Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 1. szám
4 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 1. szám Két hidrológiai témájú cikk közül először Kőris Kálmán mutatja be az OVF-2020 nevet viselő új hazai empirikus árvízszámítási segédletet, majd Nagy Eszter Dóra és Szilágyi József közlik eredményeiket a Wisnovszky-féle összefüggés felülvizsgálatáról, amelyet hazai vízgyűjtőkön mért összegyülekezési idők és számos morfológiai jellemző felhasználásával végeztek. Mindkét cikkben közölt eredmények jelentősen hozzájárulnak az árvízi védekezés, illetve tervezés minőségének javításához. A szakcikkek harmadik csoportjában, a hidraulika területéről közlünk öt cikket. Rátky István kétrészes cikkének második része gyakorlati példát mutat be az egydimenziós nempermanens számításhoz szükséges minimális folyóhossz közelítő meghatározására. Egy speciális hidraulikai jelenség, a lefolyóban vagy más szóval nyelőben kialakuló örvénymozgás matematikai modelljét mutatja be Sándor Balázs és társai cikke, rámutatva, hogy a tárgyalt modell alkalmas lehet különböző mederalakok hatásának vizsgálatára. Hullámzással kapcsolatos a hatodik és a heted szakmai cikk. Liikő Gabriella és társai a Balaton légkör-víz határfelületén kialakuló hullámzás módosította turbulens impulzusáram mérésével és becslésével foglalkoztak. A mérések alapján új, sekély tavi, meghajtási hossz-limitált körülményekre alkalmazható légkör-víz határfelületen kialakuló impulzusáramra vonatkozó becslési összefüggéseket vezettek le. Szilágyi Mariann és társai numerikus modellvizsgálatokat végeztek egy Fertő-tavi nádassziget hullámzásmódosító hatásának elemzésére. Vizsgálatuk során az áramlástani hatások közül a felszíni hullámzás módosulására, a sziget környezetében végbemenő hullámjelenségekre összpontosítva. Megállapították, hogy ezek közül legnagyobb jelentőséggel a diffrakció (és kisebb mértékben a refrakció) révén a nádassziget árnyékterébe oldalról behatoló energia bír, és meghatározó még az ámyéktér fölött fokozatosan megerősödő szél energiabevitele. A nyolcadik cikkben Szabó Andrea és társai precíziós öntözőberendezések szórásegyenletessége összehasonlító vizsgálatának eredményeit közlik. Összefoglaló megállapításuk: a változó intenzitású öntözési (VRI) technológiával ellátott öntözőberendezések biztonságosabb és egyenletesebb szórásképet biztosítanak, mint a hagyományos lineáris öntözőberendezések. A Magyar Flidrológiai Társaság három kiemelkedő tudós tagjáról emlékezünk meg Nekrológ rovatunkban. Az életének 85. évében elhunyt dr. Vermes László professzorról írt nekrológban, életútjának bemutatása után Kardos Levente és Fehér János kiemelik, hogy Vermes László professzor személyében nem csak egy kiváló szakembert veszítettünk el, hanem egy olyan személyiséget is, aki tudásával, segítőkészségével mindenben támogatta kollégáit és fáradhatatlanul segítette a hallgatóit is. Szlávik Lajos személyes hangvételű nekrológban mutatja be életútját, és emlékezik meg a Magyar Hidrológiai Társaság elmúlt hetven évének meghatározó személyiségéről, az életének 92. évében elhunyt páratlan tudású szakemberről, dr. Vitális György okleveles geológusról, a földtudományok kandidátusáról. A Társaság 2001-ben külföldi tiszteleti tag címmel kitüntetett tagjáról, a 86 évesen elhunyt lengyel dr. Janusz Kindler professzorról emlékezik meg Gayer József. Kindler professzort hazáján kívül szerte a világban, mint nagyra becsült vízügyi szakember tisztelték, és akit sokan az integrált vízgazdálkodás egyik apostolának tartottak. Kollégái, tanítványai melegszívű, intelligens és rendkívül elfoglalt embernek ismerték, aki minden nehézség ellenére egész életében elkötelezett maradt a tudomány és a környezeti ügyek iránt. Egy szomorú aktualitás kiváltotta írással fejeződik be a Hidrológiai Közlöny második évszázadának nyitó száma. Az In memóriám VITUKI írásban megemlékezünk arról, hogy 2020. december 10-én felrobbantották a Budapest, IX. kér. Kvassay Jenő út 1. szám alatt álló toronyházat, és ezzel fizikailag is végleg megsemmisült egy jogelődjeit is figyelembe véve 126 éves múlttal rendelkező vízgazdálkodási tudományos kutatóintézet, a VITUKI. Mindazok, akik dolgoztak a VITUKI-ban, illetve kötődtek e nagyszerű intézethez, az emlékét úgy őrizhetnék meg leginkább, ha megírnák e kiemelkedő intézmény történetét a jövő szakmai generációja számára. Várjuk mindazok jelentkezését, akik ebben a munkában részt vennének, és ehhez a Hidrológiai Közlöny támogatását felajánljuk. Dr. Fehér János címzetes egyetemi tanár a Hidrológiai Közlöny főszerkesztője
