Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 2. szám
40 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 2. szám Rámutattunk az egész rendszer monitorozási problémáira és az ebből adódó adathiányokra. A Laskó-patak középső víztestén több jelentős vízhasználat történik, melyből a használt vizek a patakba kerülnek. Elemeztük azokat a lehetőségeket (műszaki, technológiai és vízgazdálkodási vonatkozásban egyaránt), amelyekkel a Laskó-patak jelenlegi nem jó állapota javulhatna, illetve a használt víz felhasználásából egyéb előnyök is származhatnának a közösség számára. Számos esetben szembesültünk adat és információ hiánnyal, amit a jövőben egy jól megtervezett monitoring rendszer keretében pótolni lehetne. E kis patak vizét mennyiségi és minőségi szempontból számos tényező (szennyvízterhelés, hőterhelés, horgászat, öntözés stb.) és felhasználó módosítja. A legfontosabb megállapítás az, hogy a patak jó állapota nem érhető el a sok esetben ellenérdekelt vízfelhasználók összefogása nélkül. Szükség volna egy vízgyűjtő szintű szövetség létrehozására, amelyben a célirányos kompromisszumok és a víz újrahasznosítási elvek megvalósulhatnának. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A Szerző köszönetét fejezi ki néhai prof. dr. Rácz László nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanárnak, akitől sokat tanult a Laskó-patak vízgyűjtőjén levő vízhasználatok problémakörével kapcsolatban, és akivel évekig jó munkakapcsolatban lehetett. Emlékét őrizze e tanulmány! Köszönöm a lektoroknak a kézirat alapos bírálatát és a hasznos észrevételeiket, Murányi Gábornak az ábrák szerkesztésében nyújtott technikai segítségét, és dr. Csutorás Csabának a cikk megjelenésének elősegítését. IRODALOMJEGYZÉK ÉKÖVIZIG (2009). Az ÉKÖVIZIG területén levő víztestek jellemzése a meglévő adatbázis alapján. ÉKÖVIZIG, Miskolc, kézirat. EP (2018). Javaslat, az Európai Parlament és a Tanács rendelete a víz újra felhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről. (SEC(2018) 249 final} - (SWD(2018) 249 final} - }SWD(2018) 250 final}, Európa Parlament, kézirat. Gulyás P. (1981). A hőszennyezés komplex hatásainak meghatározása. - VITUKI témabeszámoló, kézirat, témaszám: 721/3/18, azonosító: 3763. GWP (2011). What is IWRM? https://www.gwp.org/en/GWP-CEE/about/why/what-isiwrm/, (Letöltés dátuma: 2022. 01. 15.). GWP (2014). GWP Strategy Toward 2020 - Global Water Partnership (GWP) Integrated Water Resources Management Tool Box. http://www.gwp.org/en/learn/ iwrm-toolbox/AboutJWRM ToolBox/, (Letöltés dátuma: 2022.01. 15.). A SZERZŐ HEOL (2019). Heves Megyei Hírportál, Eger, https: //www. heol.hu/kozelet/helyi-kozelet/otthonokat-udvarokat-ontott-el-a-vasarnapi-arviz-megyenkben-fotok- 1783316/ (Letöltés dátuma: 2022. 01. 15.). Heves Megyei Vízmű Zrt. (2022). https://www. hmvizmurt. hu/index.php/szolgaltatasaink, (Letöltés dátuma: 2022. 01. 15.) Ijjas I. (2014). Integrált vízgazdálkodás tervezés. E- jegyzet a hallgatók számára. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, www.vit.bme.hu. Ijjas I. (2019). Integrált vízgazdálkodás. A hidroinformatika születése - európai és globális integráció. Typotex Kiadó, Budapest, ISBN 978 963 493 0631 pp. 415. Korona Gomba Ipari Egyesülés (KGIE) (2018). https://www.koronagomba.hu/Friss_gomba.html, (Letöltés dátuma: 2022. 01. 15.) Liebe P. (szerk.) (2001). Termálvízkészleteink, hasznosításuk, védelmük. - Tájékoztató, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Rt. Hidrogeológiai Intézete, Budapest 2-8. Somlyódy L. (2011). A világ vízdilemmája. Magyar Tudomány, MTA, Budapest, 172. évf. 2011(12)., p. 1411-1424. Somlyódy L. (2018). Felszíni vizek minősége: Modellezés és szabályozás. Typotex Kiadó, Budapest, ISBN 978 963 279 983 4, pp. 371. Szilágyi F. (1992). A tatai Öreg-tó vízminőség-szabályozása. - Limes 2: 5-28. UN Water (2015). Eliminating Discrimination and Inequalities in Access to Water and Sanitation. UNDP Report, 2015. Vajnai J. (2009). Használt hévíz bevezetésének vizsgálata felszíni vízbe. BME VKKT diplomadolgozat, kézirat. VGT2 (2015). Magyarország felülvizsgált, 2015. évi Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve. BM-OVF. http://vize ink.hu/korabbi-vizgyujto-gazdalkodasi-tervek/vizgyujtogazdalkodasi-terv-2015/ (Letöltés dátuma: 2022. 01. 15.). VGT3 (2021). Magyarország második felülvizsgált, 2015. évi Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve. BM-OVF. https://vizeink.hu/vizgyujto-gazdalkodasi-terv-2019- 2021/, (Letöltés dátuma: 2022. 01. 15.). WFD (2000). Directive of the European Parlament and of the Council 2000/60/EC Establishing a framework for community action in the field of water policy. European Union, Luxembourgh PE-CONS 3639/1/00 REV 1. Wikipedia (2021). Laskó-patak. https://hu.wikipedia.org/wiki/Lask%C3%B3-patak, (Letöltés dátuma: 2022. 01. 15.). Wikipédia (2018). Integrált vízgazdálkodás https://hu.wikipedia.org/wiki/Integr%C3%A1 lt_v%C3%A Dzgazd%C3%A 1 lkod%C3%A Is. (Letöltés dátuma: 2022. 01. 15.). I SZILÁGYI FERENC PhD, oki. biológia-kémia szakos középiskolai tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtu- I dományi Egyetem Építőmérnöki Kara Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének címzetes egyetemi tanára. Fő I szakterülete a hidrobiológia, vízgyűjtő-gazdálkodás, vízminőség-szabályozás, Víz Keretirányelv. A Magyar Hidro- I lógiai Társaság (MHT), a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség és a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki * Kamara tagja, szerkesztőbizottsági tag a Hidrológiai Közlöny és a Journal of Fisheries Science folyóiratoknál.
