Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 2. szám
26 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 2. szám Az integrált vízgazdálkodás lehetőségei a Laskó-patak vízgyűjtőjén Szilágyi Ferenc Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, H-1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. (E-mail: szilagyi.ferencfecmk.bme.hu') Kivonat Az integrált vízgazdálkodás egyszerre jelenti a különböző tudományágakból származó tudás alkalmazását, valamint az összes érintett vízhasználó bevonását a vízkészletek felhasználásába. Az integrált vízgazdálkodás célja hatékony, igazságos, fenntartható megoldások kidolgozása és végrehajtása a vízproblémákra. E tanulmányban kiválasztottunk egy magyarországi vízfolyást, a Laskó-patakot, és elemeztük a sokféle vízhasználatot, az érdekellentéteket, és az ellentétek feloldásának lehetőségét egy Vízgyűjtő-gazdálkodási Szövetség keretében, melynek tagja lehet minden érdekelt vízhasználó. Azért a Laskó-patakot választottuk esettanulmányként, mert e patakon és vízgyűjtőjén nagyon sokféle felszíni és felszín alatti vízhasználat markánsan megjelenik, amelyek összehangolatlansága, szabályozatlansága és a víz újra felhasználási lehetőségeinek részbeni kihasználatlansága miatt nincs a patak az EU Víz Keretirányelv (VKI) szerinti jó állapotban. Az integrált vízgazdálkodás jó eszköz lehet a jövőbeni helyes cél megvalósítására, amelynek során a meglévő problémákat minimalizálják. Kulcsszavak Integrált vízgyűjtő-gazdálkodás, vízhasználatok, vízhasználati ellentétek, Víz Keretirányelv, Laskó-patak._______________________ The possibilities of integrated water management on watershed of Laskó Stream, Hungary Abstract Integrated water management means simultaneously applying knowledge from different disciplines and involving all relevant water users in the use of available water resources. The goal of integrated water management is to develop and implement efficient, equitable, sustainable solutions to water problems. In this study a Hungarian watercourse (the Laskó Stream and its watershed) was selected to analyze the wide range of water uses, conflicts of interest, and the possibility of resolving the conflicts within the framework of a future River Basin Management Association, of which all interested water users can be members. We chose the Laskó Stream as a case study because a wide variety of surface and groundwater uses are markedly present in this relatively small stream and its catchment. The uncoordinated, unregulated use together with overuse of existing stock of water causes the lack of good Water Framework Directive (WFD) status. Integrated water management in catchment scale may be the right goal for the future to minimize existing problems. Keywords Integrated water management, water uses, water conflicts, Water Framework Directive, Laskó Stream, Hungary. BEVEZETÉS Az integrált vízgazdálkodás (IVG) koordinált, célirányos folyamat, amely a folyókon, tavakon, óceánokon a fej lesztési és felhasználási kezdeményezéseket hivatott szabályozni. A Globális Víz Partnerség szervezet (GWP 2011, GWP 2014, Ijjas 2014, Ijjas 2019) szerint: „az integrált vízgazdálkodás olyan folyamat, amely a víz, a terület és a kapcsolatos készletek összehangolt fejlesztését és gazdálkodását teszi lehetővé, annak érdekében, hogy maximalizálja az egyenjogúság szem előtt tartásával az ebből származó gazdasági és társadalmi jólétet, anélkül, hogy a létfontosságú ökoszisztémák fenntarthatóságát megsértenék. " Az IVG egyszerre jelenti a különböző tudományágakból származó tudás alkalmazását, valamint az összes érintett bevonását a folyamatokba. Az IVG célja a vízproblémákra hatékony, igazságos, fenntartható megoldások kidolgozása és végrehajtása. Az integrált vízgazdálkodás a vízkészletek megfelelő kezelését és fejlesztését biztosító, átfogó, a társadalom részvételén alapuló tervezési és végrehajtási eszköz, ami biztosítani igyekszik az egyensúlyt a társadalmi és gazdasági szükségletek között, valamint az ökoszisztéma védelmét a jövő generáció számára. Az IVG alapja a vizet használók kölcsönös egymásra utaltsága. A számos felhasználó - pl. mindennapi szükségletek, mezőgazdaság, ipar, turizmus stb. - koordinált fellépése szükséges a fenntarthatósághoz. Az integrált vízgazdálkodás alkalmazása olyan nyitott, rugalmas folyamat, amely biztosítja a vízkészletet érintő szektorok döntéshozóinak kommunikációját és az összes érintett bevonását a vízzel kapcsolatos kihívásokkal összefüggő döntések meghozatalába. Az integrált vízgazdálkodás keretében megjelentek olyan intézmények, melyek nem a jogi, hanem a hidrológiai határokat veszik figyelembe. A legtöbb ilyen intézmény a vízgyűjtő szervezet (River Basin Organization - RBO) kategóriába sorolható, néhány pedig a felszín alatti vizeken, tavakon zajló gazdálkodásra specializálódott (Wikipédia 2018). Ijjas István szerint (szóbeli közlés, 2022) az IVG fenti meghatározása félrevezető lehet, mert az nem csak a vízhasználatokra fókuszál. A GWP kissé túlbonyolította az IVG fogalom meghatározását, mivel leegyszerűsítve valahogy úgy fogalmazható meg, hogy az IVG mindenfajta vízzel kapcsolatos probléma kezelését a szociális/humán, a gazdasági és környezeti/természeti szempontok figyelembevételével végzi úgy, hogy ezzel a társadalom elégedett legyen, amiben fontos szerepe van a társadalom részvételének a vízgazdálkodási döntési folyamatokban. Az IVG a korábbi VKI szemlélethez képest kibővült feladatokat tartalmaz.
