Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 2. szám
Szilágyi Ferenc: Az integrált vízgazdálkodás lehetőségei a Laskó-patak vízgyűjtőjén 37 stb.). A használt hévíz bevezetések a patakra jelentős hatást gyakorolnak, mivel hozamuk összességében nagyobb a patak vízhozamánál és hígítóvizet nem kapnak a tározóból. A patak ökológiai jellege alapvetően megváltozik a melegvíz bevezetések miatt. A bükki meleg karsztból származó víz Ca-hidrokarbonátos, vezetőképessége és sótartalma alacsonyabb a patakénál. Növényi tápanyag tartalma kicsi, mikroszennyezőket legfeljebb határérték alatt tartalmaz néhány esetben, de a legtöbb mikroszennyező nem is mutatható ki. A legnagyobb hatást a patakban a hőterhelés okozza a használt hévíz bevezetése miatt. A 30 °C-os előírt határértéket a bevezetett víz zömmel tudja tartani, de a patak hőmérsékletét a hévíz - különösen a hidegvízi időszakban - jelentősen megnöveli a kismértékű hígulás miatt, ezért az előírt AT főleg télen nem teljesül (Gulyás 1981, VGT2 2015). A hévíz az élőlény társulásokban a patakra nem jellemző változásokat okoz, pl. a fonalas cianobaktériumok tömeges jelenléte miatt (4. kép). Amint azt a korábbi fejezetben bemutattuk, az egerszalóki termálvíz bevezetés vízhozama összemérhető a patak alap vízhozamával. Ehhez adódik hozzá a Demjéni Barlangfürdő által kibocsátott használt termálvíz, amely vízhozama valamivel kisebb, mint az egerszalókié. Ez után következik a Demjéni Tófürdő használt víz bevezetése nagyjából 25 1/s vízhozammal. További terhelést jelent a középső víztesten bevezetett gombaüzemi gyökérzónás szennyvíztisztító (100 m3/d), és a Demjén-Kerecsendi Szennyvíztelep tisztított szennyvize (575 m3/d). Ezek hőterhelésben nem számítanak, de szennyezőanyag terhelésben jelentősek. Jó példa a patak állapotának védelmében, hogy az Egri Korona Borház és kapcsolt létesítményeinek szennyvizét nem a patakba vezetik, hanem gyökérmezős telepen tisztítják, majd nyárfásban helyezik el. így ez a szennyvíz sem a patakot, sem a felszín alatti vizeket nem szennyezi. Ez a létesítmény hatósági kritikát kapott, de nem a módszerrel van baj, hanem a méretezéssel és az üzemeltetéssel. Összességében a patakot a középső víztesten jelentős hidrológiai és hőterhelés éri. Gyakorlatilag a Laskóvölgyitározó által leválasztott vízgyűjtő vízhozamának több mint felével egyenértékű használt termálvíz betáplálást kap a patak, ugyanakkor jelentős a hőterhelése, ami az élővilágát kedvezőtlenül befolyásolja. Mivel kicsi a használt hévizek hígulása, a 30 °C-os határérték tartás ellenére is jelentős a AT értéke, főleg télen (legfeljebb 8-11 °C hőmérséklet különbség volna elfogadható (Gulyás 2001, VGT 2009). Az alsó víztesten elsősorban szántóföldi művelés folyik, ahol a gyakoribbá váló aszályok, a csökkenő éves csapadékmennyiség, valamint annak időbeni egyenetlenségének növekedése indokolttá tenné a kedvezőtlen események elleni védekezést. Az integrált vízgazdálkodásra és a komplex termálvíz hasznosításra jó példa a Demjén térségében már meglévő gyakorlat. Ezt a gyakorlatot kellene továbbfejleszteni és víztakarékossági intézkedésekkel kiegészíteni az integrált vízgazdálkodási gyakorlat szellemében. A demjéni Egri Korona Borház és kapcsolódó létesítményeiben a termálvizet és a hideg kútvizet változatos célokra hasznosítják (fűtés, fürdés, ásványvíz, szociális melegvíz szolgáltatás, étterem kiszolgálása stb.). Az egyes vízhasználatok gyakran egymásra épülnek. Például a gombaházak fűtésére használt meleg vizet használják a termáltavak feltöltésére, a hőmérséklet beállítását hidegvíz bekeveréssel végzik. A gombaházakban használt fűtővizet a házak tisztítására, az útfelületek mosására használják fel. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a vízhasznosításban még további lehetőségek rejlenek. A továbbiakban a Laskó-völgyi lehetőségeket vesszük sorra. Alternatívákat vizsgálunk, melyek az integrált vízgazdálkodás, a víztakarékosság, a kontrollált vízpótlás és víz újra felhasználás irányába mutatnak. VÍZFOLYÁS-SZINTŰ ÁLLAPOTJAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEK Hidromorfológiai intézkedések Mint láthattuk, már a Laskó-patak felső vízteste sem éri el a biológiai jó állapotot. A VGT2 intézkedéseket határoz meg azokra a víztestekre, amelyek nincsenek jó állapotban. A végrehajtás határideje 2027. év. A patak felső és alsó víztestére azonos intézkedési típusokat állapítottak meg a VGT2-ben. Ezek elsősorban a mezőgazdasági eredetű tápanyag szennyezés csökkentésére, az állattartó telepekből származó terhelés mérséklésére, a belterületi lefolyásból származó terhelés csökkentésére, valamint a talajerózióból és/vagy felszíni lefolyásból származó tápanyag- és hordalékterhelés csökkentésére irányulnak. Megemlítik még a patakba folyás előtti tározást a hordalék és a tápanyag kiszűrésére (pl. torkolat előtti szűrőmezők a befolyó vízfolyásokon). Ezeken az intézkedéseken kívül azonban még sok más lehetőség is adódik az állapot javítására, ezeket vesszük sorba. A bemosódás és az erózió által okozott gondok enyhítésére a szűrőmezők és a tározók mellett a depónia létesítése is hasznos ott, ahol ez még nincs (felső és középső víztest). A depónián átszűrődik a víz és a szilárd részecskék nem jutnak a patakba. A szűrés egyben csökkenti egyes oldott anyagok terhelését is. Ugyancsak hasznos lenne egy 30-50 m széles védősáv kialakítása a patak két oldalán végig. Ezzel a diffúz terhelések mintegy 50-80%a kiszűrhető lenne. A patak medre végig szabályozott, hidromorfológiai állapota több okból sem jó. A meder a felső szakaszon trapéz, az alsó szakaszon osztott trapéz alakú. Ez az élőlény együttesek számára kedvezőtlen, mert kicsi a patak élőhely diverzitása, nincs meg a keresztirányú átjárhatóság stb. Ezen lehetne javítani mérnökökológiai módszerekkel, de a költségigénye nagy lenne. Ugyanakkor a jelenlegi meder erősen benövényesedett, néhol erodált, karbantartása szükséges volna árvízvédelmi és ökológiai okok miatt is. A másik hidromorfológiai probléma a Laskóvölgyi-tározóval kapcsolatos. Ez a tározó a patak élőlények általi átjárhatóságát megszünteti, a folyóvízből állóvíz lesz, és szinte teljesen levágja a patak felső vízgyűjtőjét. Ezt a problémát kezelni lehetne a tározó üzemirányításának olyan módosításával, amely figyelembe veszi az alatta levő szakasz ökológiai igényeit is. Ugyancsak javítani lehetne a tározó árvízvédelmi szerepének jobb ellátását az üzemirányítás és a hidrológiai előrejelzés fejlesztésével. A
