Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)

2021 / 1. szám

46 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 1. szám Rögtön látszik, hogy az örvénymentes megvalósítása lefolyómodellünknek a sekélyvízi logaritmikus spirálissal lehetséges, vagyis az r = fi helyen definiált (24) menet­­emelkedés lesz minden r-ben jellemző. A (17) mélységát­lagolt radiális sebesség képletéből h = H állandó vízmély­ség és a (23) feltétel behelyettesítésével érték adódik. Ezt felhasználva az állandó menetemelkedés (22) képletéből számíthatjuk, hogy Cx = ——cotA. (26) Mindezek után, a (25)-(26) állandók behelyettesítésé­vel a (17) mélységátlagolt sebességmező U = = (27) 2nH r ZnH r ' alakban fejezhető ki. Az áramvonalak képe és a mentemel­kedés az 1. ábrán látottak szerint alakul. A következő mo­dellben megnézzük, hogy milyen változást eredményez az állandó örvényesség megjelenése. ADVEKCIÓS MODELL ÖRVÉNYTRANSZPORT EGYENLETTEL Az örvénymentességen és összenyomhatatlanságon ala­puló kinematikai modellek után ebben a fejezetben már hidrodinamikai egyenlet adja a számítás alapját. Egy tisz­tán advekciós modellt definiálunk, vagyis azt feltételez­zük, hogy az áramlást elsődlegesen a folyadéktömeg tehe­tetlensége vezérli. A mélységátlagolt sekélyvízi egyenle­tekből indulunk ki, amelyekben az advekciós tag struktú­rájában a síkáramlási egyenletekkel egyezően írható fel (Flokstra 1976, Borthwick 1993, Vrengdenhil 1994, Józsa 2001). Nem veszünk figyelembe sem diffúziós tagokat, sem pedig határfelületi csúsztatófeszültségeket, amelyek szintén a sekélyvízi egyenletek részét képzik. Ennek a kö­zelítésnek a pontossága érzékenységi vizsgálatokat igé­nyel. Itt és most csak annyit jelentünk ki, hogy kellően nagy tározótér és vízhozam esetén valóban az advekció irányíthatja az áramlást a diffúzióval szemben, a fenék­­csúsztató-feszültség közreműködésének elhanyagolása már kevésbé megalapozott. A dinamikai egyenlet értelmezéséhez vegyünk fel egy víztestet általánosan, a 3. ábrán jelölt változók szerint. A A jobb oldal a vegyes második deriváltak felcserélhe­tősége miatt esett ki, így a (30) örvénytranszport egyenlet tetszőleges mélységeloszlásra érvényes. Belátható, hogy a (30) örvénytranszport egyenlet a (10) összefüggéssel defi­niált, ( mélységátlagolt örvényesség megmaradását fejezi ki. Az általános eset helyett azonban ismét forgásszimmet­rikus, (14) alakú megoldást keresve a (30) örvénytransz­port egyenlet az alábbi, az r változóra nézve közönséges differenciálegyenletre redukálódik: (rU— +UV) = 0. (31) r dr \ dr ) A (10) mélységátlagolt örvényesség a (14) forgásszim­metrikus változókkal h vízmélységet egy nyugalmi h0 vízmélységnek és egy, a mozgás során a dinamikus egyensúly szerint kialakult rj felszínalaknak az együtteseként definiáljuk, jelen példa alapján h = h0 — rj (28) összefüggés szerint. Ekkor h0 a mederalakot leíró függ­vény lesz, T) pedig a nyugalmi vízszinttől való eltérést fe­jezi ki. 3. ábra. Sekély víztest oldalnézetből, a vízmélység értelmezésével Figure 3. Side view of a shallow water body with interpretation of water depth Az advekció sekélyvízi egyenletei mélységátlagolt se­bességváltozókkal, polárkoordinátákban: dr r e-f \ dy r£I + -dr r (5+f \ — * r d<p’ t3(rhU) V dr 9(hm d(p ) = o, (29) ahol az első két egyenlet a dinamikai egyenletpár, a har­madik pedig a folytonossági egyenlet, valamint g a ne­hézségi gyorsulási állandó. A dinamikai egyenletek csúsztató feszültségek híján alakilag a permanens Euler egyenletekre emlékeztetnek, a különbség a mélységátla­golt változókban és a nyomásgradiensben van. A nyomásgradiens helyén a nyugalmi vízszinthez viszonyí­tott rj felszínalak gradiense szerepel, vagyis önmagában a mederalak nem ad járulékot ehhez a taghoz. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert később lemondunk a felszínalak fi­gyelembevételéről, ennek következményeit pedig a kö­vetkező fejezetben tárgyaljuk. A dinamikai egyenletpár rotációját véve áttérünk azok úgynevezett örvénytranszport alakjára: (30) lätrV) = UäV + v\ ’ r dr r V dr ) (32) alakot ölt, amit beírva (31)-bz, az örvénytranszport egyen­let konzervatív alakjához jutunk: 1 dlrUO _ 0 r dr (33) A folytonossági egyenlet a változókkal: (14) forgásszimmetrikus 1 d(rhU) _ 0 r dr (34) A mélységátlagolt örvénymentességi modell (15)-(16) egyenleteivel összevetve a jelen advekciós modell leíró

Next

/
Thumbnails
Contents