Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 2. szám
25 Vas László Tamás: A Duna lebegtetett hordaléktöménységének monitoringja fix telepítésű zavarosságmérő műszer alkalmazásával ME-10-231-20:2009: Felszíni vizek lebegtetett hordalékának mérése szivattyús mintavevővel, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Pomázi F., Baranya S. (2020). Nagy folyók lebegtetett hordalékvándorlásának új vizsgálati módszerei 2. - Közvetlen és közvetett lebegtetett hordalékmérési eljárások összehasonlító vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 100. évf. 3. sz. pp. 64-73. Pomázi F., Baranya S., Török G. (2020). Nagy folyók lebegtetett hordalékvándorlásának új vizsgálati módszerei 1. - A továbbfejlesztett hordalékmonitoring módszertan bemutatása. Hidrológiai Közlöny 100. évf. 2. sz. pp. 37-47. Sutherland, T., Lane, P., Amos, C., Downing, J., (2000). The calibration of optical backscatter sensors for suspended sediment of varying darkness levels. Z . Marine Geology. 162. 587-597. 10.1016/S0025 -3227(99)00080-8. VMS 251/8-81( 1981): Hidrológiai mérési adatok elsődleges feldolgozása: A lebegtetett hordalék adatai, OVH Vízügyi Szabványosítási és Egységesítési Központ, MSZH Kiadó, Budapest. Wymore, A.S., Leon, M.C., Shanley, J.B., McDowell, W.H. (2019). Hysteretic Response of Solutes and Turbidity at the Event Scale Across Forested Tropical Montane Watersheds, Frontiers in Earth Science, Volume 7/2019, DOI 10.3389/feart.2019.00126, ISSN 2296-6463. *** (1941). Laboratory investigation of suspendedsediment amplers, Interageny Report No. 5, Hydraulics Laboratory, Iowa University, Iowa. VAS LÁSZLÓ TAMÁS 2015-ben végzett építőmérnökként a bajai Eötvös József Főiskolán, majd 2017- ben okleveles birtokrendező mérnökként az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karán Székesfehérváron. 2015 óta dolgozik az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságon, 2018 óta az Igazgatóság Vízrajzi Osztályán. Ember és víz- Fejezetek a vízgazdálkodás történetéből - Leonardo da Vinci és a vízhozammérés Egy kép Leonardot vízhozammérés közben ábrázolja. A tudós a folyó mellett lépked egy magasságban az úszóval, míg egy kerekes szerkezetet tol maga előtt, a megtett távolság meghatározása céljából. A folyó túlsó partján Leonardo segítője újabb úszókat készít elő vízrebocsátásra. Az idő meghatározása, amely alatt az úszó a lemért útszakaszt megteszi - a feljegyzések szerint -, úgy történt, hogy Leonardo a hangskálát énekelte és a skálázások számát feljegyezte. Minden bizonnyal ez volt az első komolyabb kísérlet a víz sebességének felszíni úszóval történő meghatározására. Leonardonak helyes elképzelései voltak a vízsebesség eloszlásáról a nyíltfelszínű medrekben és azokat világosan meg is fogalmazta: "A vízmozgás sebessége a felszínen nagyobb, mint a mederfenéknél. Ez azért van, mert a felszínen a víz csak a levegővel érintkezik, ami a víznél könnyebb és mozgékony, míg a mederfenéken a víz a talajjal is érintkezik, amelynek nagyobb az ellenállása. A medertől távolodva csökken az ellenállás értéke." Sz. L.
