Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 4. szám
30 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 4. szám MODFLOW Classic szoftverrel ellenőrizték. A véges differencia módszert alkalmazó szoftverben felépítették a laboratóriumi kisminta geometriai adataival megegyező numerikus modellt. A numerikus modell kalibrálásának folyamata során azzal szembesültek, hogy a kút közelében fekvő piezométerek értékei nagyobb hibával terheltek homogén talajmintát és szivárgási tényező eloszlást feltételezve. Az előállított két modellváltozatnál vagy a vízmérleg, vagy a szivárgási tényező kalibrációja nem sikerült kellő pontossággal. A fizikai modellben mért vízszintek, illetve vízmérleg tekintetében is összhangban lévő numerikus modellt Farkas és társai (2018) mutattak be, futtatásaikat FEFLOW 7.0 szoftverrel végezték. A véges elemes szoftver alkalmazásával szimulálták a laboratóriumban elvégzett méréseket, a numerikus modell kalibrálása, valamint független mérésekkel történő igazolása is megtörtént. Eredményeik alapján megállapították, hogy nagyobb leszívások esetén a kút környezetében jelentős nyomásveszteség alakul ki, amely a belépési veszteségből származik, így a leszívási görbe pontos leírásához ennek a paraméternek a mérése is szükséges. Ebből következően a későbbi eredmények feldolgozásánál a kúthoz közeli piezométerek mérései kimaradtak az átlagos szivárgási tényező értékének számításából. A kisminta-modellen, képfeldolgozáson alapuló módszerrel Farkas és társai (2019) nempermanens méréseket végeztek, melyekkel a kapott átlagos szivárgási tényező értéke jól összeegyeztethető volt a korábbi permanens kiértékelés eredményeivel. Az elvégzett vizsgálatokból kapott adatok értékelését a Dupuit-módszerrel (Dupuit 1857) végeztük el, melynek részletes leírása Farkas és társai (2019) cikkében jelent meg. Minden mérés leszívás-, illetve vízhozamértékeit felhasználva előállt egy átlagos szivárgási tényező érték, mely a modelltér egészére vonatkozott. Adott mérés szivárgási tényezőjének számtani közepe az 1. ábrán is látható tíz darab megfigyelőkútból kiválasztott kútpárok vízszintértékeiből származott. A leszívás értékét piezométeren végzett milliméter pontosságú leolvasás adta. Az átlagos szivárgási tényező értéke 2,15 * 1 (f4 m/s és 4,77* 10‘4 m/s között változott, melyet kezdetben a Klotz (1971) által is leírt folyamat (a telített talajmintában fennmaradó levegőfázis távozása) befolyásolhatta. A modelltérben szivárgó víz hőmérsékletét alapvetően meghatározta a laboratórium léghőmérséklete (15-23°C), melynek következtében a víz viszkozitása nem volt állandó. A Farkas és társai (2019) cikkben ismertetett USBR (Bialas és Kleczkowski 1970) számítási módszer Darcy-Weissbach (Vukovic és Soro 1992, Devlin 2015) formában kifejezett összefüggést használva a szivárgási tényező értékében körülbelül 20%-os eltérést mutatott ki a vizsgálatok hőmérsékleti tartományán. Ezek az időben változó körülmények hozzájárulhattak ahhoz, hogy egyes méréseknél azonos leszívásokhoz más szivárgási tényező-, valamint vízhozamértékek társulhattak. TEREPI MÉRÉSEK ISMERTETÉSE A kisminta-kísérleteket két jól dokumentált, terepi körülmények között elvégzett próbaszivattyúzással kíséreltük meg igazolni A vizsgálat helyszíneit a kőbányai Mázsa tér és a budapesti Könyves Kálmán körút alkotta, melyek kiértékelését Hajnal (2003) és Hajnal és társai (2009) a szőrözött réteg szivárgási tényezőjére vonatkozóan már korábban elvégezték. Első mintaterület: Mázsa tér, Kőbánya, Budapest Helyszín bemutatása A területen 2005 nyarán mélyítettek talajmechanikai feltáró fúrásokat, majd a kivitelezés megkezdésekor a munkatér víztelenítésének meghatározása érdekében próbaszivattyúzásokat végeztek 2008 márciusában. A talajmechanikai feltárás (jelük 6F és 3F) során a 20 méteres furatok aljáig homokos, kavicsos rétegeket azonosítottak (2. ábra). 11^ 1U m 11c II! 114 Ili 11. 111 11C 103 ICC xn lift xx 1» XX io: 101 6F 118 8 m 2005 07 27 2NF 3F 118 5m 2005 07 28 2. ábra. Rétegszelvény a kőbányai „ 2NF ” kút környezetében (Hajnal és társai 2009) Figure 2. Soil profile around well „2NF" from Kőbánya (Hajnal et al. 2009)
