII. században vált hajózhatatlanná. Az 1853-1858 években mindegyik csövet ketté osztották. Az első világháború után újjáépítették. Eredetileg ez volt a vízelvezető zsilip a Nieuwendamme polderről és az Yser korábbi medréről a felújítás előtt (https://tinyurl.com/ynp3cwkx). • Ypersluis (Yper-zsilip, franciául Ypersas) és egyben hajózsilip, csatlakozást jelentett az Yser csatornázott medréhez. A korábbi Ypersluis-t már nem tudták a rekanalizált Yser torkolati műtárgyaként használni a hajózáshoz. A zsilip bal oldali öblítéssel öt nyílással épült. Az Yser bal partján nem volt gát, a jobb parton pedig csak Diksmuide-tól lefelé volt. • Veurne-Ambachtverlaat (Veurne-Kézművescsatorna) zsilip a régi Veurne-csatorna zsilipé: a Noordvaart (Északi-csatorna) és a Slijkvaart (Sároscsatorna) vízfolyások torkolata. Eredetileg ez volt a Veurnevaart torkolata, de a funkciók szétválasztása miatt új medret és torkolatot építettek. Hendrik Geeraert és Fernand Urne végül 1914. október 29-én nyitotta meg a zsilipeket, elárasztva az Yser és a Nieuwpoort-Diksmuide vasút közötti földeket, megállítva a német csapatok előrehaladását az Yser-csatában. A zsilipkapukat kézi hajtókarral emelték meg az éjszaka csendjében. • Veume-sluis (Vueme-zsilip): Nieuwpoort-Dunkerque közötti csatorna torkolatai zsilipje és hajózsilipje nyolc nyílással épült. Hozzáférést biztosít a Veurnevaarthoz (Veume-csatornához), mely Veurnen (franciául Furnes) településen keresztül Dunkerqueig vezet. A csatorna meghosszabbítását francia földön a Veurne melletti országhatár átlépése után Canal de Furnes-nek nevezték.
