Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 2. szám
Gombatermesztés Közép-Európa egyik legnagyobb gombatermesztö felületén, 45 000 m2-en, közel száz holland típusú automatizált gombaházban, képzett szakemberekkel termesztik a friss, magyar gombát. A tartós frissességet vákuumhűtők, nagyteljesítményű osztályozó és csomagoló sorok, illetve saját szállítóflotta garantálja (KGIE 2018). Alapanyaggyártó üzemeikben fehér és barna csiperkegomba komposzt, laska, shiitake és ördögszekérgomba alapanyaggyártás történik. A gombatermesztő üzemet és a konzervüzemet termálvízzel fűtik, a használt termálvíz pedig a Tófurdőbe kerül. A kommunális melegvíz szolgáltatást is a hévíz biztosítja. A mosáshoz, mosogatáshoz és komposzt készítéshez használt hidegvíz a gombaüzem területén levő hidegvíz kútból származik. A gombaüzemi major és a szociális rész 25 m3, az irodák 3 m3 hidegvizet használnak naponta. A konzervüzem 15 m3/d hidegvizet használ, míg a komposztüzem napi vízfelhasználása 10 m3. A kommunális szennyvíz és a használtvizek kezelése a Laskó-patak melletti gyökérmezős szennyvíztisztítóban megy végbe. A gombaüzemben komposztgyártás, gombatermesztés és konzervüzem is működik. Ezeknek a szennyvizét gyökérmezős szennyvíztisztító tisztítja. Szennyvíztisztítás A csíraüzemben az ivóvizet a községi hálózatról vételezik, rozsfőzésre, takarításra és szociális célra használják. Az ipari és a szociális szennyvizet külön csatornán gyűjtik. A csíraüzemben 3,3 m3/d ipari szennyvíz és 1,2 m3/d kommunális szennyvíz keletkezik. Az ipari és a kommunális szennyvizet a gyökérmezős tisztítóban kezelik. Üledék- és uszadékfogónak 2 db 30 m3-es vasbeton medence szolgál, ez egyben előkezelő műtárgy is. Az előtisztító egy 80 m2-es szigetelt földmedence, benne 0,4 m vastag 0,2-2 mm-es homokréteggel. A gyökérmezős szűrőágyak 2 db 42 m2-es, fóliával szigetelt földmedencék, melyek töltőanyaga 1,0 m vastag homokos kavics. Az utótisztító 115 m2-es szigeteletlen földmedence, benne 0,4 m vastag, 0,2-20 mm-es homoktöltet van. A szennyvíz egy műanyag aknás szennyvíz átemelővel jut a telepre. A fertőtlenítő műtárgy egy vasbeton labirint medence 3,4 órás tartózkodási idővel. A fertőtlenítőszer Hypo oldat. A fertőtlenítést a vegetációs időszakban folyamatosan biztosítani kell. A konzervüzem a vízszükségletét a települési hálózatról elégíti ki, az ipari és a kommunális szennyvíz a szennyvíztisztítóba kerül. A konzervüzemből 100 m3/d ipari szennyvíz származik. A napi szennyvízmennyiség az üledék- és uszadékfogó előkezelőbejut. Az üzemből 28-30 °C-os víz távozik. Az előkezelés után a víz a 400 m2-es előtisztítóba, majd a 4 x 306 m2-es gyökérmezőkre kerül. Az utótisztító felülete 2 600 m2. Az utolsó lépés a fertőtlenítő 3,36 m3-es térfogattal. Az előtisztító, a szűrőágyak szerkezete és a növénytelepítés hasonló, mint azt a csíraüzem esetében leírtuk. Az utótisztító töltőanyaga a hossz első és utolsó negyedében ugyanaz, mint azt korábban leírtuk a csíraüzemnél. A középső részt 1,2 m mély tónak alakították ki. Az első és az utolsó negyed között szürőtöltés van. A fertőtlenítés Hypoval történik, a behatási idő 27 perc. 36___________________________________________________________ A tisztított szennyvizet gravitációs csatornán vezetik a Laskó-patakba a 39+475 fkm-nél. A bevezetés helyén monolit kitorkoló fejet létesítettek, amelynek a környezetét kőszórással biztosították. A KOMPLEX VÍZHASZNOSÍTÁS LEHETŐSÉGEI A LASKÓ-VÖLGYÉBEN Ebben a fejezetben a Laskó-völgyre, különös tekintettel annak középső víztestére vonatkozó komplex vízhasznosítási és állapotjavítási intézkedési alternatívákat vázoljuk fel. A további részletesebb kidolgozás azon múlik, hogy a helyi érdekeltek mennyire értékelik konstruktívan az egyes megoldásokat. A Laskó-patak vízgyűjtőjén a komplex vízhasznosítást és víztakarékosságot az alábbi tényezők határozzák meg. A Laskó-patak felső vízteste a VGT2 szerint az integrált biológiai minősítés szerint gyenge állapotú. Ennek minden bizonnyal a patak kicsi vízhozama, a bátori szennyvíz bevezetés (300 m3/d), és a területi bemosódás (belterületi és mezőgazdasági egyaránt) lehet az oka. Ugyan konkrét adat nincs rá, de valószínűleg a patak alap vízhozamát adó talajvíz is szennyezett lehet ezen a területen. E két tényező lehet az oka annak, hogy a patak vizének sótartalma nagy, és növényi tápanyag tartalma is jelentős (mindkettő nagyobb, mint a felszín alatti vizeké). A patak felső víztestének vize a Laskóvölgyi-tározóba jut, ahol az év túlnyomó részében nincs vízeresztés az alsó szakaszra. A tározó 3,9-5,0 millió m3-es tározott térfogata egész évre elosztva mintegy 120-1601/s vízhozamot tudna hozzáadni a patak tározó alatti szakaszának vízhozamához. Ez a vízhozam hiányzik az alsó szakaszról. A tározó árvízvédelmi céllal létesült, de öntözési és horgászati célokat is szolgál. Árvízi tározó funkcióját - talán a megfelelő előrejelző és üzemeltető rendszer hiányosságai miatt - nem mindig tudja ellátni: 2019-ben Füzesabony és Egerszalók egy része víz alá került egy nagy esőzés után. A tározóra nem készült a VGT2-ben állapotminősítés adathiány miatt. A tározóban a víz minősége jelentős mértékben megváltozik: a lebegőanyag nagy része kiülepszik, a tápanyag koncentráció csökken, a nagyobbrészt biogén sókiválás miatt az oldott anyag tartalom és a vezetőképesség is jelentősen csökken. Nyáron nagymértékű algásodás figyelhető meg a tározóban, melyre elsősorban a cianobaktérium tömegprodukciók jellemzőek (2. kép). A tározónak jelentős térfogata miatt nagy szerep kellene, hogy jusson az alvízi szakasz vízellátásában. Ehhez azonban az üzemeltetést át kellene gondolni, és az egymással sokszor ellentétes érdekeket össze kellene hangolni. Ez nemcsak műszaki, de gazdasági intézkedéseket is jelent. Az árvízi biztonságot megfelelő előrejelző rendszerrel javítani lehetne, és nagy esőzések előtt a tározót elő kellene üríteni. Ehhez jelenleg nincs meg a megfelelő monitoring, modell és automatikus zsilipszabályozás. A horgászat érdekei az árvízi biztonság és a megfelelő alvízi hígítóvíz hozam biztosítása ellen hatnak. A tározó alatti mederszakasz vízminőségét ismét a szennyezett talajvizek és a területi lefolyás határozza meg egészen a termálvizek bevezetéséig (magas sótartalom, nagy vezetőképesség, jelentős tápanyag koncentrációk Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 2. szám
