Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 2. szám
4 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 2. szám 2000-2001 telén a hegyekben a sokéves átlag alatt volt a hó mennyisége. 2001. március első napjaiban - rövid idő alatt - mégis a Tisza kárpátaljai és hazai, Tiszabecs és Záhony közötti szakaszán, illetve a Túr alsó folyásán az addig észlelt legmagasabb vízállások alakultak ki. A Felső-Tisza vidékén az 1970. évi katasztrofális árvíz (Szlávik 2020b) után 31 évvel, 2001 márciusában ismét gátszakadásokat, óriási anyagi károkat okozó, súlyos következményekkel járó rendkívüli árvíz következett be. Ismét bebizonyosodott, hogy a Felső-Tiszán a csapadéktevékenység és a külföldi vízmércéken észlelt tetőzések, valamint az árhullám országhatárra érkezése között rendkívül kevés idő telik el; az ideiglenes művek kiépítésének megszervezésére és végrehajtására mindössze néhány óra állt rendelkezésre. Ez alkalommal azonban a gyors intézkedések, a példa nélküli összefogás, a szakértelem és a védekezésben résztvevők ember feletti munkája sem tudta pótolni az árvízvédelmi művek hiányosságait és - az 1947. szilveszteri események (Szlávik és Fejér 1998) után 53 évvel - itt ismét árvízkatasztrófa következett be. A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJE ÉS VÍZHÁLÓZATA A Tisza Bodrog feletti, 35 870 km2 területtel rendelkező vízgyűjtője négy ország (Ukrajna, Románia, Szlovákia, Magyarország) területén fekszik (1. ábra). Ezt a folyószakaszt nevezzük Felső-Tiszának. Ezen a vízgyűjtőn a hegy, domb- és síkvidékek nagyjából azonos arányban találhatók. A Kárpátok vonulatai jórészt középhegység jellegűek. A folyó magyarországi szakaszára érkező árhullámok sajátosságait a négy országra kiterjedő vízgyűjtőn történtek határozzák meg. 1. ábra. A Felső-Tisza Tokaj feletti vízgyűjtőjének domborzati viszonyai (FETIVIZIG 2004) Figure 1. Topographic conditions of the Upper Tisza river basin above Tokaj (FETIVIZIG 2004) A Felső-Tisza vízgyűjtő területének lényeges sajátossága, hogy aszimmetrikus felépítésű. A folyó legfelső szakaszának jelentősebb mellékvizei (Tarac, Talabor, Nagyág, Borsa) a jobb oldalról érkeznek és csak a Visó és az Iza az, amelyek részben baloldaliak, illetve egészen a felső szakaszon torkollnak be. A Túr, a Szamos és a Kraszna ugyan bal oldalról érkeznek, együttesen nagyobb területről szállítják a vizet, mint maga a Tisza, de a folyót már a síkvidéki hazai területen érik el és az árvízi hidrológiai viszonyok alakításában a felső szakaszhoz viszonyítva általában kisebb szerepet játszanak. Ennek a sajátosságnak a mellékfolyók egymásra hatása, az árhullámaik találkozása szempontjából van fontos jelentősége. A vízgyűjtő terület alakja a lefolyás szempontjából kedvezőtlen, aránylag rövid és szélesen terjeszkedő. A hegyoldalak meredekek, a nagy esésű hegyi patakok rövid út lefutása után érik el a folyóvölgyet, és az itt áradó vizek összetorlódnak. A domborzat jelentősen befolyásolja a terület vízkészletének eloszlását, a hóban tárolt vízkészleteket, a csapadék és a lefolyás mértékét. AZ ÁRHULLÁMOT MEGELŐZŐ ÉS KIVÁLTÓ HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET Egy-egy árhullám keletkezését, kiváltó okait számos körülmény befolyásolja és ezek a tényezők és okok sokrétűek és összetettek. A csapadék szerepét vizsgálva nem elegendő csak a mennyiséget figyelembe venni, lényeges szerepe van a halmazállapotnak, az intenzitásnak, az időbeli és a területi eloszlás sajátosságainak is. Nagyon fontos kérdés, hogy milyen a vízgyűjtő felszíne a csapadékhullás, az árhullámot kiváltó csapadékmennyiség pillanatában, száraz-e vagy nedves, fagyott-e vagy éppen hó borítja, és ezeknek a körülményeknek milyen kombinációi fordulnak elő. Lényeges, hogy hogyan alakulnak a hőmérsékleti viszonyok, voltak-e megelőző árhullámok, milyen a mederteltség, és - a Tisza esetében ez különösen fontos - hogyan találkoznak az egyes mellékfolyókon fellépő árhullámok. Csapadék szempontjából a 2000. év - az áprilisi árvíz ellenére - nem bővelkedett csapadékban. A Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG) működési területén - éves területi átlagban - a csapadékösszeg mindöszsze 492 mm volt, a csapadékhiány 122 mm volt. Az őszi hónapokban alig esett. 2001 január-februárban a csapadék átlagos volt, az enyhe időjárás miatt csaknem kizárólag eső formájában hullott. A 2000-2001. év tele hóban rendkívül szegény volt: a hóban tárolt vízkészlet értékei a Tisza vízgyűjtőjén, a szegedi szelvényig számolva, a hetenkénti felmérések szerint alig érték el a sokévi átlag ötödét-tizedét. Február közepén nemigen lehetett arra számítani, hogy egyáltalán a Tisza vízgyűjtőjén még jelentősebb hótakaró alakulhat ki. Február 21-28. között ugyan nagyobb havazás volt, de február 28-án a hóban tárolt vízkészlet még így is az arra az időpontra vonatkozó sokévi átlagnak (3,7 km3) alig több, mint a felét (2,1 km3) tette ki, tehát nem volt jelentős. Ezt a hőmennyiséget találta a vízgyűjtőn az az eső, amely március első napjaiban érkezett. Az 1999-es igen havas télen több, mint négyszeres, csaknem ötszörös volt a hőmennyiség (11 km3), s ez akkor egy nagy hóolvadásos árhullámot eredményezett. A Felső-Tisza vízgyűjtő terüle
