Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 1. szám
Sándor B. és társai: Mennyire örvénymentes a lefolyó örvény? 47 egyenleteit, a különbség a (33) örvénytranszport egyenletben jelenik meg, ami már dinamikai megfontolásokból került felírásra. A lefolyóhoz rendelt (23)-(24) feltételek alapján a következő peremfeltételeket rendeljük a (32)(34) egyenletrendszerhez r = /?-ben: U(R) = -Q 2Rnh{R)’ (35) U(R) = V(R)tanA. (36) A (32)-(34) egyenletrendszer tetszőleges h(r) mélységeloszlással, mint változó együtthatófüggvénnyel, a mélységátlagolt sebességekre a következő, szimbolikus megoldást adja: U = —, V — — + — f rhcLr. (37) Megoldásunk az örvénymentes modell (17) mélységátlagolt sebességmezejétől az érintő irányú, V sebesség második tagjában tér el, amelyben a tetszőleges h(r) mélységeloszlásnak és a sugár szorzatának az integrálja jelent meg. Az állandó, h = H vízmélységet a (28) definíció értelmében h0= H, T] = 0 (38) feltételek mellett rögzíthetjük, vagyis a vízszintes mederfenék mellett nyugalmi vízfelszín előírásával. Ekkor a (37) sebességmező U = —, V = — + C3r (39) alakban írható, ahol C3 = °-f. (40) A megoldás egy potenciálos örvény és egy merevtestszerű örvény együttese. A mélységátlagolt örvényesség (32) alapján vagyis állandó értéket kaptunk, ami a merevtestszerű forgás következménye (a potenciálos örvény pedig örvénymentes). A (39) sebességmező sugárirányú komponenséhez rendeljük a (35) peremfeltételt, ismét a C o — Q_ 2n (42) összefüggésre jutunk. A (36) peremfeltételből a következőt írhatjuk fel a (39) sebességkomponensekre, immár a (42) állandó felhasználásával: C, + C3R2 + ——— cot A — 0. (43) Szükséges egy további feltétel a feladat korrekt kitűzéséhez. Választásunk az állandó mélységátlagolt örvényességre esik, jelöljük ezt <f0_vaU így a (41) összefüggés alapján C3 = 7- (44) amelyet beírva (43)-ba, kapjuk hogy Cx = - — cot/1 . (45) 1 2nH 2 v ’ Behelyettesítjük az állandókra kapott (42), (44) és (45) összefüggéseket a (39) sebességkomponensekbe: U = -Q i 2nH r ' V (^coti4+M2 \2nH 2 •K + <o r (46) A (27) sebességekkel összevetve a megoldást az látszik, hogy az állandó, mélységátlagolt örvényesség előjelétől függően változtatja a szabad örvényhez tartozó örvényerősséget, illetve rendeli a merevtestszerű örvény járulékát a megoldáshoz. A menetemelkedés-tangens függvény (az U/V hányados) rendezés után tan a = tan A (47) alakban írható fel. A (47) összefüggés nevezőjében lévő dimenziótlan kifejezésre vezessük be az nRzH<;0 <3 (48) jelölést. Az s mennyiség a mélységátlagolt örvényesség, a térfogat és a vízhozam kombinációja. Mivel utóbbi két mennyiség biztosan pozitív, ezért £ előjelét egyértelműen meghatározza az örvényesség előjele. Vezessük még be az (49) dimenziótlan sugarat. A (48)-(49) összefüggések felhasználásával a (47) menetemelkedés függvényt tan a — tan A l+£tan A(l-r*2) (50) alakban írhatjuk, ahol — oo < tan A < oo, 0 < r* < 1. Átírjuk a (46) sebességeket is dimenziótlan alakba: ÍT = —^7, K* =-(—+ l)Á + r* (5i) £r* Ve/ r ahol V (52) a sebességek a sugárral és a mélységátlagolt örvényességgel dimenziótlanodtak. A kifolyó áramlásban a vízhozam, a geometriai paraméterek és a mélységátlagolt örvényesség összefüggenek. Megoldásaink tetszőleges e - ra tartalmazhatnak fizikailag nem megvalósulható eseteket. Fizikailag realizálható megoldásokhoz az (50) menetemelkedés függvénynek a vizsgált tartományon, vagyis r* G (0,1)-en folytonos függvénynek kell lennie. Ezzel egyenértékűen azt is mondhatjuk, hogy az (51) érintőirányú sebességnek nem lehet zérushelye, hiszen akkor az áramlás iránya megfordulna. Ezen megállapítások a D = 4s tan A (e tan A + 1), (53) diszkriminánsnak és az '1,2 — = ± 1 + (54) zérushelyeknek a vizsgálatára vezetnek. A kimerítő vizsgálathoz nemcsak azokat az eseteket kell megvizsgálnunk amikor egyáltalán nincs zérushely, hanem meg kell engednünk a zérushelyeket az r* G (0,l)-en kívül. Az egyszerű-